2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Változó kínálat silóban is

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: B. L., 2016/12/16

A silókukorica-szilázs jelenleg a tejelő tehenek legfontosabb, egyben legnagyobb mennyiségben etetett tömegtakarmánya Európa-szerte. Ennek elsődleges oka, hogy a tömegtakarmányok közül a silókukorica biztosítja a legnagyobb hektáronkénti energiahozamot.

A silókukorica termesztése két fontos technológiai lépésben különbözik szemes kukoricáétól –, válaszolta kérdésünkre Földesi László, a Hód-Mezőgazda Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese. – Az egyik a vetés, a másik a betakarítás. A vetés annyiban más, hogy a silókukoricát magasabb tőszámban kell vetni, mint az árukukoricát. A betakarításban pedig azért különbözik, mert amíg az árukukoricát a hagyományos kombájnnal aratják, addig a silókukoricát silózóval, hiszen a teljes növényt takarítják be. A betakarított siló teljes erjesztési folyamaton megy keresztül, mire a takarmány elkészül.

Érdemes öntözni

A Hód-Mezőgazda Zrt.-nél jelentős a silókukorica termesztése. Itt hosszabb tenyészidejű hibridekkel dolgoznak, viszont hamarabb történik a betakarítás. A cél ugyanis nem az, hogy teljesen érjen be a termés, hanem az, hogy a szemek kifejlődjenek, mert még magas szem-víztartalommal (35–40 százalék) a legjobb a növényt a silóba tenni. A magas víztartalom ahhoz szükséges, hogy az erjedés könnyebben meginduljon, és betaposható legyen a szecskázott növény. A silóban anaerob körülmények között erjesztik a 2–2,5 centiméter hosszúra vágott kukoricát, amelyet folyamatosan tömörítenek, így az oxigén nélküli térben gyorsan megindul az erjedés. Azzal, hogy a teljes növényt „feldolgozzák”, igen magas szárazanyag-tartalmat érnek el (33–35 százalék). S akkor beszélünk jó termésről, ha a keményítőtartalom 300 gramm fölötti. Ez nemcsak fajtakérdés, hanem évjárattól is függ a keményítőtartalom mértéke. Ha nincs elég szem az adott növényen, akkor nem lesz meg legalább a 300 gramm keményítő, mert a szem-szár arány kedvezőtlenül alakul, és nem „produkálja” a megfelelő értéket a silónál.

Vetéskor hektáronként 70–80 ezer szem sűrűséggel kell számolni attól függően, hogy milyen a minősége, állapota, és van-e mód az öntözésre. Bizonyos évjáratokban a silókukorica termesztésében az öntözés szinte elengedhetetlen feltétele az eredményes betakarításnak. Ha öntözhető a tábla, akkor a szemsűrűséggel akár 90 ezer szemig is elmehet a gazda. A Hód-Mezőgazda Zrt. talajai azonban jelentős részben nem alkalmasak a magasabb tőszámú vetéshez, mert belvizes a terület. Ha pedig itt sűrű a tőszám, akkor a növény könnyen kipusztul, mert a gyökérzetnek nincs elegendő tere a fejlődésre, a tápanyag-felvételre. A silókukorica műtrágya-igénye hasonló a szemes kukoricáéhoz, és itt is fokozottan érvényes a kártevők elleni védekezés.

Betakarítás szemroppantással

A cég az idén 400 hektáron takarított be silókukoricát, de 600–700 hektáron különböző fajta hibrideket vetettek el, mert nem tudhatták, milyen lesz az évjárat, és elegendő kukorica lesz-e a silóban ahhoz, hogy az 1600 egyedes tejelő szarvasmarhatelepüknek egész évre elegendő takarmányt tudjanak előállítani. Az évjáratok között nagy a hektikusság, az ideire viszont nincs panasz, mert a 400 hektár terménye elegendő lesz a tehénállományuknak. Egy hektárról 45–46 tonna termést takarítottak be, ami kimagaslóan jó eredmény. Földesi László azt is hozzátette, hogy a tulajdonosok jóvoltából vadonatúj szecskázógépet állítottak üzembe, s ezzel a géppel „forradalmasították” a szemroppantást. A szemroppantás ugyanis meghatározó a siló készítése során, mivel a szarvasmarha akkor hasznosítja a legjobban a silótakarmányt, ha a szemeket megtörik. Ez a Shredlage technológia a szemek legalább 70 százalékát megroppantja, ami nagy előrelépés, mert korábban a roppantott szemek aránya 50–55 százalék volt. A vezérigazgató-helyettes büszkén említi, hogy az idei évben elérték a 80 százalékos roppantott szemarányt.

Egyre újabb hibridek

A nemesítéssel kapcsolatban Földesi László elmondta, hogy a fajták évről évre sokat változnak, mivel a nemesítőházak is lépést tartanak a termelői igényekkel. Ez persze nem könnyű feladat, mert az állattenyésztőnek a nagyobb csövű, nagy habitusú növényre van szüksége. A mai fajták már tudják, hogy vékony száron magasra nőnek (3,5–4 métert is elérik), ugyanakkor a csőméret is jelentős, hiszen nem ritkák a 600 grammos csövek sem. A nemesítés tehát már tudja ezt a hibridet biztosítani, de a rezisztencia még nem mindig elegendő, hiszen a gombákkal szemben még nem eléggé ellenállóak ezek a fajták. A Hód-Mezőgazdánál a KWS-hibridek vannak túlnyomó többségben, ami azért is fontos, mert a KWS Európában piacvezető a silókukorica-értékesítésben.

A hazai silókukorica termőterület az árukukorica területének mintegy 10 százalékát teszi ki, vagyis 90–100 ezer hektárt. A pontos adatot azért nehéz megmondani, mert csak azok a cégek foglalkoznak ezzel a növényi kultúrával, akik az állattenyésztésben is érdekeltek. Az viszont köztudott, hogy a szarvasmarha-állományunk létszáma mélyponton van, így kevesebb silótakarmányra van szükség. A silókukoricának nincs piaci ára, az önköltségi szinthez mérik az adott év eredményét.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza