Többet és jobban kereskedni

Kategória: Európai Unió | Szerző: Összeállította: Vojczek JuditForrás: EU, 2016/12/06

A termelők helyzete az élelmiszerláncban

Egy a mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoport Cees Veerman egyetemi tanár, volt holland mezőgazdasági miniszter elnöklete alatt állította össze az ajánlásokat tartalmazó jelentést, melyet november 14-én terjesztett elő Phil Hogan mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős uniós biztosnak.

A munkacsoportot tizenkét független szakértő alkotja. Létrejöttében meghatározó szerepet játszott, hogy az emberek növekvő aggodalommal figyelik az élelmiszerlánccal kapcsolatos globális fejleményeket, különösen a mezőgazdasági termelők élelmiszer-ellátási láncon belüli helyzetének alakulását. A munkacsoport tagjai ezért felkérést kaptak arra, hogy több fontos kérdést megvitassanak azt illetően, hogyan lehetne javítani a termelők élelmiszerláncon belüli helyzetén.
Phil Hogan biztos elfogadta a jelentést, mely tíz hónap munkájának eredményét foglalja össze.

Tekintettel azokra az aggályokra, miszerint elsősorban a mezőgazdasági termelők viselik az áringadozások és az alacsony értékesítési árak stagnálásának terheit, a munkacsoport jelentésében arra a következtetésre jut, hogy az ellátási láncra vonatkozó szakpolitikai keretrendszert „tovább lehet és kell is javítani”. A jelentés más következtetéseket is megfogalmaz, többek között azt, hogy uniós szinten új szabályokat kell bevezetni egyes tisztességtelen kereskedelmi módszerek visszaszorítása érdekében, valamint hogy a tagállamokban hatékony mechanizmusokat kell életbe léptetni a szabályok érvényre juttatása céljából, például döntőbírók révén.

A dokumentum azt is szorgalmazza, hogy növelni kell a piaci átláthatóságot, el kell mélyíteni az együttműködést a mezőgazdasági termelők között, meg kell könnyíteni, hogy forrásokhoz jussanak, továbbá gondoskodni kell arról, hogy teret nyerjen a kockázatkezelési eszközök használata. A munkacsoport konkrétan a következő ajánlásokat fogalmazza meg jelentésében:

• a piac átláthatóságának javításához kötelezővé kell tenni az árbejelentést, és biztosítani kell, hogy aktuálisabb, szabványosítottabb adatok álljanak rendelkezésre;
• ami a tisztességtelen kereskedelmi módszereket illeti, noha az önkéntes kezdeményezések hasznosnak bizonyultak, nem sikerült a segítségükkel a szabályok hatékony és független érvényre juttatását elérni. Ezért keretszabályozást kell bevezetni uniós szinten, ezen túlmenően pedig támogatni kell, hogy a tagállamokban hatékony mechanizmusok lépjenek életbe a szabályok érvényre juttatása céljából, például döntőbírók révén. A munkacsoport kötelező írásbeli szerződésekre vonatkozó ajánlásokat is tartalmaz, amelyek a mezőgazdasági termelők számára is előnyösek;
• a mezőgazdasági termelők együttműködésének elmélyítése tekintetében a kollektív szerveződésre vonatkozó és a versenyjogi szabályoknak egyértelműeknek és teljesíthetőeknek kell lenniük annak érdekében, hogy ténylegesen javítsák a mezőgazdasági termelők együttműködési lehetőségeit;
• a mezőgazdasági termelők forráshoz jutásának megkönnyítése szempontjából lehetőségek rejlenek a pénzügyi eszközök használatának kibővítésében – ezzel kapcsolatban az Európai Beruházási Bankra (EBB) is szerep hárul, mely szintén részt vehet egy exporthitelgarancia-eszköz kifejlesztésében;
• a kockázatkezelést illetően javítani kell a már rendelkezésünkre álló eszközök hatékonyságát. A határidős piacok további lehetőséget kínálnak e tekintetben a mezőgazdasági termelők számára, de további erőfeszítésekre van szükség a tudatosság növelése és a képzés terén.

2016 januárjában a mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoport tagjai több olyan kérdést is áttekintettek, amelyek napirendre kerülnek majd a 2020 utáni időszakra szóló közös agrárpolitika (KAP) kialakításáról folytatott megbeszélések során, és kiemelték az éghajlatváltozás, a vízhiány és a fosszilis energiaforrások kimerülése jelentette kihívások jelentőségét. Jelentésében a munkacsoport felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy a mezőgazdasági termelők javadalmazásban részesüljenek, amiért közjavakat és közszolgáltatásokat biztosítanak. A jelentés annak lehetőségét is felveti, hogy uniós szinten integrált kockázatkezelési szakpolitikai elemek bevezetésére kerüljön sor. Végezetül a dokumentum hangsúlyozza, mennyire fontos az előttünk álló kihívások kezelése szempontjából a kutatás és az innováció, valamint az, hogy a fiatalok körében vonzó karriert jelentsen a mezőgazdasági termelői munka.

Uniós mezőgazdasági termékek népszerűsítése

Az európai uniós termelők 2017-ben nagyobb összeget, összesen 133 millió eurót kapnak arra, hogy népszerűsítsék az uniós mezőgazdasági termékeket mind az EU-ban, mind az EU-n kívül, és hogy meg tudják vetni a lábukat újabb piacokon.

A Bizottság elfogadta az uniós mezőgazdasági termékek promóciójára irányuló 2017. évi stratégiát. Az idén igénybe vehető 111 millió euróhoz képest jövőre 133 millió eurót lehet majd az uniós mezőgazdasági termékek népszerűsítésére fordítani az EU-kasszából. Ebből az összegből több program társfinanszírozása valósul majd meg, melyek túlnyomó többsége EU-n kívüli országokat és térségeket céloz meg, köztük Kínát, a Közel-Keletet, Észak-Amerikát, Délkelet-Ázsiát és Japánt. Phil Hogan, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős tagja az idei év korábbi szakaszában erőteljes diplomáciai tevékenységet folytatott annak érdekében, hogy az EU termelői új piacokra léphessenek ki termékeikkel, és hogy fellendüljön az uniós mezőgazdasági termékek iránti kereslet külföldön.

A Bizottság legkésőbb 2017 januárjában pályázati felhívást tesz közzé a 2017. évre elkülönített, promóciós célú költségvetési források felhasználására. A sikeresen pályázó szervezetek programjait – melyek rendszerint három évre szólnak – 70–85%-os társfinanszírozásban részesítik.

A 2016. évi termék-népszerűsítő kampány javában folyik: már sor került a végső kedvezményezettek kiválasztására, akik a jövő év elején elindíthatják programjukat.
Jövőre változások lépnek életbe a promóciós tevékenységek támogatásában. A Bizottság amellett, hogy növeli a támogatásra szánt költségvetési keretet, további 9,5 millió eurót különít el az általa közvetlenül irányított promóciós intézkedésekre (pl. uniós reklámpavilonok létesítésére és üzemeltetésére nem uniós országokban rendezett kereskedelmi vásárokon, illetve magas szintű küldöttségek szervezésére). Mintegy 63 millió euró használható fel harmadik országok piacait célzó egyszerű promóciós programokra. A terv újra ráirányítja a figyelmet az uniós minőségrendszereknek megfelelően előállított, a legkülső régiókból és ökológiai termelésből származó termékekre, de célzottan támogatja a nehéz piaci helyzetben lévő szektorokat is, például a tejipart, illetve a sertés- és marhahúsipart, és összesen 4,5 millió eurót biztosít a váratlanul bekövetkező válságok sújtotta ágazatok megsegítésére. További újdonság 2017-ben: 15 millió eurós keret áll rendelkezésre olyan promóciós programokra, amelyek tudatosítják a belső piac szereplői és fogyasztói körében a fenntartható mezőgazdaság fontosságát és a mezőgazdaságnak az éghajlatváltozás elleni fellépésben játszott szerepét.

A jövő kereskedelmi megállapodásainak hatásai

A november közepén bemutatott gazdasági tanulmány értékes adatokkal szolgál a megkötésre váró 12 szabadkereskedelmi megállapodás lehetséges hatásairól, és igazolja a jelenleg alkalmazott uniós megközelítés: az érzékeny ágazatok következetes védelme helyességét.

A tanulmány rávilágít az európai mezőgazdasági termékek világpiaci lehetőségeire, ugyanakkor jelzi egyes agrárágazatok érzékenységét is. A várható hatások pontosabb ismerete lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a tárgyalások során jól megalapozott döntéseket hozzon.

Az elérhető módszerek korlátai miatt azonban a tanulmány keretében nem minden mezőgazdasági termék kapcsán készülhetett részletes értékelés. Egyes, jelentős exportpotenciállal bíró termékek, például a gyümölcsök és a zöldségek, a bor, az olívaolaj és általában a feldolgozott élelmiszerek esetében (melyek az agrár-élelmiszeripari export értékének 70%-át adják) nem lehetett számszerűsíteni az előnyöket.

Az értékelés arra összpontosít, hogy a behozatali vámoknak az EU és az érintett kereskedelmi partnerek között megvalósuló kölcsönös liberalizációja milyen következményekkel jár, tekintet nélkül az egyéb gazdasági hatásokkal járó intézkedésekre.

A tanulmány önmagában nem jóslat vagy előrejelzés, hanem elméleti síkon végzett vizsgálat a szóban forgó megállapodások sikeres megkötésének lehetséges hatásairól.

A tanulmányról a Bizottság alelnöke, Jyrki Katainen a következőképp nyilatkozott: „…A feldolgozott élelmiszerek iránti kereslet várható növekedése például kedvező dominóhatással lesz az elsődleges termelési ágazatra. Az uniós mezőgazdasági termékek exportja 1,4 millió munkahelyet biztosít, és a feldolgozott élelmiszerek ágazatában további 650 000 munkahely függ az uniós exportlehetőségektől. A kereskedelemből a teljes uniós gazdaság profitál, amint azt a Dél-Koreával nemrég létrejött szabadkereskedelmi megállapodás esete is bizonyítja.”

Phil Hogan biztos szerint: „Egyes tagállamok és egyes szereplők aggodalmukat fejezték ki az EU által megkötni kívánt kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások halmozott hatásával kapcsolatban. Ez a tanulmány ezen aggodalmakra kíván reagálni, és feltételezések alapján mutatja be, hogy a nemzetközi kereskedelmi megállapodások összességében pozitív hatással lesznek a mezőgazdaságra és az európai agrár-élelmiszeripari ágazatra.”

A tanulmány jelentős nyereség lehetőségét mutatja a tejtermékek és a sertéshús uniós ágazatában. Másrészt mind a kereskedelmi hatások, mind a termelői árak kedvezőtlenül alakulnak a marhahús és a rizs ágazatában.

A tanulmány eredményei emellett alátámasztják az érzékeny mezőgazdasági termékek behozatala kapcsán az EU által jelenleg alkalmazott megközelítés, vagyis a korlátozott liberalizáció helyességét. A Kanadával a közelmúltban megkötött megállapodás (a CETA) értelmében az EU a mezőgazdasági behozatali vámok 92,2%-át fogja eltörölni a megállapodás hatályba lépésekor, és ezt az arányt hét év elteltével 93,8%-ra növeli. A marhahús esetében a CETA értelmében 45,838 tonnás vámkontingens került megállapításra, melyet öt év alatt vezetnek be, és az uniós összfogyasztás hozzávetőleg 0,6%-ának felel meg. Másik példa a rizs: a Vietnammal kötendő kereskedelmi megállapodás keretében az EU csak részben liberalizálja a rizs behozatalát, nagyjából a teljes uniós import 8%-ára korlátozza annak mértékét, és e behozatali lehetőségek 2/3-a az Unióban nem termesztett vagy az uniós rizsiparban további feldolgozás alá kerülő rizsfajtákra vonatkozik.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai