2025. 04. 03., csütörtök
Buda, Richárd
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Új adózási szabályok 2017-re

Kategória: Európai Unió | Szerző: Czenki Péter, 2016/12/05

Aktuális cikkünkben a most, 2017. január 1-jétől életbe lépő legfontosabb változásokat próbáltuk összefoglalni.

Idén ősszel is nagy várakozás előzte meg az adótörvények módosítását célzó jogalkotói előterjesztést. Az idei év sajátossága, hogy két adócsomag is a parlament asztalára került. Az elsőt még nyár előtt fogadta el az Országgyűlés, amelyben elsősorban a már korábban megszokottnak mondható adómértékeket is érintő változások szerepeltek, míg az őszi csomag inkább a bürokrácia és az adminisztráció szövevényes hálójának egyszerűsítésére tette inkább a hangsúlyt. Ezzel azonban, mint utóbb kiderült, nem ért véget a módosítások sora, mivel időközben bejelentették a munkáltatókat terhelő járulékok és a társasági adó csökkentését is. 

Az időközben bejelentett járulékcsökkentés, valamint a társasági adó csökkentésére vonatkozó módosító javaslatok még nem kerültek az Országgyűlés elé, így annyi ismert, hogy a járulékok 5%-kal csökkennek, míg a TAO mértéke 9% lesz. Ezen felül a részletek és átmeneti szabályok nem ismertek, vagyis az, hogy a járulékok esetében mikori kifizetéseknél, a társasági adó esetében pedig először mikor lehet alkalmazni a kedvezőbb kulcsokat.

ÁFA

A módosítások elfogadása óta eltelt időszak egyik leginkább emlegetett változása az áfa-csökkentés. Egyrészt jövőre 18%-ra csökken az internet-hozzáférési szolgáltatásra vonatkozó kulcs. A törvénymódosítás meghatározza azt is, hogy pontosan milyen szolgáltatásra vonatkozik a kedvezményes kulcs. Ezen felül 5%-ra csökken a baromfihús, a tojás és a friss tej értékesítését terhelő áfa összege is. A csökkentésből nem marad ki az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom sem, ez esetben 18%-os kulccsal lehet kalkulálni.

SZJA

A jövedelemadót érintő egyik legfontosabb változás a béren kívüli juttatások jelentős átalakítása oly módon, hogy a már jól megszokott elemek nagy része kikerül e körből és alapvetően két fontos elem kerül be, illetve marad meg: egyrészt éves szinten 100 ezer forintot meg nem haladó pénzösszeg, ezen felül a Széchényi Pihenő Kártya az eddigi úgynevezett három zsebével. A Szálláshely alszámla kerete évente 225 ezer forint, a Vendéglátás 150 ezer forint, míg a Szabadidő zseb 75 ezer forintos összege tartozik a béren kívüli juttatások köré. A módosítás ezen felül bevezeti a béren kívüli juttatások közé a szakszervezet által a tag és annak közeli hozzátartozójának juttatott, a minimálbér meg nem haladó részéig üdülési szolgáltatás nyújtását, valamint a szövetkezet közösségi alapjából a tagnak nem pénzbeni juttatás összege, ha az nem haladja meg a minimálbér havi összegének 50%-át.

2017-es évre várt legnagyobb újítás, hogy a személyijövedelemadó-bevallásokat a NAV fogja elkészíteni a magánszemélyek részére. Egészen pontosan az egyéni vállalkozók, őstermelők, valamint az áfa-alanynak minősülök kivételével minden más magánszemélynek.

A NAV által elkészített tervezetet az érintettek ügyfélkapus tárhelyére fogja a hivatal megküldeni 2017. március 15-éig. Akiknek ezen időpontban sincs ügyfélkapus elérhetőségük, több módon is kérhetik legkésőbb ezen időpontig, hogy a NAV jutassa el papíralapon a bevallás tervezetét. Ezt személyesen az ügyfélszolgálaton, írásban, telefonon az ÜCC rendszer használatával, vagy akár SMS-ben is megtehetik. A postai úton kért tervezetet az adóhatóság legkésőbb április 20-áig küldi ki az igénylők részére. Akik nem értenek egyet a tervezetben található adatokkal, legkésőbb május 20-áig tudják javítani ügyfélkapun keresztül. Az adatok, vagy annak hiányában ezen időpontig kell a már jól ismert 1653-as számú bevallást benyújtaniuk a szerintük helyes adatokkal.

Ügyfélkapun keresztül lehetőség van a tervezet jóváhagyására is, ha az megegyezik a várt adatokkal. Fontos, hogy azok, akik nem javítják, nem hagyják jóvá a tervezetet, vagy posti úton azt nem is kérik, azoknak a tervezet lesz a végleges bevallásuk, de csak abban az esetben, ha nem érkezik róluk munkáltatói adómegállapítás vagy a 1653-as bevallás.

Abban az esetben, ha a NAV adatai szerint fizetendő vagy visszaigényelhető adója van a magánszemélynek, esetleg eltéréseket tapasztal a rendelkezésre álló adatokról, és a magánszemély nem javította vagy hagyta jóvá, vagy ügyfélkapuval nem rendelkező esetében nem kérte március 15-ig a tervezet kiküldését, akkor erről a tényről április 30-áig értesítést küld.

A korábbi években használható többi bevallási forma, mint az egyszerűsített bevallás, az adónyilatkozat vagy az adóhatósági adómegállapítás, már nem lesz használható a 2016. évben keletkezett jövedelmek elszámolására.

Emellett növekszik a munkába járással kapcsolatos költségtérítés összege is a jelenlegi 9 Ft/km-ről, 15 Ft-ra.

Társasági adó

Több ponton módul jövőre a társasági adó is. Egyrészt több új adózás előtti eredményt csökkentő tétel lesz alkalmazható. Ilyen például az adóévben juttatott, mobilitási célú lakhatási támogatás összege, melynek az adózás előtti nyereség lehet a maximuma, vagy a műemlék és a helyi védelem alatt álló épület, építmény karbantartásának költsége a tárgyi eszközt nyilvántartó adózónál. Ennek maximuma az adózás előtti nyereség legfeljebb 50%-a lehet.

Ezen felül jövőre növeli az adózás előtti eredményt a kisvállalati adóalanyiság időszakában a tőke bevonására tekintettel a kisvállalati adóalap megállapítása során alkalmazott csökkentés összege a tőke kivonásakor.

A kis- és középvállalkozásokat érintően oly módon változik az adókedvezmény, hogy annak mértéke január 2-től a hitelre az adóévben fizetett kamat lesz, és a korábbi 6 milliós határ is eltörlésre kerül.

Adózás rendje

A mostani csomag egyik legfontosabb és talán legnagyobb érdeklődésre számot tartó módosítása az úgynevezett támogató eljárás. Ennek módja, hogy az adóhatóság folyamatos kockázatelemzést végez a benyújtott bevallások, adatszolgáltatások, nyilvántartásai, a szervezet jogelődjeinél, kapcsolt vállalkozásainál, a vele szerződéses kapcsolatban álló vagy állt társaságoknál folytatott ellenőrzések tapasztalatai, valamint más hatóságok és nyilvános adatok összevetésével. Amennyiben ezen elemzés kockázatokat tár fel, annak mértékétől függően a NAV támogató eljárást indíthat. Ennek keretében a céget, vállalkozót elhívja önellenőrzésre, vagy kapcsolatfelvételt kezdeményez a feltárt hibák orvoslásának módjáról a hivatal szakmai támogatása mellett.

Ezen eljárásban a részvétel önkéntes, szankció megállapítására nem kerülhet sor. Ha a támogató eljárás eredménytelen, akkor viszont elrendelhető az ellenőrzés.
Több ponton is módosul az adózói minősítés is. Megbízható adózó részére visszaigényelt áfa kiutalására álló határidő jövőre 45 napra csökken, míg nyilvánosan működő részvénytársaság esetén már 30 napon belül kell a kiutalást teljesíteni.

Adózói minősítésben változás még, hogy a jövőben nem csak a ténylegesen gazdasági tevékenységet végző cégek kaphatnak megbízható minősítést. A megbízható minősítéssel elérhető automatikus részletfizetés összeghatára az eddigi 500 ezer forintról 1,5 millió forintra nő.

Külön kitér az adócsomag a székhelyszolgáltatás igénybevételére is. A jövőben ezen szolgáltatás igénybevételét be kell jelenteni az adóhatóság részére, és további újítás, hogy kockázatos minősítést von maga után, ha valaki ezen szolgáltatással akadályozza az adóhatósági eljárást.

Új kötelezettség, hogy ha a számla összegéből az áthárított adó eléri a 100 000 Ft-ot, akkor a számlán szerepelnie kell a vevő adószámának, amennyiben az belföldi adóalanynak minősül.

Jövőre arra is lehetőség nyílik, hogy a befizetéseket online felületen keresztül, bankkártyával teljesítsük.

Kisadók

Az EVA-nál csak kisebb, míg a KATA-sok és KIVA-sok részére jelentős változás történik.

AZ EVA változását az EVA-alapot módosító tételekben történő korrigálás jelenti. Egyrészt csökkentő tételként jelenhet meg a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás összege, ugyanakkor a visszafizetett támogatás összegével csak akkor csökkenthető az adóalap, ha a törvényi kötelezettség alapján visszafizetett támogatás összege annak folyósításakor az adó alapját képezte.

A KATA-t érintő legjelentősebb változás, hogy a korábbi pénzforgalmi szemléletű lesz az adóalap megállapítása. Január 1-jétől az adó alapját a törvényben meghatározott csökkentő és növelő tételek egyenlege fogja meghatározni, melyhez hozzá kell kalkulálni a személyi jellegű kifizetéseket.

A KIVA esetében a létszámkorlátok változására került sor. A belépési korlát 25-ről 50 főre emelkedik, míg a KIVA-alanyiság megszűnése az eddig 50 fő helyett 100 főre ugrik. Ezen felül jelentősen egyszerűsödik az adóalap meghatározása is. Az adóalap nem lehet jövőre sem kisebb a személyi jellegű kifizetések összegénél, mely alól az új beruházásokhoz kapcsolódó levonások jelentik a kivételt, de alapvetően ez és a jóváhagyott osztalék összege fogja azt meghatározni, melyből a tőkeműveletek egyenlege is csökkenthet. Itt kell azt is megjegyezni, hogy a személyi jellegű kifizetésekbe nem számít a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó járulékalapja. További egyszerűsítés, hogy jelentősen csökkent az adóalap-módosító tételek száma is.

Új fogalomként jelenik meg a pénztár mentesített értéke. Ez az érték 1 millió forint, vagy a tárgyévi összes bevétel 5%-a ha ez több, mint 1 millió forint volt. Ha a pénztár értéke ezt a mentesített összeget meghaladja, akkor a tárgyévi növekmény növeli az adóalapot. Ugyanakkor csökkentő tételként vehető figyelembe a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének csökkenése, de maximum az előző évi mentesített értéket meghaladó összegig.

Az adóalap-változás okán módosul az adóelőleg számítása is. Így a jövőben annak alapja a fizetendő személyi jellegű kifizetések összege, növelve a jóváhagyott (fizetendő) osztalék összegével, csökkentve a bevételként elszámolt osztalék összegével. Az előleg mértéke az adóelőleg alapjának 16 százaléka.

Tudni kell, hogy a jóváhagyott fizetendő osztalék összegébe nem számítandó bele a KIVA-alanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére, a KIVA-alanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalék.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Eredmények és kudarcok az uniós csatlakozástól napjainkig
„Húsz év az Európai Unióban és a jövő” címmel január elején szervezett online szakmai kerekasztal beszélgetést a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztálya. Az EU-csatlakozás várakozásairól, a magyar agrárium reményeiről és csalódásairól Kapronczai Istvánt, az Agrárgazdasági Kutatóintézet nyugalmazott főigazgatóját, az MKT mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztályának elnökségi tagját kérdeztük.
Két évtized tanulságai
Húsz éve, hogy beléptünk az Európai Unióba. Napjainkban sok vita zajlik arról, hogy mit adott Magyarországnak a tagság, milyen eredményeket értünk el, és milyen problémákkal szembesültünk? Font Sándorral, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának az elnökével végeztünk el egy időutazást.
Állandóan igazolnia kell a létét az Európai Uniónak
Idén május elsejével töltjük be az Európai Unióban a húszéves tagságunkat. A belépéssel új perspektívát, lehetőséget kapott Magyarország arra, hogy a gazdaság, benne az agrárágazat felzárkózzon a nyugati színvonalhoz. Persze, már a kezdeti időszak sem volt zökkenőmentes, de az elmúlt két évtized jelentős fejlődésről tanúskodik. Dr. Mezei Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág, agrár- és uniós kapcsolati központ vezetője az uniós csatlakozást követő években aktívan vett részt az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának a munkájában, és a FAO római központjában is képviselte Magyarországot. Vele beszélgettünk.
Zöld keresztet minden magyar szántóra!
Az Agrárium7 – a kamarai választásokra készülve - a következő hetekben a megyei kamarai elnökök szakmai véleményét igyekszik közvetíteni a gazdálkodók számára. Elsőként Hubai Imre Csaba, a NAK a Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke, Sabján Krisztián, a NAK Zala megyei elnöke, Dr. Pusztavámi Márton a NAK Vas megyei elnöke és Berek Gábor, a NAK Somogy megyei elnöke válaszoltak a kérdésekre.
Mi várható az új KAP stratégiától?
Kapronczai István agrárszakértő igen jártas az agrárstratégiák készítésében, ezért is kérdeztük az új Közös Agrárpolitikához készített, és benyújtott magyar stratégiai tervről.
A KAP zöld programja
A Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége (MTBSzSz) online konferenciát rendezett „Tápanyag-utánpótlási lehetőségek mikrobiológiai termékekkel és azok gazdaságossági előnyei” címmel. A tartalmas előadásokból Dr. Juhász Anikónak, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkárának az előadását idézzük fel.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza