2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Borkiválóságok könyve 2016

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: FM Sajtóiroda, MTI, 2016/10/11

Egyre elismertebbek a minőségi magyar borok a bel- és a külföldi fogyasztók körében, mivel minőségük folyamatosan megújul, a tradíciót ötvözik az innovációval, a hagyományt az újdonsággal – hangsúlyozta a földművelésügyi miniszter a közeli napokban egy szakmai rendezvényen.

Fazekas Sándor a kiváló minőségű magyar vörösborokat ismertető Borkiválóságok könyvének bemutatóján és az ehhez kapcsolódó díjátadón elmondta: a megújulási folyamat jól nyomon követhető a kiadvány kilenc kötetében. A Borkiválóságok Könyvének legutóbbi, vörösborokról szóló kiadványa jól mutatja, minőségi előrelépés történt a magyar borágazatban. Minőségi boraink közül 135 borkiválóságot tartalmaz az idei válogatás, és a top kiválóságok által felmutatott siker igazán biztató eredmény az ágazatban. A 2016-ban kiválónak minősített vörösborokat tartalmazó könyv átfogó képet ad arról a sokrétű szakmai munkáról, amelyet a magyar borászok végeznek. Ennek eredményeként nemcsak a borversenyeken érnek el egyre figyelemreméltóbb eredményeket, hanem a bel- és külföldi piacokon is – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.

A miniszter a magyar Borkiválóságokat évente összesítő kötetek kapcsán hangsúlyozta, ez évben is találunk a legkiválóbbak között új, fiatal, családi borászatokat, és nagyon jól szereplő, hagyományos eljárásokkal készített kézműves borokat is. Így a magyar vidék igazi kincsestárába kalauzol el minket a Borkiválóságok Könyve. A kiadvány turisztikai boros útmutatóként is szolgál, hiszen számtalan hasznos információval – a borok mellett egyes szőlészetek és borvidékek leírásával – is megörvendezteti a borvidékekre látogató magyar és külföldi vendégeket.

Kiss Eliza, a kiemelt borágazati ügyekért felelős miniszteri biztos elmondta, a magyar borágazat utóbbi években tapasztalható fejlődése sok ember közös munkájának, együttműködésének köszönhető. A magyar borok minőségét, ismertségét, piaci lehetőségeit növelő programban az ismert pincészetek és a fiatal, pályájuk kezdetén lévő borászok is megtalálják számításukat.

Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke hozzáfűzte: a tanács támogatja azt a szakmai törekvést, hogy a magyar borok minél jobb minőségben, minél több piacra jussanak el.

Horkay András, az Országos Borbíráló Bizottság elnöke elmondta: az idei vörösbor-kóstolóra a borászok 274 tételt küldtek be. Hozzátette: a bírálók 143 tételt találtak megfelelőnek arra, hogy a magyar vörösborokat bemutató 2016-os Borkiválósok könyvébe bekerüljenek, közülük 135 kapta meg kiváló minősítést, 8 pedig top kiválóság lett.

Túljelentkezés van a borászati pályázatokra

Az ősszel újabb pályázati dömping várható a Vidékfejlesztési Programban, az év végéig mintegy 200 milliárd forint keretre jelennek meg kiírások – mondta Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Emlékeztetett: a 2014–2020 közötti programban 1300 milliárd forint keret áll rendelkezésre, ebből több mint 900 milliárd forintnyit már meghirdettek.
Kis Miklós Zsolt az eddigi tapasztalatokról elmondta, túljelentkezés van a vidékfejlesztési pályázatokon az állattartó telepek korszerűsítésére, az élelmiszeripari, a borászati, a kertészeti területeken.

Az államtitkár úgy vélte, a programban 2016. végéig tervezett 200 milliárd forint kifizetés ambiciózus terv, és felhívta a figyelmet arra, hogy a támogatói döntés esetén lehetőség lesz előleg igénylésére.

Januártól elsejétől könnyebb lesz adminisztálni

A szőlő-bor ágazat adminisztrációs terheinek csökkentéséről tárgyalt a Földművelésügyi Minisztérium, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a szakmai szervezetek, valamint az Európai Bizottság szőlő-bor ágazat adminisztrációs szabályaival foglalkozó képviselője.

Jacques Nadolski az Európai Bizottság részéről részletesen bemutatta a Bizottság e területtel kapcsolatos terveit a Földművelésügyi Minisztérium, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és más szakmai érdekképviseleti szervezetek képviselőinek. A találkozón ugyanakkor megismerhette a magyarországi adminisztrációs rendszert, a szakmai érdekképviseletek működését, valamint az új jövedéki törvény kapcsán tervezett egyszerűsítési terveket.

Külön tájékoztatást kapott a kisüzemi bortermelők adminisztrációs terheinek csökkentéséről, amely a kormány és a szőlész-borász társadalom közös elképzelése alapján 2017. január elsejétől lép hatályba.

Gál Péter, a földművelésügyi tárca eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára a megbeszélésen elmondta: a bortermelők adminisztrációs terheinek csökkentése, valamint a jövedéki szabályozás újragondolása fontos részét képezi a borászok 12 pontjának. Ezen elképzelések megvalósítását az idén megalkotott új jövedéki törvény teszi lehetővé.

Hozzátette: az említettek mellett továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy az európai keretszabályok kellően széles mozgásteret biztosítsanak a magyar jogalkotó és ezáltal a magyar borászatok számára.

A magyarországi látogatás alkalmával az Európai Bizottságot képviselő delegáció a későbbiekben a Tokaji borvidéken egyeztetett helyi termelőkkel a borkülönlegességek adminisztrációjának sajátosságairól. A találkozók eredményeként jóval hatékonyabbá válik a magyar érdekek brüsszeli képviselete.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza