2026. 04. 23., csütörtök
Béla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Borkiválóságok könyve 2016

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: FM Sajtóiroda, MTI, 2016/10/11

Egyre elismertebbek a minőségi magyar borok a bel- és a külföldi fogyasztók körében, mivel minőségük folyamatosan megújul, a tradíciót ötvözik az innovációval, a hagyományt az újdonsággal – hangsúlyozta a földművelésügyi miniszter a közeli napokban egy szakmai rendezvényen.

Fazekas Sándor a kiváló minőségű magyar vörösborokat ismertető Borkiválóságok könyvének bemutatóján és az ehhez kapcsolódó díjátadón elmondta: a megújulási folyamat jól nyomon követhető a kiadvány kilenc kötetében. A Borkiválóságok Könyvének legutóbbi, vörösborokról szóló kiadványa jól mutatja, minőségi előrelépés történt a magyar borágazatban. Minőségi boraink közül 135 borkiválóságot tartalmaz az idei válogatás, és a top kiválóságok által felmutatott siker igazán biztató eredmény az ágazatban. A 2016-ban kiválónak minősített vörösborokat tartalmazó könyv átfogó képet ad arról a sokrétű szakmai munkáról, amelyet a magyar borászok végeznek. Ennek eredményeként nemcsak a borversenyeken érnek el egyre figyelemreméltóbb eredményeket, hanem a bel- és külföldi piacokon is – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.

A miniszter a magyar Borkiválóságokat évente összesítő kötetek kapcsán hangsúlyozta, ez évben is találunk a legkiválóbbak között új, fiatal, családi borászatokat, és nagyon jól szereplő, hagyományos eljárásokkal készített kézműves borokat is. Így a magyar vidék igazi kincsestárába kalauzol el minket a Borkiválóságok Könyve. A kiadvány turisztikai boros útmutatóként is szolgál, hiszen számtalan hasznos információval – a borok mellett egyes szőlészetek és borvidékek leírásával – is megörvendezteti a borvidékekre látogató magyar és külföldi vendégeket.

Kiss Eliza, a kiemelt borágazati ügyekért felelős miniszteri biztos elmondta, a magyar borágazat utóbbi években tapasztalható fejlődése sok ember közös munkájának, együttműködésének köszönhető. A magyar borok minőségét, ismertségét, piaci lehetőségeit növelő programban az ismert pincészetek és a fiatal, pályájuk kezdetén lévő borászok is megtalálják számításukat.

Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke hozzáfűzte: a tanács támogatja azt a szakmai törekvést, hogy a magyar borok minél jobb minőségben, minél több piacra jussanak el.

Horkay András, az Országos Borbíráló Bizottság elnöke elmondta: az idei vörösbor-kóstolóra a borászok 274 tételt küldtek be. Hozzátette: a bírálók 143 tételt találtak megfelelőnek arra, hogy a magyar vörösborokat bemutató 2016-os Borkiválósok könyvébe bekerüljenek, közülük 135 kapta meg kiváló minősítést, 8 pedig top kiválóság lett.

Túljelentkezés van a borászati pályázatokra

Az ősszel újabb pályázati dömping várható a Vidékfejlesztési Programban, az év végéig mintegy 200 milliárd forint keretre jelennek meg kiírások – mondta Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Emlékeztetett: a 2014–2020 közötti programban 1300 milliárd forint keret áll rendelkezésre, ebből több mint 900 milliárd forintnyit már meghirdettek.
Kis Miklós Zsolt az eddigi tapasztalatokról elmondta, túljelentkezés van a vidékfejlesztési pályázatokon az állattartó telepek korszerűsítésére, az élelmiszeripari, a borászati, a kertészeti területeken.

Az államtitkár úgy vélte, a programban 2016. végéig tervezett 200 milliárd forint kifizetés ambiciózus terv, és felhívta a figyelmet arra, hogy a támogatói döntés esetén lehetőség lesz előleg igénylésére.

Januártól elsejétől könnyebb lesz adminisztálni

A szőlő-bor ágazat adminisztrációs terheinek csökkentéséről tárgyalt a Földművelésügyi Minisztérium, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a szakmai szervezetek, valamint az Európai Bizottság szőlő-bor ágazat adminisztrációs szabályaival foglalkozó képviselője.

Jacques Nadolski az Európai Bizottság részéről részletesen bemutatta a Bizottság e területtel kapcsolatos terveit a Földművelésügyi Minisztérium, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és más szakmai érdekképviseleti szervezetek képviselőinek. A találkozón ugyanakkor megismerhette a magyarországi adminisztrációs rendszert, a szakmai érdekképviseletek működését, valamint az új jövedéki törvény kapcsán tervezett egyszerűsítési terveket.

Külön tájékoztatást kapott a kisüzemi bortermelők adminisztrációs terheinek csökkentéséről, amely a kormány és a szőlész-borász társadalom közös elképzelése alapján 2017. január elsejétől lép hatályba.

Gál Péter, a földművelésügyi tárca eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára a megbeszélésen elmondta: a bortermelők adminisztrációs terheinek csökkentése, valamint a jövedéki szabályozás újragondolása fontos részét képezi a borászok 12 pontjának. Ezen elképzelések megvalósítását az idén megalkotott új jövedéki törvény teszi lehetővé.

Hozzátette: az említettek mellett továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy az európai keretszabályok kellően széles mozgásteret biztosítsanak a magyar jogalkotó és ezáltal a magyar borászatok számára.

A magyarországi látogatás alkalmával az Európai Bizottságot képviselő delegáció a későbbiekben a Tokaji borvidéken egyeztetett helyi termelőkkel a borkülönlegességek adminisztrációjának sajátosságairól. A találkozók eredményeként jóval hatékonyabbá válik a magyar érdekek brüsszeli képviselete.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza