Változó kínálat silóban is

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: B. L., 2016/12/16

A silókukorica termesztése két fontos technológiai lépésben különbözik szemes kukoricáétól –, válaszolta kérdésünkre Földesi László, a Hód-Mezőgazda Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese. – Az egyik a vetés, a másik a betakarítás. A vetés annyiban más, hogy a silókukoricát magasabb tőszámban kell vetni, mint az árukukoricát. A betakarításban pedig azért különbözik, mert amíg az árukukoricát a hagyományos kombájnnal aratják, addig a silókukoricát silózóval, hiszen a teljes növényt takarítják be. A betakarított siló teljes erjesztési folyamaton megy keresztül, mire a takarmány elkészül.

Érdemes öntözni

A Hód-Mezőgazda Zrt.-nél jelentős a silókukorica termesztése. Itt hosszabb tenyészidejű hibridekkel dolgoznak, viszont hamarabb történik a betakarítás. A cél ugyanis nem az, hogy teljesen érjen be a termés, hanem az, hogy a szemek kifejlődjenek, mert még magas szem-víztartalommal (35–40 százalék) a legjobb a növényt a silóba tenni. A magas víztartalom ahhoz szükséges, hogy az erjedés könnyebben meginduljon, és betaposható legyen a szecskázott növény. A silóban anaerob körülmények között erjesztik a 2–2,5 centiméter hosszúra vágott kukoricát, amelyet folyamatosan tömörítenek, így az oxigén nélküli térben gyorsan megindul az erjedés. Azzal, hogy a teljes növényt „feldolgozzák”, igen magas szárazanyag-tartalmat érnek el (33–35 százalék). S akkor beszélünk jó termésről, ha a keményítőtartalom 300 gramm fölötti. Ez nemcsak fajtakérdés, hanem évjárattól is függ a keményítőtartalom mértéke. Ha nincs elég szem az adott növényen, akkor nem lesz meg legalább a 300 gramm keményítő, mert a szem-szár arány kedvezőtlenül alakul, és nem „produkálja” a megfelelő értéket a silónál.

Vetéskor hektáronként 70–80 ezer szem sűrűséggel kell számolni attól függően, hogy milyen a minősége, állapota, és van-e mód az öntözésre. Bizonyos évjáratokban a silókukorica termesztésében az öntözés szinte elengedhetetlen feltétele az eredményes betakarításnak. Ha öntözhető a tábla, akkor a szemsűrűséggel akár 90 ezer szemig is elmehet a gazda. A Hód-Mezőgazda Zrt. talajai azonban jelentős részben nem alkalmasak a magasabb tőszámú vetéshez, mert belvizes a terület. Ha pedig itt sűrű a tőszám, akkor a növény könnyen kipusztul, mert a gyökérzetnek nincs elegendő tere a fejlődésre, a tápanyag-felvételre. A silókukorica műtrágya-igénye hasonló a szemes kukoricáéhoz, és itt is fokozottan érvényes a kártevők elleni védekezés.

Betakarítás szemroppantással

A cég az idén 400 hektáron takarított be silókukoricát, de 600–700 hektáron különböző fajta hibrideket vetettek el, mert nem tudhatták, milyen lesz az évjárat, és elegendő kukorica lesz-e a silóban ahhoz, hogy az 1600 egyedes tejelő szarvasmarhatelepüknek egész évre elegendő takarmányt tudjanak előállítani. Az évjáratok között nagy a hektikusság, az ideire viszont nincs panasz, mert a 400 hektár terménye elegendő lesz a tehénállományuknak. Egy hektárról 45–46 tonna termést takarítottak be, ami kimagaslóan jó eredmény. Földesi László azt is hozzátette, hogy a tulajdonosok jóvoltából vadonatúj szecskázógépet állítottak üzembe, s ezzel a géppel „forradalmasították” a szemroppantást. A szemroppantás ugyanis meghatározó a siló készítése során, mivel a szarvasmarha akkor hasznosítja a legjobban a silótakarmányt, ha a szemeket megtörik. Ez a Shredlage technológia a szemek legalább 70 százalékát megroppantja, ami nagy előrelépés, mert korábban a roppantott szemek aránya 50–55 százalék volt. A vezérigazgató-helyettes büszkén említi, hogy az idei évben elérték a 80 százalékos roppantott szemarányt.

Egyre újabb hibridek

A nemesítéssel kapcsolatban Földesi László elmondta, hogy a fajták évről évre sokat változnak, mivel a nemesítőházak is lépést tartanak a termelői igényekkel. Ez persze nem könnyű feladat, mert az állattenyésztőnek a nagyobb csövű, nagy habitusú növényre van szüksége. A mai fajták már tudják, hogy vékony száron magasra nőnek (3,5–4 métert is elérik), ugyanakkor a csőméret is jelentős, hiszen nem ritkák a 600 grammos csövek sem. A nemesítés tehát már tudja ezt a hibridet biztosítani, de a rezisztencia még nem mindig elegendő, hiszen a gombákkal szemben még nem eléggé ellenállóak ezek a fajták. A Hód-Mezőgazdánál a KWS-hibridek vannak túlnyomó többségben, ami azért is fontos, mert a KWS Európában piacvezető a silókukorica-értékesítésben.

A hazai silókukorica termőterület az árukukorica területének mintegy 10 százalékát teszi ki, vagyis 90–100 ezer hektárt. A pontos adatot azért nehéz megmondani, mert csak azok a cégek foglalkoznak ezzel a növényi kultúrával, akik az állattenyésztésben is érdekeltek. Az viszont köztudott, hogy a szarvasmarha-állományunk létszáma mélyponton van, így kevesebb silótakarmányra van szükség. A silókukoricának nincs piaci ára, az önköltségi szinthez mérik az adott év eredményét.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai