2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Kisparcellás összehasonlító fajtakísérletek, 2016

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Magyar Kukorica Klub, összeállította: dr. Szieberth Dénes, 2016/12/18

A bemutatott terméseredmények a Magyar Kukorica Klub (MKK) TOP20 Kisparcellás Összehasonlító Fajtakísérletek 16 kísérleti helyen elvetett, kisparcellás, négyismétléses, véletlen elrendezésű kísérletéből származnak.

Mindegyik helyen 18 korai érésű és 6 középérésű hibridkukorica fajtát vetettek el, az éréscsoportoknak megfelelően elkülönített kísérletekben. A középérésű kísérletben egy késői éréscsoportba tartozó hibrid információs jelleggel szerepelt. A 16 elvetett kísérletből 15-öt takarítottak be sikeresen, de az időjárási és talajviszonyok miatt 4 kísérlet adatai nem érkeztek be időben, ezek értékelésére később kerül sor.

A kísérletbe vont hibridek sorát részben a Top20 Bizottság döntése, részben a fajtatulajdonosok bejelentései alapján állítottuk össze. Továbbra is hiányoljuk a termelői igényeket. Jóllehet, a köztermesztésben számos hibrid szerepel hivatalos vagy független hazai ellenőrző adat nélkül. A termelői igényre és részvételre első sorban a vizsgált hibridválaszték kialakítása miatt volna szükség. Úgy tűnik, a kukoricatermesztés gazdaságossága még mindig elviseli az ismerethiányból származó termelési kockázatot.

A kísérleteket az eredeti tervtől és a korábbi szokásoktól eltérően az értékeléskor a tervezett csoportsztenderdeket nem vettük figyelembe. A csoportsztenderdet így a csoportátlag képviseli. A DKC4943-at meghagytuk az átfutó sztenderd szerepben, s a csoportátlagot a korai csoportban két számmal jellemeztük. Itt nem részletezett okokból elhagytuk a tenyészidőt jellemző FAO-szám hazai módszer szerinti újraszámolását. Úgy gondoltuk, hogy ezekkel az intézkedésekkel kísérleteink jobban harmonizálnak a rendszerváltás után kialakult szabadabb vetőmagpiaccal.

A kísérletek főbb általános jellemzői

A kísérleteket 3 kísérleti kivitelezésre és kutatásra specializált céggel és egy magánkivitelezővel kötött megállapodás keretében folytattuk le. A fajtakísérletezésnél lehetőséget biztosítunk emelt szintű technológiák megjelenítésére oly módon, hogy a mezőgazdasági beszállítók részére ún. Optimum kísérletek kivitelezésére vállalkozunk. Az Optimum kísérletek az agrotechnikai célkísérletek eredményeit kiegészítik fontos általános és egyes hibridekre vonatkozó tapasztalatokkal. Az öntözéses változatokat azért állítjuk be, mert meggyőződésünk, hogy a vízzel való gazdálkodás már most is az egyik legfőbb korlát a kukoricatermesztésben. Meggyőződésünk, hogy a vízzel való helyes gazdálkodás nélkül nem képzelhető el hatékony tápanyag-gazdálkodás.

A kísérletek főbb agrotechnikai jellemzői

A 2016-ik esztendőre jellemző volt, hogy a többnyire gabona elővetemény ellenére nem volt tapasztalható jelentős drótféreg kártétel, de a kukorica elővetemény után sem tapasztaltunk súlyos kukoricabogár lárvakártételt. Ugyan mindenütt tapasztalható volt különböző erősségű kukoricamoly és gyapottok bagolylepke jelenlét, a fertőzés erőssége a kukoricára nézve kedvező időjárásnak köszönhetően sehol sem haladta meg a kritikus mértéket. A Lajta menti Bruckban (Ausztria) a kukoricamoly ellen Trichogramma fürkészdarazsakat helyeztek ki, sikerrel. Említésre méltó gombafertőzést csak Makón és Mezőfalván tapasztaltunk.


Az időjárás a szokásosnál hűvösebb volt, és viszonylagos kiegyenlítettség volt rá jellemző. A Balaton–Polgár vonaltól északra kezdetben átmeneti csapadékhiány volt tapasztalható. A jelenség visszatükröződött a fajtakísérletek növényállományának magasságában. A Dunántúl nyugati területeit a többi országrészhez hasonlítva kezdettől fogva hűvösebb időjárás jellemezte. A nyár folyamán az ország több táján vonultak végig viharok, centrumukban bőséges csapadékkal, jéggel és viharkárral. A fajtakísérletekben a tenyészidőt jellemző, folyamatosan kedvező talajnedvesség hatására a kukorica szárának szilárdító szövetei megerősödhettek. A szártörés így ebben az esztendőben nem volt jellemző. Az aktív hőösszeg vontatott akkumulálódása miatt az érés későbbre tolódott, a vízleadás a szokásosnál lassúbb volt.


Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza