A legtöbb elismert hibrid éve

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Fehér István, 2016/10/08

A kukoricatermelési ciklus végső fázisa felé közeledve Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese legelőször arról szólt, hogy a gazdálkodók és mások ilyenkor már javában taglalják, tippelik a termény várható árát. Ez helyes is – vélte –, ám felhívta a figyelmet arra, hogy a piacot kevésbé ismerők csak ritkán veszik figyelembe az évszázados gyakorlatot, miszerint a gabonafélék, elsősorban a kukorica világpiaci árát leginkább és alapvetően a tengeren túli termékek költségei határozzák meg. Pedig ez átgyűrűzik hozzánk, miközben nálunk sokan úgy vélik, hogy a magyar termények árának alakulását döntően a hazai szervezetek, szakmai irányítók, statisztikusok nyilatkozatai határozzák meg.

A NAK megbízható adatai

Az persze fontos, hogy egy-egy termény esetében az átlagok és főként az össztermés mennyiségét, minőségét illetően mit jelez előre a szakirányítás, hiszen tudnunk kell, hogy a piacképes terményekkel miként képviselheti magát a termelő a piacon. Ehhez a NAK három év óta természetesen igyekszik megbízható adatokat – állapotfelmérésekkel, termésbecslésekkel – adni falugazdászai révén – mondta a vezető szakember.

A jelen helyzetben például azt mondhatják, hogy az egységes kérelmekben szereplő kukorica vetésterület nem éri el ez 1 millió hektárt. Értékelésük szerint azonban a termést adó terület 1 millió 55 ezer hektár. A kukorica termésbecslések hektáronként 7,5 tonnás átlagra utalnak, így a hazai gazdálkodók összesen mintegy 8 millió tonnára számíthatnak. Ez az elmúlt tíz év átlagához viszonyítva jónak tűnik.

Ami pedig a várható világpiaci hatások tükrében, globálisan, a magyar kukoricatermés valódi értékét, árvetési lehetőségeit illetheti, arról egy kis kitekintéssel Papp Gergely kifejtette: azzal kell számolnunk, hogy a világ nagyobbik részén szintén jó a termés (a jelzések szerint 5 százalék körüli a növekedés), miközben a felhasználás egyelőre 4 százaléknyit csökkenhet. Vagyis növekednek a készletek, ami ilyen nagy tömegű terménynél árletörő hatású lehet. Számunkra egy kedvező körülmény adódhat, az hogy a nagy termelőkapacitású európai államok közül a franciáknál a vártnál kisebb a termés, miközben az árainkat befolyásolhatja az alternatív felhasználási lehetőségek (bioetanol-gyártás stb.) alakulása – tette még hozzá egyebek közt Papp Gergely.
Holland előrejelző módszerrel

Agráriumunk, ezen belül a gabonatermesztők piaci esélye sok tekintetben függ a jó kukoricafajtáktól. Erről már Marton L. Csaba, az MTA Agrártudományi Kutató Központ (MTA AKT) kukoricanemesítési osztályának vezetője szólt. Igen részletes tájékoztatójából érdemes kiemelni, hogy a vegetációs időszak elején elég változatos volt a klíma, ami a kontinentális éghajlatunkon nem teljesen új, de például a téli hőmérsékleti átlag magasabb volt a korábbiaknál. Ezt követően a vetési időszakban volt olyan térség, ahol a fagy miatt újra kellett vetni. Ilyen 20 évenként fordul elő.

A kutató intézetben holland matematikai modellel elkezdték a gabonafélék klímaváltozással összefüggő kérdéseinek vizsgálatát is. Azt már megállapították, hogy amennyiben a tendencia folytatódik, akkor az ország kukoricatermesztésre alkalmas déli részén 2050-re a termésátlagok 20–30 százalékkal is csökkenhetnek. A búza éppen ellenkezőleg viselkedhet majd – mondta a tudományos osztály vezetője. A növények alkalmazkodóképességének területeit a stressztűrő képességben, a betakarításkori szemnedvesség csökkentésében, a szárszilárdságban és a termőképesség javításában jelölte meg.

Bejelentette azt is, hogy – felsorolni is hosszadalmas – az elmúlt három évben 22 új martonvásári hibrid kukorica kapott állami elismerést, ilyen még nem volt történelmükben. Ennek 70 százaléka szemes- és 30 százaléka silókukorica. Minden éréscsoportban van martonvásári hibrid. Külön szólt az egyre növekvő számú silókukorica fajtáikról tekintettel arra is, hogy a gazdálkodók egyre inkább keresik ezeket a gazdag lombozatú, a felhasználás során jobban feltáruló fajtákat, míg korábban megelégedtek a gyérebb levélzetű, szemtermésre alkalmas hibridekkel.

A foszforra még nem figyelnek?

A hazai búzatermelés és -nemesítés eredményeiről dr. Vida Gyula, az MTA ATK kalászosgabona-nemesítési osztály vezetője számolt be a nagyszámú érdeklődő előtt. Elmondta: évtizedekre visszatekintve a kukoricához hasonlóan a búzatermesztés átlagai is alig változtak, majd az 1970-es évektől (a Bezosztájával) elkezdődött egy intenzív szakasz a fajtaváltásokkal, a tápanyag-ellátottság növelésével. Ezek eredményeként magasabb átlagokat produkáltak a gazdaságok. 1989 óta azonban ismét stagnálás, majd kisebb emelkedés volt tapasztalható.

Az utolsó két évben szintén termésnövekedés látható, igaz aránylag kedvező időjárás mellett, viszont a gazdálkodás színvonalában üzemenként is jelentős eltérések voltak. Például azzal, hogy a nitrogénellátottságon ugyan némileg javítottak (ezt a többség már fontosnak tartja), a kalászosok foszforigényének kielégítése még sincs mindenütt a figyelem középpontjában: a területek e tápanyaggal való ellátása továbbra is kifogásolható, nőtt a gyengébben, illetve csak közepesen ellátott területek aránya. A hivatalos statisztika szerint a szervestrágya-kijuttatás az elmúlt hat évtized legmélyebb pontjára jutott 2011-ben.

Az osztályvezető szerint mennyiségileg viszonylag jó idei termelést a gombabetegségek és a betakarításkor előállt csapadékos időjárás az átlagosnál költségesebbé tették. A malmi minőségű termény aránya kisebb, így a takarmány minőségű búzáé nagyobb a vártnál. A csökkenő világpiaci árak sem kedveznek, főként, hogy az árkülönbség növekszik a malmi–sütőipari és a takarmánybúza között.

Ne kerüljünk kedvezőtlen kategóriába!

Ami a martonvásári kutatóintézet törekvéseit illeti: fajtaszortimentjével jelenleg is igyekszik a termelők és a piac igényeinek mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben megfelelni – mondta Vida Gyula nemesítési osztályvezető. Azt azonban hangsúlyozta: semmilyen körülmények között nem szabad megengedni, hogy a javítónak elismert magyar búzát a takarmány kategóriába sorolja a külföld, mert az ilyen beárazása hosszabb távra végzetes lehet az ágazat minden szereplője (termelő, kereskedő stb.) számára. Tehát már a fajtaválasztásnál mindig tekintettel kell lenniük a termelőknek a termőképesség mellett a meghatározó minőségi paraméterekre is, amihez természetesen a megfelelő agrotechnika is párosuljon!

Igényesebbek a vetőmagválasztók

A martonvásári kukoricahibridek vetőmagellátásáról dr. Oross Dénes, a Bázismag Kft. ügyvezetője egyebek közt elmondta, hogy az egyes hibrideket mint forgalmazók már a kisparcellás és az üzemi próbatermesztés, illetve a minősítés előtt alaposan megismerik. Így a jelenleg is mintegy 30 fajtakörbe, FAO 170-estől a FAO 600-asig tartozó valamennyi hibridet megfelelő szintű és naprakész ismeretek birtokában ajánljhatják a gazdálkodóknak szakembereik a kereskedelmi ajánlattételkor. Ez természetesen a vetőmagszaporítókkal fenntartott kapcsolatokra is igaz.
A vetőmagellátás helyzetéről még hozzáfűzte, hogy a 2014-es rekord után a 2015. évi szaporítási mélypontot követően az idei már sokkal sikeresebb. Az új hibridek is jól szerepelnek, s bizakodva néznek a 2017 tavaszát megelőző érdeklődés elé. Ő is felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbinál sokkal több gazdálkodó választja már a speciálisan silózásra alkalmas, lombosabb, ilyen célra a szemtermelésre szántaknál beltartalomban sokkal megfelelőbb, emészthetőbb fajtákat.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai