2025. 11. 05., szerda
Imre
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Határokon átívelő állatvédelmi ügy

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Dr. Kállay Béla, 2014/01/10
Címkék: víziszárnyas, libamáj, állatvédők, állatjólét, állattartás

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára szerint egyes állatvédelmi szervezetek káros tény- kedése magyarországon túlnyúló ügy, ezért a német, magyar és lengyel érintetteknek támogatniuk kell egymást.

Az államtitkár az MTInek elmondta, hogy ezzel a megállapítással több európai uniós szakember is egyetértett, amikor a víziszárnyaságazat jövőjéről egyeztettek november végén Berlinben, a Magyar Szüret kísérő eseményeként. Az egyeztetésen részt vett Poprády Géza, a VM közigazgatási államtitkára, német részről Clemens Neumann agrárminisztériumi helyettesállamtitkár, Juliane Hedderich, az Európai Tollszövetség igazgatója, Peter Spary, az Európai Tollszövetség elnökségi tagja, valamint Dorota Bilaczak lengyel mezőgazdasági szakdiplomata.

Budai Gyula közlése szerint a résztvevők leszögezték, hogy a Négy Mancs állatvédelmi szervezet által felállított feketelistát nem ismerik el, és kinyilvánították, hogy ilyen listák összeállítása egyértelműen káros.

A politikus idézte a Stiftung Warentest német fogyasztóvédelmi kiadvány decemberi számában megjelent cikket, amely arról ír, hogy egyes állatvédelmi szervezetek az állatvédelmi szempontok érvényesítése helyett pénzés piacszerzésre használják fel erejüket. A lap szerint a Négy Mancs szervezet az általa összegyűjtött pénz több mint 65 százalékát „működési költségként” kezeli, és az adományoknak csak 35 százalékát fordítja állatvédelmi célra. Ez komoly fogyasztóvédelmi aggályokat is felvet, jegyezte meg az államtitkár.

Budai Gyula ismertetése szerint a berlini egyeztetésen résztvevő országok képviselői egyetértettek abban, hogy családok, munkahelyek tönkretételét egyetlen ideológia sem támogathatja. Az átláthatóságra és a termékek (vissza) követhetőségére kell fókuszálni oly módon, hogy az a melléktermékekre – például a szárnyasfeldolgozás esetén a tollra – is kiterjedjen, hangsúlyozta.

Az államtitkár jelezte: az Európai Tollszövetség (EDFA) üdvözölte a magyar Hungerit Zrt. ezzel kapcsolatos erőfeszítéseit, egyben elismerte, hogy a különféle tanúsító rendszerek akkreditációi – a Hungeritnél az idén 32 volt! – többletkiadásokat okoznak, és ez ronthatja a versenyképességet.

Budai Gyula megjegyezte: a Négy Mancs alapítvány piactorzító tevékenységét támasztja alá, hogy miközben a feketelistáján szerepel két hízottszárnyasáruval kereskedő, francia tulajdonban lévő cég, ugyanennek a francia vállalatnak két lengyel érdekeltsége a pozitív listáján szerepel, mint olyan, amely elutasítja a tollszedést és a hízott árut.

Valótlanságot állított Gabriel Paun, a Négy Mancs nemzetközi kampányigazgatója, amikor azt mondta, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium eljárást kezdeményezett a GVHnál az alapítványnyal szemben, közölte az államtitkár, hozzátéve: valójában a GVH az Oppenheim Ügyvédi Iroda által képviselt Baromfi Termék Tanács kérelmére folytatott versenyhivatali eljárást 2011 végén a magyar Négy Mancs alapítvánnyal szemben, és végül a kérelmet egy hibás koncepcióra hivatkozva elutasította.

Az államtitkár hamisnak nevezte azt az állítást is, hogy a Négy Mancs tevékenységét és baromfijóléti auditáló rendszerét a magyar gazdák 75 százaléka elfogadná. A Négy Mancs egyértelműen külföldi gazdasági érdekeket szolgáló gerillatevékenységét a magyar gazdatársadalom egésze elutasítja, fogalmazott Budai Gyula.

(Az MTI 2013. december 21-i közleménye nyomán)

ágAzAtI hírek Az eu-ból

Belgium: A Le Mondeban megjelenő cikk a karácsonyi szezon hízott libamáj aktualitását mutatja be egy belga cégen, az upignac tevékenységén keresztül. a cikk tárgyilagos, aktualitása kapcsán jelent meg a legnagyobb belga hetilapban.

Spanyolország: etikus hízott máj – tömési technológia nélkül. a cikk Eduardo Sousa spanyol termelőről szól, aki az etikus hí zott libamáj előállításának gyakorlatát mutatja be, igaz arról nem számol be, hogy az éves szinten előállított 400 kg libamáj milyen kategóriájú. az ára azonban igen borsos: 180 gramm 163 euróba kerül…

Ajánlott kiadványokDr. Böő István:
A szarvasmarhatartás gyakorlata I.
Dr. Györkös István - Dr. Báder Ernő:
Csülökápolás és a sántaság megelőzése szarvasmarhaállományokban
Bozsik András, Hartman Mátyás, Percze Attila:
Környezetvédelem - Mit tehet a mezőgazda?
Husti István:
Műszaki és beruházási ismeretek

Ez is érdekelhetiMÁSZ közgyűlés: Stagnáló magyar állattenyésztésKilátások az állattenyésztésben

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Kéknyelvbetegség: a kérődzőket fertőzi, emberre nem veszélyes
Négy év szünet után itthon is újra megjelent a kéknyelv betegség, amely a kérődző állatokat támadja meg. A betegség a nevét onnan kapta, hogy a megfertőződött állatoknál vénás, pangásos, kékes színű, duzzadt nyelv alakul ki. Ezt először szeptember elején két Somogy vármegyei, nagy létszámú szarvasmarha-állományban mutatták ki, majd egy Fejér vármegyei borjútelepen is észlelték.
Állatállomány: Európában hanyatlik a száma
Az egykor csordát fenntartó bakonyi kis falu állatorvosa meséli, hogy az 580 lelkes községben mindössze 4 tehén van. Évtizedek óta nincs csarnok, ahol a kifejt tejet átvennék, így a gazdák kénytelenek voltak felszámolni állatállományukat. Az egyetlen, a négy tehenet gondozó gazda sajtot készít, s azt igyekszik eladni a szomszédos falvak kicsi piacain.
Szarvasbőgés: a legszebb vadászat
Már hallható az őszi erdők hangja, a gímszarvas násztáncával elkezdődött az idei szarvasbőgés – fogalmaz lírai szöveggel Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, és rögtön figyelmezteti is az autósokat: vigyázzunk magunkra és a vadakra. Ebben a hangulatban fogalmaz Náhlik András professzor is a Vadászati ismertek című könyvében.
A BHNP Zrt. hosszú távon, fenntartható módon gazdálkodik - Közérdek a balatoni horgászturizmus fejlesztése
Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNP Zrt.) 2009. augusztus 25-én alakult meg, jogelődje 1899 óta tevékenykedik a Balatonon. A cég 100 százalékban magyar állam tulajdonában van, a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja. A cég fő feladata a Balaton ökoszisztémájának fenntartása és a halállomány kezelése, hogy optimális horgászati lehetőségeket biztosítson a kedvelt halfajok esetében, valamint a tógazdasági haltermelésével fenntartsa a halfajok sokféleségét. A BHNP Zrt. aktívan részt vesz a halvédelmi tevékenységekben is. Szári Zsolt vezérigazgatóval arról beszélgettünk, hogy a társaság aktívan dolgozik a Balaton ökoszisztémájának védelmében és fenntartásában, egyben a horgászati lehetőségek biztosításában.
Nyílik az agrárolló, a tejtermelők kitartanak
Magyarország kicsi játékos az európai tejpiacon, az uniós termelésnek csupán egy-másfél százalékát adja. Ha nem csak az összehasonlítható nemzetközi arányokra figyelünk, megállapíthatjuk, hogy a hazai tejtermelők a világ élvonalához tartoznak. Az egy tehénre jutó tejtermelés meghaladja a 6300 kilogrammot, ami a világon a 16. helyezést jelenti. A dánok, a kanadaiak és az USA-beli termelők járnak messze előttünk. A magyarok az egy főre jutó tejfogyasztásban is az élen járnak, évente 182 kilogramm tejet – literre átszámítva 177 – eresztünk le a torkunkon. Ez napi fél litert jelent itthon, miközben a világ átlaga ennek a fele.
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza