2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Nem sok nyereség marad a kukoricán

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: V.B., 2016/12/14

„A tavalyi visszaesés után az idei első félévben már közel 11 százalékos a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének növekedése” – számolt be egy szakmai fórumon Czerván György, az FM agrár­gazdaságért felelős államtitkára.

Nem sikerült befejezni a kukorica betakarítását a hazai földeken az esők megérkezéséig, így a munkálatokkal rövidebb-hosszabb ideig biztosan várni kell. Ugyanakkor egyre több adat érkezik be az országosan várható termésmennyiséggel kapcsolatban. Takarmánykukoricából továbbra is a 9 millió tonna a célszám az összeredményre. Van ahol hektáronként 10 tonnát takarítottak be a földekről. Az árak azonban továbbra is 40 ezer körül járnak a magro.hu fizikai piacterén. Ráadásul a még lábon álló termény nedvességtartalma magas, így jelentős szárítási költséggel is számolni kell. Nem sok nyereség marad idén a kukoricán, tájékoztatta lapunkat Németh István, a magro.hu ügyvezetője, gabonapiaci szakértő.

Jelentős forgalom mellett 40 500 forintig emelkedett viszont a fronthavi jegyzés a hazai árutőzsdén. Ez bő 1 százalékos növekedést jelent egy hét alatt. Jelenleg 4 ezer tonna kukorica keresi új gazdáját a hazai piactéren.

Betakarítás és elnökválasztás

Ugyan a kukorica Párizsban (MATIF/EURONEXT) 0,5 százalékos mínuszban zárta a hetet, de tulajdonképpen a teljes hetet a 162,5 eurós szint közelében töltötte az árfolyam, csekély forgalom mellett. A nagy csökkenés után tehát most a stagnálás van soron.

Felfokozott volt a várakozás az amerikai tőzsdéken, így Chicagóban (CBOT/CME) is az amerikai elnökválasztás miatt. Előzetesen – Donald Trump győzelme esetén – az árfolyamok jelentős esésével lehetett számolni. Nos, Trump győzött, az árfolyamok csökkentek, csak éppen nem olyan mértékben, mint ahogy várható volt. A kukorica például „csak” 2,5 százalékkal 119,95 USD-ig tonnánként. A forgalom viszont jóval az átlagos felett alakult.

A gabonaárak itthon és a világban is eléggé stabilak. A piac már beárazta a várható mennyiségek okozta megnövekedő kínálat hatását, így mostanában leginkább az amerikai elnökválasztással kapcsolatos várakozások mozgatták az árfolyamokat. A görbék mindenhol stagnálás közeli állapotban mozogtak. A Magro Gabonaindex (MGX) aktuális értéke a cikk írásának idején 7980 ponton állt.

Nem mozdul a búza

A hazai határidős búzaárakban továbbra sincs változás. Az étkezési búza kitartóan a 41 ezer, a takarmánybúza pedig a 39 500 forintos szintnél áll.

A fizikai piacon sincsenek lényeges változások. A takarmánybúzát 35 ezer forintért, az étkezési búzát 40 ezer forintért adják-veszik. Mivel a világ vezető tőzsdéin sincsenek ártrendek, ami megmozgatná a hazai piacot, eseménytelen időszak elé nézhetünk. Párizsban (MATIF/EURONEXT) ugyanis továbbra is meglehetősen stabil a búza ára. Az egyetlen változás a múlt hét óta az volt, hogy az árfolyam még jobban megközelítette a 160 eurót, a napi kilengések pedig gyakorlatilag elhanyagolhatók. Chicagóban (CBOT/CME) a múlt hét már a csökkenésről szólt, de az ármozgások maradtak a 4–4,2 USD-os ársávban vékánként.
Jelenleg ezer tonna búza keresi új gazdáját és 20 ezer tonnányit vennének a hazai piactéren.

A várható agrármérleg

A több mint 1,8 millió tonna betakarított napraforgóval Magyarország az első helyen végzett az Európai Unióban az idén – számolt be Czerván György, az FM agrárgazdaságért felelős államtitkára nemrég a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Dunaharasztin tartott szakmai fórumán.

– A tavalyi visszaesés után az idei első félévben már közel 11 százalékos a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének növekedése, és a várakozások szerinti második félévi eredményekkel „a mezőgazdaság nagy mértékben lesz részese” az idei várt 2,5 százalékos GDP-bővülésnek. Az agrár-külkereskedelem az első hét hónap adatai alapján várhatóan eléri a 2015-ös, mintegy 8 milliárd eurós exportszintet – mondta az államtitkár, megjegyezve: az agrártermékek részesedése a külkereskedelmi forgalomból az első 7 hónapban mintegy 8,5 százalék, a külkereskedelmi aktívumból 26 százalék fölött van.

A nyári betakarítás hozamai minden növény esetében nőttek. A kukorica betakarítása félidőben (okt. 28.) jár, az átlagtermés jelenleg 8,3 tonna hektáronként, így „bőven 8 millió tonna felett lesz a kukoricatermés idén”. Hozzátette: szintén jó termés várható burgonyából, valamint cukorrépából.

Czerván György kiemelte, hogy a KSH júniusi adatai szerint a szarvasmarha-állomány 832 ezer volt, amely 1,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a tehénállomány 377 ezres száma az egy évvel korábbihoz képest 2,5 százalékos növekedés, míg a tejelő állomány 214 ezer volt, 1 százalékkal több a tavalyinál.

A sertésállomány a piaci válság következtében némileg – 3,2 százalékkal – csökkent az előző méréshez képest. A sertéspiacon helyreállt a kereslet, új piacok jelentek meg, és „az utóbbi 5 hónapban egyharmaddal emelkedett a felvásárlási ár”.

A tejpiacon kedvező fejleménynek nevezte, hogy az elmúlt időszak növekvő nemzetközi keresletének köszönhetően emelkedésnek indult a tej termelői ára, továbbá emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány az idei évben 63,5 milliárd forintot biztosít az ágazat helyzetének stabilizálására.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza