Vetőmagból nem lesz hiány

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: B. L., 2016/12/07

A legnagyobb, globális élelmiszer-ellátási kérdés az, hogy az elkövetkező 30 évben 10 milliárd embert el tudunk-e látni biztonságos, egészséges élelmiszerrel. Nem véletlen, hogy a világ sok pontján az élelmiszeripar stratégiai ágazattá vált az elmúlt években, hiszen a legnagyobb kihívása előtt áll a világ élelmiszerellátó rendszere. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet, a FAO szerint a világ népessége 30 éven belül eléri a 10 milliárdot. A legnagyobb kérdés, hogy az élelmiszerlánc és benne az első lépcsőnek tekintett vetőmag-előállítás a biológiai sokféleség megőrzését és az élelmiszerbiztonságot szem előtt tartva hogyan tud alkalmazkodni az egyre növekvő igényekhez.

Garlich V. Essen, az IFS főtitkára kifejtette, hogy az európai vetőmagágazat vezető szerepet tölt be a fajták nemesítésében, köszönhetően az elmúlt évtizedben végrehajtott kutatásfejlesztési beruházásoknak. A nemesítésekkel és fejlesztésekkel búzában például 15 százalékkal, 22 millió tonnával sikerült növelni az éves termésmennyiséget. A következő három évtizedben még inkább előtérbe kerülnek a célirányos növénynemesítési és termesztési innovációk, amelyekkel hasznosítani tudják a genetikai erőforrásokat, javíthatják a fajtákat, hogy továbbra is táplálhassák a világ egyre gyarapodó lakosságát, jelentette ki a főtitkár.

Polgár Gábor, a VSZT ügyvezető igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a magyar vetőmagágazat mint a kontinens fontos bázisa fontosnak tartja az élelmiszerláncra váró kihívások kezelését. A magyarországi vetőmagágazat európai piacokon történő versenyképességének megtartása és fokozása érdekében elengedhetetlen a folyamatos technológiai és technikai fejlesztés, továbbá az új, innovatív eljárások alkalmazása. Ennek fontos elemei a nemesítők által kifejlesztetett, köztermesztésben hasznosuló új fajták, melyek hozzájárulnak a Kárpát-medence agro-biodiverzitásának hosszú távú megőrzéséhez.

Az igazgató hozzátette, hogy ezek a kérdések minden bizonnyal napirendben lesznek a Nemzetközi Vetőmag Szövetség (ISF) jövő évi, budapesti világkongresszusán is, amelyet 2017. május 22–24. között Budapesten rendeznek meg. A római rendezvényen alkalom nyílt a jövő májusi ISF Világkongresszus a budapesti rendezvény promóciójára is.

Hatodik helyen a világon

A magyar vetőmag-ágazat teljesítménye kiemelkedő, hiszen a magyar export a világ vetőmag-kereskedelmének több mint 10 százalékát adja, mondta Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Tavaly Magyarországon az előző évinél 10 százalékkal kisebb területen, 101 457 hektáron 250 640 tonna vetőmagot termeltek. A megtermelt mennyiség az előző évi szinthez hasonló maradt. A magyar export az elmúlt három évben 10 százalék feletti részarányt képviselt a világ vetőmag-kereskedelmében. Az Agrárkamara adatai szerint Magyarország a világ hatodik legjelentősebb vetőmagtermelője, és az export a teljes vetőmag-termelés valamivel több, mint harmadát jelenti. Az ágazat jövedelemtermelő képessége elsősorban az exporttevékenységen nyugszik. Az exportorientált piac éves forgalma 100 milliárd forintot tesz ki. Az ágazat prosperitásához, versenyképességéhez a folyamatos innováció és GMO-mentesség komoly mértékben járul hozzá. Az exportpiacok igényeinek kielégítését a Magyarországon működő hazai és nemzetközi cégek kutatás-fejlesztési, valamint regionális termelési és logisztikai tevékenysége is segíti.

A helyettes államtitkár azt is hozzátette, hogy a még eredményesebb külpiaci aktivitás érdekében a magyar vetőmag-forgalmazó vállalkozások számára kívánatos és szükséges a közös piaci megjelenés és a közös piacépítés. A „magyar vetőmag” fogalmát következetesen össze kell kapcsolni a minőség, a tudás és az innováció fogalmával, vagyis a brandépítéssel. A kedvező táplálkozásbiológiai értékű összetétellel rendelkező fajták előállításának réspiacával szintén érdemes foglalkozni, mert a világban nő a speciális igényeket kielégítő, például a gluténmentes, a fehérjeszegény, illetve fogyókúrás élelmiszerek részaránya.

Feldman Zsolt végül arról is szólt, hogy ösztönözni kell a magyar piacon a minősített (fémzárolt) vetőmagok arányát, mivel a gazdálkodók a búza vetésénél például csak 20–25 százalékban használnak fémzárolt vetőmagot, míg 45–55 százalék részarány lenne a kívánatos. Emellett Magyarországon az öntözött területnek a kívánatostól elmaradó nagysága a vetőmag-előállítás növekedésének szakmai korlátja, mivel az öntözhetőség a termelésbiztonság egyik legfontosabb eleme. A vidékfejlesztési programban a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére szolgáló pályázati keretösszege 49,5 milliárd forint, amelyből a vetőmagtermelők is részesedhetnek.

A világpiacon az össze­sen 148 millió hektáron termő kukorica a legfontosabb élelmiszernövény. Ebből a mennyiségből az európai országok 26 millió hektárral veszik ki részüket. Az európai kukoricavetőmag-piac értéke 1,6 milliárd eurót tesz ki. A jövő legfontosabb célja ezen a területen a hozamjavulás, amely szélsőségesebb körülmények között is fejlődőképes, a betegségeknek és kórokozóknak jobban ellenálló fajtákkal érhető el. Globális szinten a kukorica és rizs után a harmadik legfontosabb élelmiszernövény a búza, amely 24 millió hektáron terem Európában. Az Európai Vetőmag Szövetség adatai szerint itt jelen­leg évente 0,5 százalékos hozamnövekedést érnek el a gazdálkodók a folyamatosan fejlesztett fajtákkal. Olajos növényekkel – napraforgóval és repcével – pedig mintegy 11 millió hektáron foglalkoznak az európai országokban.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai