Generációváltás a gyakorlatban

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: V.B., 2016/12/03

– Milyen évet zár az Fiatal Gazdák Szövetsége 2016-ban?

– Ha egy mondatban akarnám jellemezni, viszonylag nyugodtabb, kevésbé hangos, talán rendezvényekben is szerényebb évünk volt. Egyrészt a futó, az előző években megszokott projektjeinket zártuk le, ezeket gondoltuk át, és az új, részben idén, részben jövőre induló projektjeinket készítettük elő. A Vidék Kaland Program újragondolása, ami klasszikus értelemben városi fiatalok vidéki fiatal gazdáknál történő egy hetes foglalkoztatását jelentette, nemzetközivé vált, Erdélyben is zajlott. A hazai részt átalakítottuk ötször egy nappá, melynek során célzott tematikus gazdaság-, illetve feldolgozóipari látogatások történtek. A szokásos Fiatal Gazda Klubok mellett év elején bemutattuk a kertészeti ágazattal foglalkozó kutatásunk eredményeit, az őszi szakmai konferenciáink az innovációk gyakorlati alkalmazásával foglalkoztak, és ne felejtsük ki a jubileumot sem: a Szövetség 2016-ban ünnepelte 20 éves fennállását. Az igazi munka a következő időszak projektjeinek előkészítésével kezdődött el. Több ilyen új projektünk lesz. Az egyik az Így neveld az álmaidat leendő vállalkozóknak szóló képzési és felkészítő program. Erre már megtörtént a résztvevők kiválasztása, és a jövő év részben az ő képzésükre, tréningjükre és az ehhez kapcsolódó rendezvényekre fókuszál majd.

– Mit takar ez?

– A pályakezdő, vállalkozásban gondolkozó fiatalok számára modellezünk le egy vállalkozást, egy gyakorlati mezőgazdasági példán, kertészeti termelésen keresztül. Nem pénzt, tőkét vagy hitelt adunk, mint a legtöbb állami és EU-s program, hanem a kompetenciájukat, tudásukat szeretnénk fejleszteni. Ez lesz a jövő év egyik vezérprogramja.

– És a másik?

– 2017-ben a másik központi téma a gazdaságátadás, a generációváltás gyakorlati oldala lesz. A február végi szokásos éves nagy országos konferenciánkon (2017. február 17-én lesz) az agrártámogatások és a 2020 utáni lehetőségek mellett a gazdaságátadás témájával külön panelben foglalkozunk.

– Valószínűleg Önök is érzékelik, hogy nem könnyű megfogni a generációváltás problémakörét.

– A témát több oldalról próbáljuk közelíteni. A néhány éve indított Fiatal gazda obszervatórium kereti között már az idén májusban elkezdtük boncolgatni a gazdaságátadás, a generációváltás ügyét. Szakmai partnereinkkel, az agrártermelésben érintett cégekkel, fiatal gazdákkal és a szakigazgatás képviselőivel jártuk körbe a generációváltás, konkrétan a gazdaság átadásának jogi, szabályozási problémáit. Ezzel kapcsolatban készült egy kiadványunk, ami egyelőre csak zárt körben érhető el, s ami egyfajta kézikönyv, manuális segédlet lehet az érintettek számára.

Nyolc-tíz témakört jártunk körbe azzal a céllal, hogy konkrét jogszabályi hivatkozásokkal segédletet nyújtsunk, mind az átadó, mind az átvevő gazdának: hova fordulhat, hol nézzen körül, hol kaphat segítséget. Ez a gyakorlati oldal. Erre is van igény.

– Gondolom ez könnyebbik oldala…

– Igen, ha valaki nagyon utánajár, ezek hozzáférhető információk, csak eddig sehol sem volt így összefoglalva. A nehezebb feladatot az a körülmény jelenti, hogy magáról a gazdaság átadásáról az érintettek nemigen beszélnek. Pontosabban egyfelől sokat beszélünk a téma fontosságáról általában, másfelől a részleteiről mégis keveset. A közvetlenül érintetteknél ez tabutéma. Mindenki úgy véli, a gond idővel magától megoldódik, családon belül majd csak elrendezik. A baj az, hogy egy tudatosan felépíthető és tervezhető folyamat helyett a fiatal generáció képviselői sokszor kényszerhelyzetekbe kerülhetnek, például az idős gazda korai halálozása miatt, vagy a másik gyakori eset, hogy csúszik a gazdaságátadás, az idős gazda nehezen hajlandó háttérbe vonulni. Ilyet nagyon sokat látunk a kollégák körében. Ezekből a helyzetekből is ki lehet jönni viszonylag kevesebb kárral járó megoldással, de sokkal könnyebb lenne, ha tudatosan, felkészülve mennének bele ezekbe a folyamatokba a szereplők.

A februári konferencia második felét arra szánjuk, hogy gyakorlati példákkal próbáljuk bemutatni azt, ahol ez már sikeresen vagy kevésbé sikeresen lezajlott. Az látszik, hogy jó példa nagyon kevés akad, ma még kevés az előre megtervezett, tudatos gazdaságátadás.

– Lapunk is beszámolt róla, hogy egyfajta vezetői megújítást készítenek elő, a következő négy évben gyakorlatilag a vezetőség cseréjében gondolkodnak. Hol tart ez a gyakorlatban?

– Az Elnökség átlagéletkora 30 év felett van, ideje feltérképezni az aktív fiatal gazdálkodókat, keressük azokat, akik ebben a vezetői munkában részt szeretnének venni. A váltás igazából 2018. év elejétől indul.

– Mi a mai AGRYA-konferencia üzenete?

– Az agrártechnológiában hatalmas mértékű a fejlődés. Az innovációk nyertesei azok lesznek, akik annak eredményeit a leginkább képesek lefordítani a saját gazdaságuk számára. Vagyis hogyan tudják összeválogatni a különböző újdonságokból a saját maguk számára fontosat, hogyan tudják lefordítani a csökkentett talajművelést, a GPS-es sorvezetést, a precíziós növényvédőszer- és tápanyag-kijuttatást, a hozammérést, a robottechnikát stb. a gyakorlat nyelvére.

A rendezvényeinken igyekszünk svédasztalszerűen olyan információs kínálatot nyújtani, amiből ki-ki a maga számára kiválogathatja a fontosakat és használhatókat.
Az innováció nagyon sokrétű dolog. Sokszor elkenjük, de az is innováció, ha valaki például. olyan növénnyel kezd el foglalkozni, ami eddig még nem került a látókörébe. Vagy egy új tevékenység elkezdése is ide tartozhat, amivel a jövedelmi forrásait tudja bővíteni a gazdálkodó.

– Precíziós növénytermesztés, már a csapból is ez folyik…

– Nem biztos, hogy olyan léptékű a technológiai haladás, mint ahány konferenciát, rendezvényt erre az elmúlt 1–2 évben itthon szerveztek. A helyzet az, hogy még kevés a gyakorlati tapasztalat. Egy új technológia elterjedésének folyamata onnan indul, hogy vannak élenjáró innovátorok, az a néhány ember, aki úttörőként részt vesz ebben. Amikor ez a tapasztalat a szélesebb gazdaréteg számára továbbterjed, amikor a tömeg elkezdi alkalmazni, akkor beszélhetünk az innovatív technológia széles körű alkalmazásáról és elterjedéséről. Egyelőre mi még csak az élenjáró innovátoroknál tartunk. Ez igaz a precíziós gazdálkodásra is: néhányan (egyre többen) csinálják, és mi ennek a tapasztalatait próbáljuk megosztani. A szélesebb körű elterjesztéséhez a kulcsszó tehát a gyakorlati tapasztalat megosztása. Ezzel szemben például a Vidékfejlesztési Programból most törölték a bemutató gazdaságok támogatási jogcímét.

– Földvásárlások kapcsán az idén sokszor hallottunk a fiatal gazdákról.

– Vegyes a kép. Van, aki fiatalként hajlandó volt állami föld vásárlásába fektetni, vannak, akik bérlőként nyertek földet, s persze akadnak olyanok is, akiknek egyikre sem volt lehetőségük vagy szándékuk.

Ami egyértelműen látszik, hogy az akció földáremelkedést eredményezett. Jóval a piaci ár fölött keltek el az állami földek. Az, hogy sokan részt vettek benne, mutatja, hogy volt rá igény. Ez a hazai földpiacnak az 5–6 százalékát jelentette, a négy és fél millió hektár szántóból 2–300 ezer hektárt. Viszont a teljes földpiacra további árfelhajtó hatást gyakorolt, ami viszont nem biztos, hogy jó a piaci alapon földet vásárló vagy vásárolni szándékozó gazdák oldaláról. A földárakat alapvetően továbbra is a támogatási rendszer húzza föl, kérdéses, hogy hosszú távon mi lesz a földárakkal.

– Támogatások?

– A támogatásoknál a fiatal gazda jogcímnek az előkészítése zajlott az idén nyáron. Az ún. PEMCS-ben, pályázat előkészítő munkacsoportban személyesen vettem részt. Öt-hat alakalommal az FM, az MVH, a Kamara, a ME képviselőinek részvételével jó, építkező viták után kialakult egy konszenzus, hogy miként lehetne az adott keretek között a legjobban kiírni ezt a fiatal gazda jogcímet. Ez fog most megjelenni a közeli hetekben, és jövő év eleji, tavaszi beadással lehet számolni. Még kérdéses, hogy mennyire mennek át a közös javaslatok a végleges verzióba. Itt 3 ezer fiatal gazda juthat támogatáshoz. Ami nagy változás, hogy a belépéshez már termelési potenciállal kell rendelkezniük. Ennek a definiálása még tart, s döntésre vár, hogy elég-e egy földbérleti szerződés, kell-e beadott SAPS-kérelem. Ami már biztos, 6 és 25 ezer STÉ üzemméreti kategóriák között kell, hogy egyéni vállalkozó legyen a pályázó. 2007 és 2014 között több mint 8 ezren nyertek ilyen induló támogatást, most a jelenlegi számok szerint 3 ezer fiatal fog tudni nyerni. Az első beadási időszak jövő tavasszal lesz. A többi VP-pályázat esetében a bírálatokat várja mindenki, ezek szintén jövő tavaszra várhatók: például kertészeti, állattartó, szárító pályázatok. Ahogy a beadások is zajlottak, várhatóan a határozatok is dömpingszerűen fognak jövőre kijönni. Ez azt jelenti, hogy a kivitelezések is összetorlódnak majd. A gazdáknak 2 évük van, hogy megvalósítsák a támogatott beruházásokat, s már most látszanak a kivitelezői oldalról a szűk kapacitások. S még valami: aki bizonyos összeg fölött kap uniós támogatást, annak kötelező lesz a közbeszerzés, akkor is, ha őstermelő. Ez további csúszásokat jelenthet, nem beszélve ennek a plusz pénzügyi és adminisztrációs terhéről.

A közvetlen támogatások 2020-ig továbbra is kiszámítható, stabil forrást jelentenek a gazdálkodók számára. Fontos elem, hogy a földalapú plusz kiegészítő támogatást azok a 40 évnél fiatalabb gazdák kaphatják, akik 5 éven belül indultak. Amit nagyon hiányolunk, s amiről mindig beszélünk, de alig történik benne előrelépés, az a KAP egyszerűsítése. Amikor hivatalba lépett az új EU-biztos, ez volt a központi gondolata, megvalósítása a gyakorlatban azonban legkevésbé sem érezhető.

– Mondana egy példát?

– Itt van például a zöldtrágya-leforgatás a tavaly bevezetett zöldítés részeként. Ha valaki ezt bevállalja, annak kétszer kell traktorra ülnie. Egyszer elveti a zöldtrágyát, egyszer leforgatja. Viszont számítógép elé négyszer kell leülnie. Egyszer bejelenti, hol lesz, utána bejelenti a vetést, utána bejelenti, hogy mikor fogja leforgatni, s 15 napon belül bejelenti, hogy mikor végzett. Az FM szerencsére vette az üzenetet, és újabban már nem kell előre jelezni a zöldtrágya-leforgatást, csak utólag. Így négy alkalom helyett már csak háromszor kell leülni a számítógép elé. Nos, ilyen apró lépéseknek is lehet örülni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai