Patrícius Borház

Kategória: Európai Unió | Szerző: F.I., 2016/12/11

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT), a Magyar Borakadémia (MB), valamint a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége (MSZBSZ) 2002-ben alapított díjának győztesét évente azok közül választják ki, akik az adott évben a legtöbbet tették itthon és külföldön a magyar bor és a borkultúra népszerűsítéséért. A bodrogkisfaludi Várhegy-dűlő központjában, illetve a környék öt településének határában hét dűlőben összesen 85 hektáron gazdálkodó szőlészetnek és borászatnak a közösségére korábban is felfigyelhetett a szakma, hiszen 2013-ban ők kapták meg a „Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka” címet.

Amint a díj átadásakor Nyikos István, az országos díj odaítélését évtizedek óta szervező Bacchus Art Stúdió vezetője egyebek közt elmondta: a családi szőlő- és borgazdasági cég tulajdonosainak – Kékessy Dezsőnek és leányának, Kékessy Katinkának – a múltból építkező, ám a jövő iránt érzett elkötelezettsége hozta meg az elismerést.

Molnár Péter cégvezető-birtokigazgató elmondta, munkájukban valóban nagy szerepet szántak a Tokaj-hegyaljai tradícióknak, a hagyományok felélesztésének. Jelezte: a Kékessy család a birtok kialakításában tudatosan választotta a múlt századokban is szőlővel művelt dűlőket. A szőlőfajtáik nagy részét – a fiatal és az idősebb tőkékkel – a Furmint, a Hárslevelű, a Sárga muskotály és például a Zéta adja. Borházuk a legkorszerűbb eszközökkel van felszerelve. A szőlő feldolgozása az ún. gravitációs eljárással történik, amelyre a kíméletesség jellemző. A régi borkészítés hagyományait ötvözik a modern technológiákkal.

Eredményességükhöz – amiért az elismerést, az Év Pincészete címet 2016-ban megkapták – nagymértékben hozzájárult az, hogy boraik Európán kívül, a tengerentúli országokba is eljutnak. Az értékesítésből származó nettó bevételük 2015-ben csaknem 320 millió forint volt, mintegy 27 százalékkal magasabb ez előző évinél. Bevételük negyede, 24–25 százaléka az exportból származott. Az is figyelemre méltó, hogy az előző évi veszteséggel szemben ekkora bevételnél 9 millió forint fölötti nyereséget értek el.

A kitüntetési ünnepségen Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára arról is szólt, hogy a Patrícius Pincészet sikere a folyamatos és mindig szakszerű, tudatos birtoképítési tevékenység elismerése. Nem véletlen, hogy Kékessyék mindig tudták, mit kell a gazdag hagyományokkal kezdeni.

A tulajdonos Kékessy Dezső szerint a sikeres közös munka az, amely meghozza a legfontosabbat, a piac díját. Felmenői úgy apai, mint anyai ágon a 18. századtól ismert szőlőbirtokosok voltak Tokaj-Hegyalján, illetve Mátraalján. A bodrogkisfaludi Várhegy-dűlőben évekkel ezelőtt (az egykori uradalmi présházból) felépített borházból háromféle nedű kerül ki: a száraz borok, a késői szüretelésből származók és az aszúk.

Az Év Pincészete vándordíj átadásakor Légli Ottó, a HNT elnöke méltatta a díjazottat. Egyebek közt elmondta: a borásztársadalomnak fontos, hogy jó példát adjanak az ilyen pincészetek. Az külön elismerést érdemel, hogy a Patrícius sokat tesz a tokai borban rejlő lehetőségek kihasználásáért. Dr. Zelnik József, a borakadémia elnöke értékes történelmi fejtegetése után elmondta, hogy a Tokaj-hegyaljai borászok nemes küldetése, hogy a borvidéket valóban Európa szívébe emeljék. Az ’arany értékű’ Tokai Aszút méltán emlegették gyógyszernek az egykori császári, királyi udvarokban is. Most a legjobb úton haladunk, hogy ez az elismerés erősödjék – tette hozzá.

Dűlők és szüretelők

Egy 1737-es királyi besorolás a tokaj-hegyaljai szőlőterületeket 27 falu köré, 3 kategóriába osztotta. Valamennyi a Patricius Borászathoz tartozó dűlő első osztályú: Teleki, Sajgó, Bendecz, Lapis, Czigány, Várhegy, Szárhegy. Ez a vulkáni eredetű andezit és riolittufán elhelyezkedő, itt-ott löszfoltokkal kiegészülő különleges elhelyezkedés Tokaj-Hegyalja legjobb dűlői közé emeli területeiket. A tokai bor ezek miatt is méltán viseli a legkiválóbbak címeit: a Tokaji Aszú borok hírneve szerte a világban jól cseng.
Tokajban, a borház szőlőiben a szüret október végén – november közepén kezdődik és két részre osztható. A borvidék szereplői – így a „Patríciusok” is – általában először az érett, töppedt bogyókat kézzel kiszedik a fürtökből. Legtöbbször nők végzik ezt a műveletet, mivel ők sokkal aprólékosabbak. Azután a kevésbé botrytalizálódott tőkéket szüretelik le. Erjedés után a(z alap) bort 136 literes gönci hordókba teszik.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai