A kkv-szektor hitelezését segítik

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: B. L., 2016/11/17

– Igazgató úr, a negyedszázados jubileum alkalmából muszáj, hogy felidézzük a kezdeti időszakot. Az elmúlt évtizedekben az alapítvány beágyazódott a hazai pénzpiaci folyamatokba, hiszen az agrár-hitelkonstrukciók zömében garanciavállalással együttesen jelennek meg, és a gazdasági szereplők is szívesen veszik igénybe az Önök segítségét.

– Való igaz, negyedszázada a PHARE program keretében kereskedelmi bankok és a magyar állam hozták létre az alapítványt. Kezdetben az alapító bankokkal működtünk együtt, később ez a kör kiterjedt a takarékszövetkezetekre és szinte valamennyi hazai bankra. A partneri kör azért jelentős, mert az alapítványnak csak a bankokon keresztül van kapcsolata a gazdálkodókkal, hiszen a garanciát az ügyfél nem önmagáért igényli, hanem akkor, ha hitelre vagy más banki finanszírozásra van szüksége. Az alapítvány elsődleges célja mind a mai napig az, hogy minél több gazdálkodó jusson a bankokon keresztül hitelhez, amelyek mögött az AVHGA áll. Ugyanakkor a bankok tevékenységét is segítjük, hiszen a kockázataikat jelentősen csökkentjük. Ez azért is fontos, hogy banki partnereink minél több hitelt helyezhessenek ki. A banki kör dinamikusan bővült, jelenleg a teljes hazai bankszektor és a takarékszövetkezeti hálózat – amely érintett a kkv-szektor hitelezésében – azonos feltételekkel veheti igénybe a garanciánkat.

– Ha jól tudom, 2008 óta pénzügyi vállalkozásként, míg 2011 óta a bankokkal, hitelintézetekkel egyenértékű vállalkozásként működik az alapítvány. Miért fontos ez?

– Azért szükséges ez a státusz, hogy a bankok a mi garanciavállalásunkat úgy tudják figyelembe venni a saját hiteleik kihelyezésekor, hogy annak tőkemegfelelési szempontból is jelentősége legyen, másképpen a pénzügyi intézmények jelentős része egyszerűen nem venné igénybe a garanciát. Az alapítvány a Hpt. szabályainak alkalmazásával a pénzügyi rendszer szereplőjévé vált, hiszen saját jogon tesz eleget azoknak a feltételrendszereknek, amelyeket a bankoknak is teljesíteniük kell. A tőkemegfelelés, a kockázatkezelés, a belső szabályozás, az informatikai biztonság stb. szempontjából bankként kell működnünk, és a jelentéstételi kötelezettségünk, felügyeleti kontrollunk is ugyanolyan, mint a pénzügyi intézményeké.

– Hogyan alakult a hitelezési termékek palettája?

– Jelentősen bővült a kör. Az agráriumban aktív bankok speciális finanszírozásokkal, támogatásokkal jelennek meg a piacon, amit az alapítvánnyal közösen dolgoznak ki, ezért vált az AVHGA nemcsak az ügyletek, hanem a termékek szintjén is a gazdálkodók partnerévé. Nem csupán a szűk értelemben vett mezőgazdasági, az állattenyésztésben és növénytermesztésben érdekelt vállalkozások számára nyújtunk garanciát, hanem a vidékfejlesztés szintén jelen van a palettánkon.

– Mekkora hitelállományt garantált az alapítvány az elmúlt 25 évben?

– Ezt így nem számoltam össze, de az idén 206 milliárd forintnál tartunk, míg hat évvel ezelőtt 90 milliárd forint volt a fennálló állomány.

– Évről évre tájékoztatják a sajtót is arról, hogy mekkora hitelállományért vállaltak kezességet az adott évben. Ezek a számok – legalábbis az utóbbi 5–6 évben – folyamatosan emelkedtek, vagyis egyfajta lineáris növekedést tapasztalhatunk. Minek köszönhető ez?

– Annak, hogy proaktívak lettünk, és a bankokkal közösen keressük az új finanszírozási megoldásokat. Éppen a közelmúltban számoltunk be egy új uniós garanciaprogramról (COSME viszontgarancia), amelynek révén 50 milliárd forint hitelkihelyezésre nyílik lehetőség a partnereink számára. Mindehhez hozzá tartozik, hogy az alapítvány a kezdetektől stabil, kiszámítható, megbízható partnere volt a bankoknak, amit az aktivitással magasabb szintre emeltünk. A kezdeményezőkészségünk is jelentősen „nőtt” azzal, hogy újabb és újabb innovatív termékeket dolgozunk ki. Mindezt úgy tesszük, hogy a kormányzati szándékokat, preferenciákat folyamatosan figyelemmel kísérjük és érvényesíteni próbáljuk. Ma is az alapító okirat szellemében végezzük a munkánkat, amit alátámaszt, hogy az ügyfélkörünk 85 százaléka mikrovállalkozás. Úgy tudjuk bővíteni az állományunkat, hogy közben egyáltalán nem csorbul az alapelv, hogy a mikrovállalkozások, az őstermelők, a családi gazdálkodások legyenek többségben a kedvezményezettek között. Mindemellett az alapítvány a kkv-szektor nagyobb vállalkozásai által igényelt hitelekhez is garanciát nyújt, ha szükséges, a kedvezőbb kondíciók elérése érdekében. A néhány millióstól a több száz milliós, akár az egymilliárdos hitel is szerepel az állományunkban, így széles a kör. A kkv-szektor összes hitelállománya 4 ezer milliárd forint körül mozog, ebből a mezőgazdasági szektor 350–360 milliárd forinttal veszi ki a részét. Az alapítvány a 206 milliárdos állományával az összes hitelnek az 5 százalékát garantálja, míg az agrárszektorban 20 százalék fölötti arányt képvisel.

– Mi volt az idei év sikere?

– Jó volna valamilyen frappáns választ adnom, de nem tudok egyetlen vagy néhány olyan tényezőt sem említeni, ami egyértelműen indokolná a kimagasló eredményt. A 15–20 százalékos bővülés annak köszönhető, hogy tavaly, tavalyelőtt számos partnerrel kötöttünk különböző speciális megállapodást, aminek következtében fokozatosan bővülnek a hitelkihelyezések. Az idén sok hitelt helyeztek ki a bankok, elsősorban forgóeszközhitel formájában, vagyis a beruházási hiteleket most visszafogottan igényelték a gazdálkodók. A Vidékfejlesztési Program pályázatainak kiértékelésével azonban változni fog a helyzet, és jövőre igazi kihívás lesz a beruházási hitelezés élénkítése. Egy újdonságot azonban megemlítenék: a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a jég- és fagykár károsultjainak 100 százalékos kamattámogatású hitelkonstrukciót dolgozott ki, amihez az alapítvány készfizető kezessége kapcsolódik, ami összességében több milliárd forint hitel kihelyezését eredményezte, mégpedig igen érzékeny helyzetben lévő gazdálkodók számára. Ezt a programot nemrégiben a tejhasznú tehén-, illetve sertéstartással foglalkozó kis- és középvállalkozások számára is kiterjesztette az FM. Itt jegyezném meg, hogy az agráriumban a támogatott hitelezés sokkal bonyolultabb folyamat, mint más ágazatban. Itt sok a korlát, a szabály, gondolok itt az agrár de minimis keretre, valamint más támogatásintenzitási export és árazási tilalmakra. A Növekedési Hitelprogram például azért is volt olyan sikeres az ágazatban, mert nem minősül állami támogatásnak – így nem terheli a de minimis keretet –, ezért 2,5 százalékos kamattal tudtak és tudnak ma is a mezőgazdasági vállalkozók hitelhez jutni. Az alapítvány olyan finanszírozási konstrukciókat alakított ki, amelyek segítségével megpróbáljuk áttörni ezeket az akadályozó feltételeket. Így például állami viszontgarancia nélkül is nyújtunk kezességet, ami nem minősül uniós támogatásnak. Ilyen a már említett COSME program is.

– És mi volna az, amit nem sikerült megvalósítani?

– A garanciavállalásban nem volt ilyen. Azonban – s ez inkább az alapítvány belső ügye – az üzemszerű működés fenntartása bizony nem kis kihívás. Egy 55–60 fős szervezetnek legalább 60 belső szabályozással kell rendelkeznie, és 120 jelentést állítunk össze évente összesen 12 különböző felügyeleti szerv számára. Részben uniós, részben a hazai szabályozó környezet olyan terhet ró egy szervezetre, amelyekben nem lehet hibázni. Ezt persze a gazdálkodók nem látják, nem is kell, hogy lássák, őket az érdekli, hogy gyorsan, egyszerűen, elektronikusan tudják az ügyeiket intézni. Arra törekszünk, hogy a bankokkal olyan konform ügyintézési metódusokat alakítsunk ki, ami ügyfélbaráttá teszi az ügyletet. Jó hallani, ha azt mondják a gazdák, hogy az AVHGA a barátunk, mert úgy segít, hogy nem jelent külön terhet a vállalkozónak.

– Nincs-e ellentmondás abban, hogy Önök azokat a vállalkozásokat is segítik, amelyek a bankok számára nem volnának hitelképesek?

– Nincs ellentmondás, mert éppen a segítségünkkel válnak hitelképessé. Ezen túlmenően a bank már minősítette a kérelmezőt, ami eleve egy szűrőt jelent. Mi is végzünk természetesen kezességbírálatot, de enyhébbek a feltételek, mint a hitelintézeteknél, sok esetben fedezetet sem kérünk. A kisvállalkozások nem rendelkeznek olyan részletes könyveléssel, mint a nagy cégek, valamint az őstermelők, családi gazdálkodók számára sem kötelező beszámoló készítése, de ez nálunk nem jelent akadályt. Érdekes módon a bukásaink ebből a körből semmivel sem nagyobbak, mint más szektorok esetében. S ha már a beváltásokról beszélünk, elmondanám, hogy az alapítvány vagyona stabil, és biztonságos fedezetet jelent a 206 milliárd hitelállománynál is. Sőt, van még tartalékunk, különösen, ha a mezőgazdasági vállalkozások hitelhez jutásáról van szó. De a beruházási hiteleknél fel kell készülnünk arra, hogy sokkal nagyobb kockázatot kell vállalnunk, mint a forgóeszköz-hiteleknél, ugyanakkor van még tere a bővülésnek. Az AVHGA egyébként általában kedvező, 0,3–0,5 százalékos kezességi díjjal dolgozik, ami igen alacsony az EU által számított 2–2,5%-os piaci díjhoz képest. Ezt azért tehetjük, mert az állam bizonyos díjtámogatást nyújt az ügyfeleknek, másrészt olyan klíma van a vállalati hitelezésben, hogy javulnak a visszafizetési arányok. Egyelőre ez a javuló trend nem változik, bár fel kell készülni arra is, hogy ez nem tart örökké.

– Milyen arányú a beváltás?

– A mezőgazdasági cégeknél 3–4 százalék, míg más ágazatokban 5–6 százalék a lehívott kezességek aránya. Mondhatom, hogy az agrár kkv-szektor szereplői jó adósok, mert megbízhatóak, és csak elvétve akad olyan, aki nem törekszik a tartozása visszafizetésére. Ezek a cégek a saját vagyonukkal felelnek, és a támogatási rendszer is kontroll alatt tartja ezt a vállalkozói szegmenst. Ez összességében jobb adóssá teszi a gazdálkodókat, amit a bankok is felismertek, mert alig hallani olyan banki nyilatkozatot, amelyben ne említenék meg, hogy a mezőgazdasági hitelezésben szeretnének javítani a mutatóikon. Mi is azon dolgozunk, hogy minél több mikro- és kisvállalkozót vonjunk be a hitelezési folyamatba, olyanokat, akik eddig nem tudtak hitelhez jutni. Az elmúlt évben hozzávetőleg 8 ezer új hitelügylettel bővítettük az állományt, és azt hiszem, ez az alapítvány sikerét is jelenti. Egyébként a gazdálkodók országszerte 1500 településen igényelhetik az alapítvány kezességét, szinten minden vállalati hitelezéssel foglalkozó bank- és takarékszövetkezeti fiókban. Az elmúlt két évben több mint ezer banki ügyintéző vett részt az oktatásainkon, ahol az alapítvány kezességigénylő rendszerét, valamint a kezesség által elérhető lehetőségeket mutatjuk be.

– Ha röviden kellene jellemeznie az idei évet, mit mondana?

– Az idei év a folyamatos fejlesztések és innovatív finanszírozási megoldások kidolgozásának jegyében telt. Törekszünk az alapítvány belső szabályozását minél precízebben összehangolni a bankszektor szabályozói és üzleti elvárásaival. A hitelintézetekkel kidolgozott különböző termékek célja a hazai mezőgazdaság támogatása, mind az előzetesen említett, FM által támogatott hitelkonstrukciók, mind az új COSME viszontgarancia a küldetésünknek megfelelően a kkv-k, és ezen belül a gazdálkodók érdekeit szolgálja.

– Végül ejtsünk szót a jövő évről is…

– Mint már elmondtam, jövőre fel kell készülnünk a beruházási támogatások, hitelek kezelésére. Nagy kihívás lesz, mert az uniós programokhoz igazodva tudjuk a bankokkal közösen kidolgozni a vállalkozóknak is kedvező konstrukciókat. A bankokkal egyedi termékeket alakítunk ki, és törekszünk a rugalmasságra. De örülünk ennek, mert a kormányzati elképzelésekhez hasonlóan az a célunk, hogy mindig a legkedvezőbb lehetőségeket biztosítsuk a magyar mezőgazdaság szereplői számára.

B. L.

Névjegy

Dr. Herczegh András (42 éves) az ELTE jogi karán 2000-ben summa cum laude szerzett diplomát, és két évet elvégzett a bölcsészkaron is. Történelmet és kommunikációt tanult. Az egyetem elvégzése után azonban a gazdaságban, pontosabban a Gazdasági Minisztériumban helyezkedett el. Munkatársaival a Széchenyi Terv kialakításával és működtetésével, vállalkozásfinanszírozási kérdésekkel foglalkozott, majd a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Főosztályát vezette. Ezen a területen négy évig elsősorban az uniós szabályozás adaptálásával foglalkozott. Az alapítványhoz 2006-ban került, így a gazdasági és a pénzügyi szféra állami és piaci oldalát egyaránt megismerhette. Öt éve nevezték ki az alapítvány ügyvezető igazgatójának.
Kevés szabadidejében sportol (foci, tenisz), és a horgászat jelenti számára a teljes kikapcsolódást. Az utazás nem hobbija, hanem szenvedélye: az országon belül és kívül egyaránt kíváncsi a látnivalókra.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai