2025. 08. 20., szerda
István
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Határokon átívelő állatvédelmi ügy

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Dr. Kállay Béla, 2014/01/10
Címkék: víziszárnyas, libamáj, állatvédők, állatjólét, állattartás

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára szerint egyes állatvédelmi szervezetek káros tény- kedése magyarországon túlnyúló ügy, ezért a német, magyar és lengyel érintetteknek támogatniuk kell egymást.

Az államtitkár az MTInek elmondta, hogy ezzel a megállapítással több európai uniós szakember is egyetértett, amikor a víziszárnyaságazat jövőjéről egyeztettek november végén Berlinben, a Magyar Szüret kísérő eseményeként. Az egyeztetésen részt vett Poprády Géza, a VM közigazgatási államtitkára, német részről Clemens Neumann agrárminisztériumi helyettesállamtitkár, Juliane Hedderich, az Európai Tollszövetség igazgatója, Peter Spary, az Európai Tollszövetség elnökségi tagja, valamint Dorota Bilaczak lengyel mezőgazdasági szakdiplomata.

Budai Gyula közlése szerint a résztvevők leszögezték, hogy a Négy Mancs állatvédelmi szervezet által felállított feketelistát nem ismerik el, és kinyilvánították, hogy ilyen listák összeállítása egyértelműen káros.

A politikus idézte a Stiftung Warentest német fogyasztóvédelmi kiadvány decemberi számában megjelent cikket, amely arról ír, hogy egyes állatvédelmi szervezetek az állatvédelmi szempontok érvényesítése helyett pénzés piacszerzésre használják fel erejüket. A lap szerint a Négy Mancs szervezet az általa összegyűjtött pénz több mint 65 százalékát „működési költségként” kezeli, és az adományoknak csak 35 százalékát fordítja állatvédelmi célra. Ez komoly fogyasztóvédelmi aggályokat is felvet, jegyezte meg az államtitkár.

Budai Gyula ismertetése szerint a berlini egyeztetésen résztvevő országok képviselői egyetértettek abban, hogy családok, munkahelyek tönkretételét egyetlen ideológia sem támogathatja. Az átláthatóságra és a termékek (vissza) követhetőségére kell fókuszálni oly módon, hogy az a melléktermékekre – például a szárnyasfeldolgozás esetén a tollra – is kiterjedjen, hangsúlyozta.

Az államtitkár jelezte: az Európai Tollszövetség (EDFA) üdvözölte a magyar Hungerit Zrt. ezzel kapcsolatos erőfeszítéseit, egyben elismerte, hogy a különféle tanúsító rendszerek akkreditációi – a Hungeritnél az idén 32 volt! – többletkiadásokat okoznak, és ez ronthatja a versenyképességet.

Budai Gyula megjegyezte: a Négy Mancs alapítvány piactorzító tevékenységét támasztja alá, hogy miközben a feketelistáján szerepel két hízottszárnyasáruval kereskedő, francia tulajdonban lévő cég, ugyanennek a francia vállalatnak két lengyel érdekeltsége a pozitív listáján szerepel, mint olyan, amely elutasítja a tollszedést és a hízott árut.

Valótlanságot állított Gabriel Paun, a Négy Mancs nemzetközi kampányigazgatója, amikor azt mondta, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium eljárást kezdeményezett a GVHnál az alapítványnyal szemben, közölte az államtitkár, hozzátéve: valójában a GVH az Oppenheim Ügyvédi Iroda által képviselt Baromfi Termék Tanács kérelmére folytatott versenyhivatali eljárást 2011 végén a magyar Négy Mancs alapítvánnyal szemben, és végül a kérelmet egy hibás koncepcióra hivatkozva elutasította.

Az államtitkár hamisnak nevezte azt az állítást is, hogy a Négy Mancs tevékenységét és baromfijóléti auditáló rendszerét a magyar gazdák 75 százaléka elfogadná. A Négy Mancs egyértelműen külföldi gazdasági érdekeket szolgáló gerillatevékenységét a magyar gazdatársadalom egésze elutasítja, fogalmazott Budai Gyula.

(Az MTI 2013. december 21-i közleménye nyomán)

ágAzAtI hírek Az eu-ból

Belgium: A Le Mondeban megjelenő cikk a karácsonyi szezon hízott libamáj aktualitását mutatja be egy belga cégen, az upignac tevékenységén keresztül. a cikk tárgyilagos, aktualitása kapcsán jelent meg a legnagyobb belga hetilapban.

Spanyolország: etikus hízott máj – tömési technológia nélkül. a cikk Eduardo Sousa spanyol termelőről szól, aki az etikus hí zott libamáj előállításának gyakorlatát mutatja be, igaz arról nem számol be, hogy az éves szinten előállított 400 kg libamáj milyen kategóriájú. az ára azonban igen borsos: 180 gramm 163 euróba kerül…

Ajánlott kiadványokDr. Györkös István - Dr. Báder Ernő:
Csülökápolás és a sántaság megelőzése szarvasmarhaállományokban
Husti István:
Műszaki és beruházási ismeretek
Dr. Szendrő Péter (szerk.):
Mezőgazdasági gépszerkezettan
Bozsik András, Hartman Mátyás, Percze Attila:
Környezetvédelem - Mit tehet a mezőgazda?

Ez is érdekelhetiMÁSZ közgyűlés: Stagnáló magyar állattenyésztésKilátások az állattenyésztésben

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Már elérhető az állatbetegségek hatékonyabb kezelését és megelőzését célzó pályázat
Megjelent az anti mikrobiális rezisztencia elleni küzdelmet szolgáló pályázat, amely jelentős segítséget jelent az állattenyésztőknek az állatbetegségek hatékonyabb kezelésében és megelőzésében. A kormány döntése szerint erre a célra megemelt támogatási összeg, így 11,9 milliárd forint fordítható – jelentette be az Agrárminisztérium agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára. A nagy létszámú sertés-, baromfi- vagy szarvasmarhatartó tenyészetek június végéig pályázhatnak.
AGRO-AQUA Kft. a horgászok kiváló partnere
A határokon átívelő Körösök völgye a Kárpát-medence egy rejtőzködő területe, amelyet egyedülálló természetvédelmi értékei, kulturális és szellemi sokszínűsége tesz kifejezetten izgalmassá, olvasható az Aktívan itthon sorozat kiadványában. A Körösök Románia és Magyarország közös kelet-nyugati tengelyén, az Erdélyi-szigethegységtől a Tisza folyó vonaláig, mintegy 200 km hosszan nyújtózik a Kárpát-medencének e vízfolyásoktól gazdagon erezett központi térségében. E vadregényes környezetben, Szarvason több tógazdaság is található, köztük az Iskolaföldi tógazdaság, amelyen az AGRO-AQUA Kft. végzi a haltermelést. Csoma Gáborral, a cég tulajdonos ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Tartalmas szakmai programmal rendezték meg a Baromfi Világnapot
A Baromfi Termék Tanács és Szakmaközi Szervezet (BTT) minden évben Szakmai konferenciát rendez a Baromfi Világnap tiszteletére. Az idei rendezvény jubileumi, hiszen a X. alkalommal találkoztak a hazai és az európai szervezetek szakértői, gazdálkodói. Az idei rendezvényen Nagy István agrárminiszter, és Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke mondott köszöntőt, míg számos rangos nemzetközi előadó tartott színvonalas előadást.
Magas szintű járványvédelemre van szükség
A tavaly ősszel indult madárinfluenza járványban Magyarországon több mint 200 állattartó telepen jelent meg a magas patogenitású madárinfluenza vírus. A vadmadárvizsgálatok azt mutatják, hogy sajnos a vírus a vadmadarakban egész évben jelen van, így a betegség megjelenésének veszélyével folyamatosan számolnunk kell. A betegség fellobbanása, a baromfiállományokba történő behurcolásának kockázata a vándorló vadmadarak vonulásával pedig tovább nő. Magyarország madárinfluenza szempontjából különösen veszélyeztett, mert a vándorló vadmadarak fő vonulási útvonalai közül néhány érinti hazánkat is. E kockázat mellett figyelembe kell venni, hogy az ország egyes térségeiben igen nagy a telepsűrűség, mely a járvány gyors terjedését okozza. Dr. Csorbai Attilával, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnökével értékeltük az elmúlt időszak eseményeit.
Több mint ötven év után újra megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség
Lapzártánk idején már négy magyarországi szarvasmarha-tartó telepen jelent meg a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) betegség. A fertőzött telepeken az állományt teljes egészében fel kell számolni, a kitörések meghatározott körzetében pedig szigorú intézkedések lépnek életbe a betegség tovább terjedésének a megakadályozása érdekében. Bár az esetek egy viszonylag szűkebb területre korlátozódnak, hatásuk a hazai állattenyésztés baromfin kívül eső részét igen érzékenyen érinti, hiszen már komoly gazdasági károkat okoztak, illetve vetítenek előre.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza