2026. 08. 18., kedd
Ilona
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Határokon átívelő állatvédelmi ügy

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Dr. Kállay Béla, 2014/01/10
Címkék: víziszárnyas, libamáj, állatvédők, állatjólét, állattartás

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára szerint egyes állatvédelmi szervezetek káros tény- kedése magyarországon túlnyúló ügy, ezért a német, magyar és lengyel érintetteknek támogatniuk kell egymást.

Az államtitkár az MTInek elmondta, hogy ezzel a megállapítással több európai uniós szakember is egyetértett, amikor a víziszárnyaságazat jövőjéről egyeztettek november végén Berlinben, a Magyar Szüret kísérő eseményeként. Az egyeztetésen részt vett Poprády Géza, a VM közigazgatási államtitkára, német részről Clemens Neumann agrárminisztériumi helyettesállamtitkár, Juliane Hedderich, az Európai Tollszövetség igazgatója, Peter Spary, az Európai Tollszövetség elnökségi tagja, valamint Dorota Bilaczak lengyel mezőgazdasági szakdiplomata.

Budai Gyula közlése szerint a résztvevők leszögezték, hogy a Négy Mancs állatvédelmi szervezet által felállított feketelistát nem ismerik el, és kinyilvánították, hogy ilyen listák összeállítása egyértelműen káros.

A politikus idézte a Stiftung Warentest német fogyasztóvédelmi kiadvány decemberi számában megjelent cikket, amely arról ír, hogy egyes állatvédelmi szervezetek az állatvédelmi szempontok érvényesítése helyett pénzés piacszerzésre használják fel erejüket. A lap szerint a Négy Mancs szervezet az általa összegyűjtött pénz több mint 65 százalékát „működési költségként” kezeli, és az adományoknak csak 35 százalékát fordítja állatvédelmi célra. Ez komoly fogyasztóvédelmi aggályokat is felvet, jegyezte meg az államtitkár.

Budai Gyula ismertetése szerint a berlini egyeztetésen résztvevő országok képviselői egyetértettek abban, hogy családok, munkahelyek tönkretételét egyetlen ideológia sem támogathatja. Az átláthatóságra és a termékek (vissza) követhetőségére kell fókuszálni oly módon, hogy az a melléktermékekre – például a szárnyasfeldolgozás esetén a tollra – is kiterjedjen, hangsúlyozta.

Az államtitkár jelezte: az Európai Tollszövetség (EDFA) üdvözölte a magyar Hungerit Zrt. ezzel kapcsolatos erőfeszítéseit, egyben elismerte, hogy a különféle tanúsító rendszerek akkreditációi – a Hungeritnél az idén 32 volt! – többletkiadásokat okoznak, és ez ronthatja a versenyképességet.

Budai Gyula megjegyezte: a Négy Mancs alapítvány piactorzító tevékenységét támasztja alá, hogy miközben a feketelistáján szerepel két hízottszárnyasáruval kereskedő, francia tulajdonban lévő cég, ugyanennek a francia vállalatnak két lengyel érdekeltsége a pozitív listáján szerepel, mint olyan, amely elutasítja a tollszedést és a hízott árut.

Valótlanságot állított Gabriel Paun, a Négy Mancs nemzetközi kampányigazgatója, amikor azt mondta, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium eljárást kezdeményezett a GVHnál az alapítványnyal szemben, közölte az államtitkár, hozzátéve: valójában a GVH az Oppenheim Ügyvédi Iroda által képviselt Baromfi Termék Tanács kérelmére folytatott versenyhivatali eljárást 2011 végén a magyar Négy Mancs alapítvánnyal szemben, és végül a kérelmet egy hibás koncepcióra hivatkozva elutasította.

Az államtitkár hamisnak nevezte azt az állítást is, hogy a Négy Mancs tevékenységét és baromfijóléti auditáló rendszerét a magyar gazdák 75 százaléka elfogadná. A Négy Mancs egyértelműen külföldi gazdasági érdekeket szolgáló gerillatevékenységét a magyar gazdatársadalom egésze elutasítja, fogalmazott Budai Gyula.

(Az MTI 2013. december 21-i közleménye nyomán)

ágAzAtI hírek Az eu-ból

Belgium: A Le Mondeban megjelenő cikk a karácsonyi szezon hízott libamáj aktualitását mutatja be egy belga cégen, az upignac tevékenységén keresztül. a cikk tárgyilagos, aktualitása kapcsán jelent meg a legnagyobb belga hetilapban.

Spanyolország: etikus hízott máj – tömési technológia nélkül. a cikk Eduardo Sousa spanyol termelőről szól, aki az etikus hí zott libamáj előállításának gyakorlatát mutatja be, igaz arról nem számol be, hogy az éves szinten előállított 400 kg libamáj milyen kategóriájú. az ára azonban igen borsos: 180 gramm 163 euróba kerül…

Ajánlott kiadványokDr. Böő István:
A szarvasmarhatartás gyakorlata I.
Husti István:
Műszaki és beruházási ismeretek
Bozsik András, Hartman Mátyás, Percze Attila:
Környezetvédelem - Mit tehet a mezőgazda?
Dr. Szendrő Péter (szerk.):
Mezőgazdasági gépszerkezettan

Ez is érdekelhetiMÁSZ közgyűlés: Stagnáló magyar állattenyésztésKilátások az állattenyésztésben

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Hőstressz és takarmányhiány
Egész Európában növekszik a hőhullámos napok száma - írja a Sustainable Agriculture című agrár szakmai folyóirat. Magyarországon az ezredforduló óta kilenccel nőtt a hőhullámos napok száma, és az emelkedés nem áll meg az előrejelzések szerint. Ennek hatása a gabonatermelésben az idén 2 milliárd euró veszteséget okozhat Európában, Magyarországon 450 – 500 milliárd forint lehet a kár; de elérte az állattenyésztési ágazatokat is.
Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.
A Mesterséges Intelligencia és a baromfiágazat
A Nemzetközi Baromfitanács (International Poultry Council - IPC) idén januárban Atlantában (Egyesült Államok) rendezte meg éves konferenciáját, amelyen Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója is jelen volt. A tanácskozáson megfogalmazódott, hogy a jelenlegi geopolitikai bizonytalanságok és az állategészségügyi kockázatok olyan kérdések, amelyeket értelmezni kell, ezért elengedhetetlen az információcsere. Az IPC tanácskozásán széles körű szakmai párbeszéd alakult ki, így a valós információcsere is megvalósult. Csorbai Attilával beszélgettünk.
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza