Új uniós hitelforrás

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: B. L., 2016/12/01

Czerván György az agrárágazat hitelállomány-összetételének alakulásával kapcsolatban elmondta, hogy kedvező fordulat tapasztalható a mezőgazdasági vállalkozások hitelezésében, amely megfigyelhető egyrészt az általános trenddel szembeni állománynövekedésben, másrészt a hitelfelvevők összetételének változásában. Miközben a nemzetgazdaság társas vállalkozásainak hitelállománya 2011-ről 2015-re 23 százalékkal csökkent, a mezőgazdasági társas vállalkozásoké 12 százalékkal bővült. Különösen örvendetes, hogy az egyéni gazdaságok hitelállománya még ennél is jelentősebb mértékben, 51%-kal nőtt ugyanezen időszakban, ami egyben a banki bizalom növekedését is jelzi. A nemzetgazdasági ágak közül az agrárágazatban a legalacsonyabb a csődráta (1,9 százalék). Az ágazat hitelállománya 2012-től fokozatosan emelkedik, s 2015-ben már meghaladta a 472 milliárd forintot is. A hitelek lejáratát tekintve a 2011. évi 67 százalékos értékről 76 százalékra nőtt az éven túli hitelek részaránya.

Érdemes a hitelállomány alágazati megoszlását is szemügyre venni. Az államtitkár elmondta, hogy a szántóföldi növénytermesztés 43 százalékkal, az állattenyésztési ágazat 39 százalékkal, míg a kertészet 7 százalékkal részesedett a hitelállományból. Az élelmiszeriparnak a teljes nemzetgazdasági hitelállományból való részesedése 2011-ben nem érte el az 5 százalékot sem, de miután a hitelállomány összege 2015-ben megközelítette a 390 milliárd forintot, így a részaránya is 6,6 százalékra emelkedett. Öt év alatt 80 milliárd forinttal nőtt az éven túli hitelek állománya, így a részarányuk 42 százalékról 62 százalékra emelkedett. A devizaalapú hitel állománya viszont 44 százalékról 37 százalékra mérséklődött.

Az államtitkár külön szólt a kedvezményes finanszírozási programokról. A Növekedési Hitelprogram (NHP) célja a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelezésében megfigyelt zavarok enyhítése volt, hosszú lejáratú, rendkívül kedvezményes kamatozású (2,5%/év) beruházási hitel nyújtásával. A program sikeresen zajlik, s idén január elsejével már a harmadik szakaszát is elindította a Magyar Nemzeti Bank. A mezőgazdaság 2016. szeptember 30-ig kiemelkedő módon, közel 20 százalékban, több mint 434 milliárd forint összegben részesedett az NHP forrásaiból. A részarány lényegesen meghaladja a mezőgazdaság GDP termelésében számított 4 százalék körüli részarányát, valamint a társas vállalkozások esetében a nemzetgazdaság hitelállományából való, szintén 4–5 százalékos részesedését. Az igénybevett források közel 60 százaléka (280 milliárd forint) beruházási célokat szolgált.

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) három (MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020, MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 2020, MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram 2020.) hitelprogramot indított, 29 milliárd forint keretösszeggel. A 6–7 éves futamidő alatt a földművelésügyi tárca 60 százalékos kamattámogatást biztosít, így az éves tényleges kamat 2–2,2 százalék. A konstrukció refinanszírozású, ami annyit jelent, hogy a közvetítő pénzügyi intézmények kockázatvállalásán alapul a hitelnyújtás. Az Agrár Széchenyi kártya folyószámlahitel alapvetően a kisebb üzemméretű vállalkozások forgóeszköz finanszírozását szolgálja, s akár 3 éves futamidővel is igényelhető. Az FM általános esetben 4 százalékpont kamattámogatást, és 50 százalékos mértékű kezességi támogatást nyújt. A folyószámlahitel kamata így jelenleg 1 százalék alatt marad. A konstrukció 2011. évi indulása óta 5400 vállalkozás részesült, csaknem 42 milliárd forint összegű kedvezményes hitelben.
A kiemelt támogatású hitelekkel kapcsolatban Czerván György elmondta, hogy az FM hangsúlyt helyez arra, hogy a forgóeszköz hitelkonstrukciókhoz kapcsolódóan kiemelt támogatásban részesítse a kedvezőtlen időjárási jelenségekkel sújtott termelőket, és a piaci zavarokkal érintett ágazatokba tartozó vállalkozásokat. Tavaly jégesőkár miatt kapott 912 vállalkozás csaknem 6,5 milliárd forint összegű, 100 százalékos támogatású hitelt. Az idén fagy- és jégesőkárt szenvedett településeken gazdálkodó, kertészettel, illetve szőlészettel-borászattal foglalkozó termelők, termelői szerveződések juthatnak kiemelt támogatáshoz. Az idén a tervezettnél kisebb az érdeklődés a hitelkonstrukció iránt, ezért a tárca azt tervezi, hogy a november 30-i határidőt fél évvel meghosszabbítja. Az átmeneti támogatást pedig azzal a céllal hirdette meg a Földművelésügyi Minisztérium, hogy a kedvezőtlen piaci körülményekkel sújtott tej- és sertéságazat vállalkozásait kiemelt támogatással segítse. A 66/2016. (X. 12.) számú FM rendeletben az Agrár Széchenyi Kártyához kapcsolódóan a 100 százalékos kamat-, kezességidíj- és költségtámogatás igénybevételének lehetőségét kiterjesztette a tej és a sertéságazatra is.

Herczegh András, az AVHGA ügyvezető igazgatója rövid előadásában elmondta, hogy az Alapítvány 1991 óta segíti készfizető kezességével a mezőgazdaságban és a kapcsolódó ágazatokban működő mikro-, kis- és középvállalkozások hitelhez jutását. Az alapítvány célja, hogy a kevéssé hitelképes ügyfelek számára biztosított intézményi kezességvállalás révén növelje a hitelintézetek agrár- és vidéki vállalkozások hitelezésére irányuló hajlandóságát.

Az alapítvány portfoliója folyamatosan gyarapodott, kezességállománya hat év alatt a kétszeresére nőtt. A 2015 végén fennálló kezességállomány 122 milliárd forintra, a kezességgel biztosított hitelek összege 179,3 milliárd forintra nőtt, miközben a fennálló ügyletek száma 12 082-re emelkedett. Ez idő alatt az átlagos kezességi mérték 60,2 százalékról 68,1 százalékra változott. Az alapítvány által vállalt kezességek 2015-ben összesen 119,2 milliárd forint forráshoz segítették hozzá a vállalkozásokat, ami 10,7 százalékos emelkedést jelent az előző évihez képest. Az alapítvány által segített agrárvállalkozások 94,4 százaléka mikrovállalkozás, 5,1 százaléka kisvállalkozás és 0,5 százaléka középvállalkozás.

Az úgynevezett alapítványi garancianyújtás lehetőségének kiszélesítése érdekében élt az alapítvány az EU COSME programja által az Európai Beruházási Alap (EIF) kkv finanszírozási keretéből nyújtott viszontgarancia lehetőségével. A forrást lényegében egy más tagállamokkal folytatott versenyben szerezte meg az Alapítvány a brüsszeli közös kasszából. A hazai pénzügyi intézmények programban való részvételét a kormányzat a Magyar Bankszövetségen keresztül kifejezetten ösztönözte. Az EIF és az AVHGA közötti megállapodás lehetővé teszi, hogy az AVHGA több mint 50 milliárd forint (kb. 160 millió euró) hitel kihelyezését biztosítsa több ezer magyar, elsősorban a mezőgazdaságban tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozás számára. Az esetleges beváltások fedezésére mintegy 900 millió forintot (3 millió euró) hívhat le az alapítvány, így tehermentesíti a hazai költségvetést, hiszen uniós viszontgaranciát vesznek igénybe a magyar állami költségvetési viszontgarancia helyett. A kezességvállalás idén november elsejétől vehető igénybe.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai