Fejtörést okozhat a fajtaválasztás

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Bálint Tóth János, 2016/10/07

Az elmúlt évek kukoricaszezonjaiban különböző körülményekkel, kihívásokkal néztek szembe a hibridek és a termesztők. Aszály és forróság, elhúzódó nyári csapadékhiány tette próbára a növényeket. Idén egy hűvös, helyenként fagyos májust július-augusztusban hőhullámok és forró napok követtek bő csapadékkal. Ezzel együtt, az eddigi hírek szerint, jó termést arattak a kukoricatermesztők.

– Igen, nagyon szélsőségessé vált az időjárás. Az idei év sem volt kivétel ez alól, noha a tavaszi fagyokat követően a hőhullámok ezúttal mérsékelten érték el az országot. Ősszel az átlagosnál gyakrabban jött az égi áldás, és esetenként a túlzott mennyiségű csapadék hátráltatta a kukorica betakarítását, mert sokáig magas volt a szemnedvesség, sokszor pedig rá sem lehetett rámenni a kukoricatáblára – tájékoztat Marton L. Csaba.

– Az agrárszakemberek mindinkább hozzászoknak a sok esetben napok alatt keletkező extrém időjárási helyzetekhez. Ezt a hibrideknek is el kell viselniük, illetve a gazdáknak olyan hibrideket kell választaniuk a nemesítőházak kínálatából, amelyek az adott területeken leginkább teljesítik az elvárásaikat, ellenállnak a változó körülményeknek.

Akármennyire is csapadékos év a mostani, Magyarországon az évek 40–45 százaléka aszályos, a csapadékhiány a gátja termésátlag növekedésének.
Az őszi munkákat illetően, a jövő évi kukoricatermés megalapozásaként elengedhetetlen egy őszi, megfelelő mélységű talaj-előkészítés és tápanyag-pótlás.
A tavaszi vetésidő megválasztása kézenfekvő agrotechnikai megoldás az időjárási anomáliák enyhítésére, esetleg kivédésére. A kukorica vetése egyre korábbra tolódott az utóbbi időkben.

FAO 200

A szeptemberi, szárítás nélküli betakarításhoz az ország legtöbb területén a FAO 200-as hibridek jöhetnek számításba, olyanok, amelyeket gyors vízleadás és erős szár jellemez. Az ilyen korai hibridek három évből kettőben beérnek szeptember közepére. Ennek előnye, hogy megtakarítjuk a szárítás költségét, hogy utána búzát lehet vetni, hogy esetleg még ókukorica áron lehet értékesíteni. A betároláshoz szükséges 13 százalék szemnedvességet nagy eséllyel lábon elérik. 2016 ősze átlagon felül csapadékos volt, a tenyészidő csúszott, az előző évhez képest a hibridek szemnedvessége átlagosan 10–15 százalékkal magasabb volt augusztusban, de néhány martonvásári FAO 200-as hibrid szemnedvessége csaknem elérte a kívánt határértéket.

A vetés időzítése. Nem szabad késve vetni. A jó minőségű, csávázott magot április közepén el kell vetni. Természetesen ügyeljünk a technológiai utasításra, a talaj hőmérséklete érje el a 10 Celsius fokot – újabban inkább 8 fokot javaslunk. A martonvásári kísérletek azt mutatják, hogy az április közepén vetett kukorica adja a legnagyobb termést. Egy-egy tavasz lehet kiugróan meleg, akkor az április eleji vetés a legjobb, de ha egy késői fagy 3–4 leveles állapotban éri a kukoricát, a kukorica tenyészőcsúcsa elfagyhat. Hosszú évek tapasztalata alapján az április 8–10. körüli napok adják a legmagasabb termésmennyiséget, és szeptember közepére a szemnedvesség is kedvezően alakul. A korábbi vetésnek kétségkívül számos előnye lehet, például az előrébb tolódó virágzás esélyt ad a júliusi forróságban a megtermékenyülési gondok elkerülésére.

FAO 100

A későbbi vagy a bármilyen okból májusra tolódott vetéshez a FAO 200-asok helyett a FAO 100-as éréscsoportból válasszunk hibridet, ha nem kívánunk szárítani. Általánosan fogalmazhatunk úgy, hogy április közepétől kiindulva, minden 10 nap késés esetén egy FAO csoporttal korábbi hibridet válasszunk. Ha április közepi vetéshez FAO 500-as hibridet választanánk, akkor május elején már csak FAO 300-as, közepén FAO 200-as, júniusban FAO 100-as hibridet vessünk. Van olyan martonvásári szuperkorai hibrid például, amely június eleji vetéssel is képes 6–7 tonna szemes termésre. E hibridet rendkívül gyors fiatalkori növekedés, korai virágzás, gyors vízleadás jellemzi, így az aratás után marad még idő az őszi talajmunkák elvégzésére is.

Tapasztalat, hogy Magyarországon a legnagyobb terméskülönbség a FAO100 és FAO 200-as éréscsoport hibridjei között alakul ki. A mérések alapján a FAO 200-as csoport tagjainak 15 százalékkal magasabb a termésátlaga a FAO 100-as csoportnál. A FAO 300-as hibridek hosszú évek átlagában 8–10 százalékkal többet teremnek, mint a FAO 200-as éréscsoport hibridjei. A FAO 400-as és a FAO 300-as csoportba tartozó hibridek termése között alig találni különbséget, ám a gyakori aszályban a 400-as hibridek már szenvedhetnek.

Az országos átlag szerint a legnagyobb biztonsággal a FAO 300-as hibridek teremnek. Baranyában, ahol az átlagnál több a csapadék és magasabb a hőösszeg, jellemzően a 400-as hibridet vetik, ellenben például Borsodban, Nyugat-Dunántúlon, Alpokalján a FAO 200–300-as csoportbeli hibrideket, az Alföld különböző régióiban a FAO 300–350–400-as hibridek adják a legstabilabb termést.

Országos átlagban a FAO 350 körüliek adják a maximális termést. Az idei csapadékos évben Martonvásár térségében a széles körben használt martonvásári hibridek termése a különböző éréscsoportokban hektáronként 12–13; 14 és 15 tonna volt. Az intenzív technológiával termesztett hibridek átlagosan 14–15 tonnát teremtek.

Intenzív termesztéshez

Az intenzív fajtáknál a technológia minden elemére oda kell figyelni, mert a hibridek genetikájában meglévő terméspotenciál elérése csak feszes technológiával és magas költséggel lehetséges. A magas költséghez magas hozamot kell elérni, olyan fajtát kell választani, amelyik terméstöbblettel reagál a kedvező körülményekre, a többlet tápanyagra. Intenzív termesztésre a nagy termőképességű, kétvonalas hibrideket ajánljuk. A hazai kínálatban szereplő, mintegy 500 kukoricaféléből számos kiváló kukoricafajta garantálja a 14–15 tonna termést. A martonvásári hibridek közül is kiemelkedik néhány, amelyek szárazságban és intenzív körülmények mellett is nagyon jól teljesítenek. Azokon a területeken, ahol a talajadottságok miatt szolidabb, 12–13 tonna alatti termések várhatóak, vagy a gazda nem engedheti meg magának a költségesebb gazdálkodást, oda háromvonalas hibrideket vessünk. A módosított kétvonalas vagy háromvonalas hibridek állománya általában heterogén, de jó a stressztűrő képességük, képesek megbirkózni a szélsőséges természeti körülményekkel. Üzemi körülmények között akár 10–12 tonna termést is adhatnak. Kifejezetten jól teljesítenek mostoha, hűvös tavaszi feltételek mellett. Tavasszal hidegtűrő képességüknek köszönhetően gyorsan, egyenletesen kelnek, a gyors kezdeti fejlődésüknek köszönhetően hamar zárt állományt alkotnak, jól borítják a talajt, elnyomják a gyomot.

A félintenzív termesztésben elérhető kisebb termésmennyiség miatt takarékoskodni kell a technológia minden elemével, hogy a költségeket leszorítsuk. Egy kedvező áron vásárolt vetőmag esetén a gazda zsebében pénz maradhat, amelyből érdemes többlet tápanyagot adni a kukoricának. Bármilyen gazdálkodás mellett 80 kilogramm nitrogén kijuttatása alapvető követelmény, hiszen a nullához képest a 80 kilogramm hatóanyag minimum megduplázza a termést évjárattól függetlenül. További 40–60–80 kilogramm hatóanyagtöbblettel növelhető a termés mennyisége, akár 13–14 tonnáig.

Az extenzív módon, illetve rossz adottságú talajokon gazdálkodók se feledkezzenek meg a hektáronkénti 80 kilogramm mennyiségű nitrogén kijuttatásáról.

Félintenzív körülmények közé több martonvásári fajta is választható a FAO400-as csoportból a kiváló minőségű 3 vonalas fajták közül. Gyengébb adottságú területeken is elérhető velük a 8 tonna termésmennyiség. Kedvező feltételek mellett pedig 10 t/ha felett termésre is esély nyílik.

A gazda, ha spórolni akar, vessen vetőmagot a FAO 200-as éréscsoportból. Ezek a hibridek a korai virágzásnak köszönhetően elkerülik a nyári nagy forróság időszakát, a legérzékenyebb periódust. Így ugyan egy alacsonyabb termésszinten, de mégis jövedelmező gazdálkodást lehet folytatni a rossz adottságú körülmények ellenére is.

Silókukoricák

A silókukorica-termesztők több hibriddel és azok tenyészidejének helyes megválasztásával zöld futószalagot tudnak biztosítani a silózáshoz, figyelemmel a betakarítókapacitásra és az állatállomány igényére. A silózáshoz a hosszú tenyészidejű hibridek terjedtek el, jellemzően a FAO500-as, kisebb mértékben a 600-as hibridek. Silózásra a legnagyobb termőképességű hibrideket válasszuk. A késői, illetve a megkésett vetésű, vagy a másodvetésű silókukorica esetében 10 naponként egy-egy FAO csoporttal korábbi hibridet vessünk, hogy biztonsággal beérjen.

A hibridválasztás komoly kihívás olyan térségekben, ahol szélsőséges az időjárás, például fagyzugos helyen, vagy ahol csapadékeloszlás kedvezőtlen, illetve elviselhetetlenül hosszú a hőségnapok száma. Hazánkban hosszú időszakot figyelembe véve mondhatjuk, hogy a szárazság egyre gyakoribb. Mondhatjuk, hogy tízből 4–5 év száraz, míg a csapadékos évek gyakorisága kb. 20%. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a szárazságot és a rendkívül magas hőmérsékletet, ami akár július elején képes leszárítani a kukorica lombozatát. Sajnos nem lehet védekezni ellene fajtaválasztással, erre az öntözés, párásítás a gyógyír. Hazai körülmények között a 35 Celsius fok feletti hőmérséklet leszárítja a lombozatot. Érdekes, Pakisztánban, Indiában 40–50 Celsius fok melegben is üde zöld a kukorica a magas páratartalom miatt. Nálunk a légköri aszály okoz gondot. Az árukukorica levele nem alulról szárad el, mint szárazság, vízhiány esetében, hanem lesül fölülről lefelé, ezzel jelentős terméskiesést okozva. A száraz hőség okozta bajok ellenszere a vízmegőrző talajművelés, a kisadagú, párásító öntözés, illetve a száraz időszak elkerülése. Ez utóbbra leginkább egy korai vetésre alkalmas, hidegtűrő, kiváló kezdeti fejlődésű, gyors virágzású hibrid felel meg.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai