Rekordtermés alacsony árakon

Kategória: Növénytermesztés | 2016/10/09

Fazekas Sándor elmondta: kukoricából mintegy 8 millió tonnára számítanak országosan. Napraforgóból mintegy 1,8 millió tonna teremhet. A miniszter szerint mindez biztató a GDP és az export alakulása szempontjából is. Kiemelte, hogy a gazdasági növekedés egyik motorja a mezőgazdaság, az első negyedévben 7,2 százalékos, a másodikban pedig 13,4 százalékos volt a bővülés az ágazatban. A mezőgazdaság a GDP második negyedévi 2,6 százalékos növekedéséből 0,4 százalékot tett ki, ez jelentős teljesítmény – mondta.

Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára kifejtette: a szolgáltatások és az ipari teljesítmény növekedése mellett a mezőgazdaság teljesítménye meghatározó volt az idei második negyedéves magyar gazdasági adatokat tekintve. Az export árualapok is nőttek az agráriumban, a mezőgazdasági kivitelből származó árbevétel pedig évek óta éves szinten 8 milliárd euró – mintegy 2400 milliárd forint – körül mozog, és az aktívum jórészét biztosítja.
A napraforgót mintegy 630 ezer hektáron kell betakarítani, az átlagtermés hektáronként 3 tonna körül van. Amennyiben a még hátra lévő napraforgó-területen is hasonló lesz az átlagtermés, akkor történelmi rekordot ér el a napraforgó-termés mennyisége. Így az Unión belül Magyarország lehet a legnagyobb napraforgó-termelő ország 2016-ban – mondta az államtitkár.

A kukoricatermést 1 millió 50 ezer hektárról kell betakarítani, a hektáronkénti átlagtermés 7,5 tonna lehet. Ha az időjárás is kedvező lesz, 8 millió tonna takarítható be az idén kukoricából.

Czerván György beszélt arról is, hogy a piaci árak kedvezőtlenül alakulnak, az előző évhez képest nemcsak Magyarországon, de az egész világon 10–15 százalékkal csökkent a gabona, illetve az olajos növények felvásárlási ára. Magyarországon a megemelkedett hozamok általában nem tudják kompenzálni az alacsonyabb árakat, így az egy hektárra jutó árbevétel néhány százalékkal alacsonyabb lesz, mint a múlt évben. Kivétel lehet ez alól a repce, a napraforgó és a kukorica, valamint a cukorrépa – mondta az államtitkár.

Bormustra

Fazekas Sándor az Angyal Borászat és Szőlőbirtokon a közeli napokban tett látogatása során elmondta, hogy a tervek szerint haladnak a munkák, a többi borvidékhez képest Tokaj-Hegyalján azonban némileg később kezdték meg a szüretet.
Az aszú szempontjából remélhetőleg kiváló év lesz a 2016-os, ehhez kedvező volt az időjárás a tokaji borvidéken.

Az idei aszúkiválóságok kiválasztása folyamatban van, beérkeztek a tételek, és remélhetőleg még idén megjelenhet a nemzeti borválogatottat bemutató könyv is.
Fazekas Sándor utalt rá, hogy az elmúlt években különböző pályázati támogatásokból több borászati és szőlészeti fejlesztés valósult meg Tokaj-Hegyalján, bővült a feldolgozókapacitás, és újabb pincészetek létesültek. A fejlesztések eredményeként a szőlőfeldolgozás, a borkészítés és a vendéglátás világszintű Tokajban és a környező településeken, ezek a beruházások elengedhetetlenek ahhoz, hogy Tokaj megtartsa előkelő helyét a világ borkínálatában.

A szőlőárakkal kapcsolatban az FM-től megtudtuk, hogy az árak meghirdetésével foglalkozó nagy cégek gyakorlatilag befejezték a felvásárlást. A szüret ezzel párhuzamosan a vége felé közeledik, már csak azok a szőlők maradnak kint, amelyeket kifejezetten késői szüretelés céljából tartanak még a termelők. A szőlőárak bizonyos fajták esetében jelentősen visszaestek, ugyanakkor a szüretelt mennyiség némileg kompenzálni tudta a termelőket. A mellékelt táblázatból jól látszik, hogy az illatos szőlőfajták szinte a teljes szüreti időszak alatt tartották az átlagnál magasabb felvásárlási árakat.

Zöldségtermesztés

Magyarországon átlagosan évente 5 ezer hektáron terem kelkáposzta, brokkoli, karfiol és fejes káposzta. Utóbbit ezek közül a legnagyobb, átlagosan évente 2,5 ezer hektáron termesztik a gazdálkodók. Az idei termőterület 10 százalékkal nagyobb az előző évihez képest, ám vannak eltérések az egyes fajtacsoportok között: míg a fejes és vöröskáposzta termesztési területe nőtt, addig a kelkáposzta, karfiol és brokkoli felülete valamelyest csökkent.

A termelési szezon ugyan még nem ért véget, de az már látszik, hogy idén nem túl sikeres évet könyvelhetnek el a szektorban érdekelt gazdálkodók. Az enyhe telet követő változékony – hol száraz, hol rendkívül csapadékos – időjárás komoly növényvédelmi problémát eredményezett, számos kártevő és a kórokozó veszélyeztette a növényállományt, a növényvédelem költségei így jelentősen megemelkedtek. A piaci árak viszont a tavalyiak alatt maradtak szinte egész év folyamán, és a következő hónapok kilátásai sem biztatóak. Az elmúlt két évben a termésátlag fejes káposztából 40–120 tonna, karfiolból 30–45 tonna, brokkoliból 20–30 tonna, míg a kelkáposzta és vöröskáposzta esetében 30–50 tonna között alakult hektáronként, idén ez várhatóan alacsonyabb lesz.

A gazdálkodók gondjait a szektorban tapasztalható munkaerőhiány tetézi. A káposztafélék termelésének kézimunkaerő-igénye főként a betakarítás időszakában nagyon magas, és ez egyre inkább megoldhatatlanná kezd válni a gazdáknak. Emiatt várható, hogy a gépi betakarítás egyre nagyobb arányban jelenik meg a gazdaságokban.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai