2026. 04. 23., csütörtök
Béla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Nem sok nyereség marad a kukoricán

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: V.B., 2016/12/14

„A tavalyi visszaesés után az idei első félévben már közel 11 százalékos a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének növekedése” – számolt be egy szakmai fórumon Czerván György, az FM agrár­gazdaságért felelős államtitkára.

Nem sikerült befejezni a kukorica betakarítását a hazai földeken az esők megérkezéséig, így a munkálatokkal rövidebb-hosszabb ideig biztosan várni kell. Ugyanakkor egyre több adat érkezik be az országosan várható termésmennyiséggel kapcsolatban. Takarmánykukoricából továbbra is a 9 millió tonna a célszám az összeredményre. Van ahol hektáronként 10 tonnát takarítottak be a földekről. Az árak azonban továbbra is 40 ezer körül járnak a magro.hu fizikai piacterén. Ráadásul a még lábon álló termény nedvességtartalma magas, így jelentős szárítási költséggel is számolni kell. Nem sok nyereség marad idén a kukoricán, tájékoztatta lapunkat Németh István, a magro.hu ügyvezetője, gabonapiaci szakértő.

Jelentős forgalom mellett 40 500 forintig emelkedett viszont a fronthavi jegyzés a hazai árutőzsdén. Ez bő 1 százalékos növekedést jelent egy hét alatt. Jelenleg 4 ezer tonna kukorica keresi új gazdáját a hazai piactéren.

Betakarítás és elnökválasztás

Ugyan a kukorica Párizsban (MATIF/EURONEXT) 0,5 százalékos mínuszban zárta a hetet, de tulajdonképpen a teljes hetet a 162,5 eurós szint közelében töltötte az árfolyam, csekély forgalom mellett. A nagy csökkenés után tehát most a stagnálás van soron.

Felfokozott volt a várakozás az amerikai tőzsdéken, így Chicagóban (CBOT/CME) is az amerikai elnökválasztás miatt. Előzetesen – Donald Trump győzelme esetén – az árfolyamok jelentős esésével lehetett számolni. Nos, Trump győzött, az árfolyamok csökkentek, csak éppen nem olyan mértékben, mint ahogy várható volt. A kukorica például „csak” 2,5 százalékkal 119,95 USD-ig tonnánként. A forgalom viszont jóval az átlagos felett alakult.

A gabonaárak itthon és a világban is eléggé stabilak. A piac már beárazta a várható mennyiségek okozta megnövekedő kínálat hatását, így mostanában leginkább az amerikai elnökválasztással kapcsolatos várakozások mozgatták az árfolyamokat. A görbék mindenhol stagnálás közeli állapotban mozogtak. A Magro Gabonaindex (MGX) aktuális értéke a cikk írásának idején 7980 ponton állt.

Nem mozdul a búza

A hazai határidős búzaárakban továbbra sincs változás. Az étkezési búza kitartóan a 41 ezer, a takarmánybúza pedig a 39 500 forintos szintnél áll.

A fizikai piacon sincsenek lényeges változások. A takarmánybúzát 35 ezer forintért, az étkezési búzát 40 ezer forintért adják-veszik. Mivel a világ vezető tőzsdéin sincsenek ártrendek, ami megmozgatná a hazai piacot, eseménytelen időszak elé nézhetünk. Párizsban (MATIF/EURONEXT) ugyanis továbbra is meglehetősen stabil a búza ára. Az egyetlen változás a múlt hét óta az volt, hogy az árfolyam még jobban megközelítette a 160 eurót, a napi kilengések pedig gyakorlatilag elhanyagolhatók. Chicagóban (CBOT/CME) a múlt hét már a csökkenésről szólt, de az ármozgások maradtak a 4–4,2 USD-os ársávban vékánként.
Jelenleg ezer tonna búza keresi új gazdáját és 20 ezer tonnányit vennének a hazai piactéren.

A várható agrármérleg

A több mint 1,8 millió tonna betakarított napraforgóval Magyarország az első helyen végzett az Európai Unióban az idén – számolt be Czerván György, az FM agrárgazdaságért felelős államtitkára nemrég a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Dunaharasztin tartott szakmai fórumán.

– A tavalyi visszaesés után az idei első félévben már közel 11 százalékos a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének növekedése, és a várakozások szerinti második félévi eredményekkel „a mezőgazdaság nagy mértékben lesz részese” az idei várt 2,5 százalékos GDP-bővülésnek. Az agrár-külkereskedelem az első hét hónap adatai alapján várhatóan eléri a 2015-ös, mintegy 8 milliárd eurós exportszintet – mondta az államtitkár, megjegyezve: az agrártermékek részesedése a külkereskedelmi forgalomból az első 7 hónapban mintegy 8,5 százalék, a külkereskedelmi aktívumból 26 százalék fölött van.

A nyári betakarítás hozamai minden növény esetében nőttek. A kukorica betakarítása félidőben (okt. 28.) jár, az átlagtermés jelenleg 8,3 tonna hektáronként, így „bőven 8 millió tonna felett lesz a kukoricatermés idén”. Hozzátette: szintén jó termés várható burgonyából, valamint cukorrépából.

Czerván György kiemelte, hogy a KSH júniusi adatai szerint a szarvasmarha-állomány 832 ezer volt, amely 1,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a tehénállomány 377 ezres száma az egy évvel korábbihoz képest 2,5 százalékos növekedés, míg a tejelő állomány 214 ezer volt, 1 százalékkal több a tavalyinál.

A sertésállomány a piaci válság következtében némileg – 3,2 százalékkal – csökkent az előző méréshez képest. A sertéspiacon helyreállt a kereslet, új piacok jelentek meg, és „az utóbbi 5 hónapban egyharmaddal emelkedett a felvásárlási ár”.

A tejpiacon kedvező fejleménynek nevezte, hogy az elmúlt időszak növekvő nemzetközi keresletének köszönhetően emelkedésnek indult a tej termelői ára, továbbá emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány az idei évben 63,5 milliárd forintot biztosít az ágazat helyzetének stabilizálására.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza