Nincs többé „kilogramm/hektár”

Kategória: Gépesítés | 2016/12/08

„Végre van a kezükben egy olyan mérőműszer, amivel valós időben vizsgálható a kijuttatást szabályozó rendszerek helyes működése” – mondta Kőrösi Gergő, a Digitroll Kft. fejlesztési vezetője a MEGOSZ jubileumi konferenciáján, Lajosmizsén tartott előadásában.*

Hogy jobban megérthessük a precíziós gabonavetés-ellenőrzés lényegét, tekintsünk vissza először a múltba, honnan is indult a gabonavetés ellenőrzése. A ’90-es években megjelent első rendszerek megmondták egy gabonavetőgépről, hogy azok vetnek vagy nem vetnek. A módszer növelte ugyan a vetésbiztonságot, de csak a legnagyobb vetéshibákat érzékelte – mondta Kőrösi Gergő.

A második generációs gabonavetés-ellenőrzők a 2000-es évek elején jelentek meg, köztük a Digitroll rendszere is. Ezek a rendszerek a vet – nem vet állapot érzékelése mellett már képesek voltak észlelni a vetőcső eltömődését is. A „nem vet” állapot a vetőcső alsó eltömődésénél is keletkezhet, amit az első generációs rendszerek csak nagyon lassan észleltek a vetőcső visszatelésének következményeként, míg a 2. generációs rendszereknél működő eltömődésérzékelés ezt a legtöbb esetben gyorsan felismeri. Ezen rendszereknél általában optikai szenzorokkal érzékelik a gép vetőcsövén – a legtöbb esetben a vetőmag-elosztófej kimenetein – a magáramlást. Ha ebben a magáramban nem várt módon csökkenni kezd a magszám, akkor az azt jelenti, hogy a gép vetőcsöve eltömődött, ami alapján a rendszer riasztani tud. Ennek az ideje magtípustól és mennyiségtől függően 1–2 másodperc időtől akár 5 percig is tarthat (pl. alacsony dózisú repcemag vetésénél). A legrosszabb esetben a gép akár száz métereket is megtehet eltömődött vetősorral, vetősorokkal.

Kutatás és fejlesztés

Az elmúlt közel két évtized tapasztalataira és igényeire építve 2010-től olyan intenzív kutatás-fejlesztési projektek indultak el, amelyeknek az a célja, hogy minél többet megtudjunk a gabonavetésről, hiszen a gabonagépen elvetett vetőmagok is legalább olyan fontosak, mint a szemenkénti gépeken – hangsúlyozta Kőrösi Gergő. Az eredményeknek köszönhetően a legújabb generációs rendszerek már képesek megmondani a gabonavetésről, hogy milyen a vetőmagok áramlása, mennyit vet a gép, mennyire egyenletes a vetés, milyen a vetőmageloszlás a sorok között és soron belül. A fejlesztések között vannak kinetikus és optikai megoldások is, melyekkel próbálják megfejteni a bonyolult áramlási jellemzőket. Bonyolult, hiszen a gabonavetőgépek nem egyenként vetik a magvakat, hanem nagy mennyiségben, egymást fedve haladnak a magok. A fejlesztések legnagyobb nehezítő tényezője, hogy a szemenkénti vetőgép szenzorainak árával kell felvenni a versenyt. Miért elvárás az alacsony ár? Mert egy gabonavetőgépen átlagosan 48 vetősorral lehet számolni, tehát egyből 48-as szorzónk van. A rossz hír, hogy az új technológia biztos, hogy a szemenkénti szenzorok áránál drágább lesz, hiszen jóval bonyolultabb vetőmagáramlási rendszerből kell kibogozni az elvetett magszámot. A jó hír viszont, hogy a vetőgépek árához viszonyítva az új ellenőrző rendszerek aránya hasonló szinten tartható.

Mitől precíziós a gabona­vetés-ellenőrzés?

Az első és legfontosabb elvárás egy precíziós technológiától, hogy képes nagy pontossággal meghatározni az elvetett magok számát. A második elvárás pedig, hogy képes meghatározni a magáramlás mértékét, sebességét. Ez ahhoz szükséges, hogy meghatározhatóak legyenek azok a hibaküszöbök, amely alapján riasztás adható, ha a vetősor eltömődött, alul- vagy felülvet.

2015-ben a Digitroll áttörést ért el a precíziós magszámlálásban. A Väderstaddal együttműködve egy olyan szenzort sikerült megalkotni, amivel már nagy dózis mellett is 97–100% pontossággal meghatározható a gabonavetőgép soronkénti magszáma – mutatott rá Kőrösi Gergő. A BlackEYE szenzor képes vetősoronként érzékelni az alul- vagy felülvetést, hiszen pontosan ismeri a magszámot, képes érzékelni a sorok közötti és a soronkénti eloszlást, és különbséget tud tenni a teljes és részleges vetőcső-eltömődés között – mindezt valós időben. A vadonatúj eltömődés-érzékelés annyira érzékeny, hogy a felhasználó az eltömődést még azelőtt elháríthatja, mielőtt az megtörténne!

Rendszerben dolgozó szenzorok, automatikus kalibráció

A Digitroll-XeedSystem rendszere egy iPad tableten összesíti és mutatja ki a vetőgép aktuális kijuttatását, illetve hibáit. A felhasználó a rendszer segítségével visszaellenőrizheti a zsákos kalibráció pontosságát, korrigálhatja azt. A jól beállított vetőgépen pedig a legnagyobb biztonságban dolgozhat.

Idén tavasztól vált elérhetővé a gazdálkodók számára a SeedEye névre keresztelt precíziós magszámláló rendszer, amely elnyerte a Machine of the Year 2016 – Év gépe 2016 díját és az AgroMASH Expo Nemzetközi Termékfejlesztési Nagydíját is. A SeedEye rendszer a szenzorok által mért magszám alapján automatikusan állítja be vetőgép kijuttatását, az elvárt értéket pedig akár tőszám/négyzetméterben is meg lehet határozni. A SeedEye rendszernek köszönhetően végre el lehet felejteni a kg/ha vetőmagmennyiség kifejezést. Nincs többé kg/ha! Ugyanúgy lehet gondolkozni a gabonavetőgépek alkalmazásáról, mint a szemenkénti gépek esetében.

A gyakorlat

Egy 2015-ben végzett repce szántóföldi teszt részeként GPS-térkép készült a valós vetőmagmennyiség kijuttatásról – mondta Kőrösi Gergő. A referencia terület egy részén klasszikus kalibrációval, egy másik területen pedig az érzékelt magszám alapján állították be a kijuttatást. A referencia területen 5–10%-kal eltérő kijuttatás történt, s nem azért, mert a vetőgép nem működött jól, hanem mert ennyire pontatlan a zsákolós kalibráció. De miért ez a nagy különbség? A problémát az okozza, ami miatt a kg/ha értékeket el kell felejteni, hogy a vetőmagzsákokban nem homogén a vetőmagok ezermagtömege. Ritka vagy talán nem is létezik olyan vetőmag, ahol a zsákban minden szem mag pontosan ugyanakkora méretű lenne. A változó méret a müzlis dobozból ismert effektust eredményezi. Egy zsákot, ha megrázzuk, a zsák aljára kerülnek a kicsi magok, a tetejére pedig a nagyobb magvak. Egy másik tesztnél, borsóvetésnél pedig azt tapasztaltuk – fogalmazott Kőrösi Gergő –, hogy a zsák nyakában és a zsák alján lévő magok között 10% eltérés volt az ezermagtömegben. Ez legalább 10% eltérést okoz a kijuttatásban is, hiszen a magadagoló egy előre beállított fordulaton pörög a vetési sebesség arányában. Így a gép a kalibrációt követően ugyan pontosan adagol majd, de ahogyan fogy a vetőmag, úgy egyre több nagyobb mag kerül az adagolóba, ami miatt növekszik az ezermagtömeg értéke, és ennek következtében a kijuttatott mennyiség is csökkenni fog, azaz veszteség keletkezik.

Érdekes és remélhetőleg hasznos új információ lehet a későbbi elemzéseknél, ha a valós kijuttatás adatait összevetik a hozamadatokkal, hiszen eddig ezt nem lehetett nagy felbontással meghatározni. Az új technológia lehetővé teszi a szemenkénti kijuttatási térképekéhez hasonló kijuttatási térképek készítését.

Mi lehet a jövő?

A jövő várhatóan az, hogy a gyakorlatban is megszületik a precíziós gabonavetés fogalma – fogalmazott Kőrösi Gergő. A precíziós gabonavetéshez azonban precíziós gabonavetőgépet kell fejleszteni. Meglátása szerint hasonló menetrenddel valósulhat ez meg, mint egykoron az első precíziós szemenkénti vetőgépek, azaz új adagoló rendszerek, új elektronikus vezérlések és ellenőrző rendszerek szükségesek hozzá. A 3-ból 2 lépés már megvan. A kérdés, ki lépi meg elsőként az utolsó fokot, és készít egy olyan gabonavetőgépet, amely soronként képes változtatni a vetőmag kijuttatást.

*Cikkünk Kőrösi Gergő, a Digitroll Kft. fejlesztési vezetőjének gondolatait összegzi, amely a MEGOSZ 25. jubileumi közgyűlésén, Lajosmizsén hangzott el.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai