Kisparcellás összehasonlító fajtakísérletek, 2016

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Magyar Kukorica Klub, összeállította: dr. Szieberth Dénes, 2016/12/18

Mindegyik helyen 18 korai érésű és 6 középérésű hibridkukorica fajtát vetettek el, az éréscsoportoknak megfelelően elkülönített kísérletekben. A középérésű kísérletben egy késői éréscsoportba tartozó hibrid információs jelleggel szerepelt. A 16 elvetett kísérletből 15-öt takarítottak be sikeresen, de az időjárási és talajviszonyok miatt 4 kísérlet adatai nem érkeztek be időben, ezek értékelésére később kerül sor.

A kísérletbe vont hibridek sorát részben a Top20 Bizottság döntése, részben a fajtatulajdonosok bejelentései alapján állítottuk össze. Továbbra is hiányoljuk a termelői igényeket. Jóllehet, a köztermesztésben számos hibrid szerepel hivatalos vagy független hazai ellenőrző adat nélkül. A termelői igényre és részvételre első sorban a vizsgált hibridválaszték kialakítása miatt volna szükség. Úgy tűnik, a kukoricatermesztés gazdaságossága még mindig elviseli az ismerethiányból származó termelési kockázatot.

A kísérleteket az eredeti tervtől és a korábbi szokásoktól eltérően az értékeléskor a tervezett csoportsztenderdeket nem vettük figyelembe. A csoportsztenderdet így a csoportátlag képviseli. A DKC4943-at meghagytuk az átfutó sztenderd szerepben, s a csoportátlagot a korai csoportban két számmal jellemeztük. Itt nem részletezett okokból elhagytuk a tenyészidőt jellemző FAO-szám hazai módszer szerinti újraszámolását. Úgy gondoltuk, hogy ezekkel az intézkedésekkel kísérleteink jobban harmonizálnak a rendszerváltás után kialakult szabadabb vetőmagpiaccal.

A kísérletek főbb általános jellemzői

A kísérleteket 3 kísérleti kivitelezésre és kutatásra specializált céggel és egy magánkivitelezővel kötött megállapodás keretében folytattuk le. A fajtakísérletezésnél lehetőséget biztosítunk emelt szintű technológiák megjelenítésére oly módon, hogy a mezőgazdasági beszállítók részére ún. Optimum kísérletek kivitelezésére vállalkozunk. Az Optimum kísérletek az agrotechnikai célkísérletek eredményeit kiegészítik fontos általános és egyes hibridekre vonatkozó tapasztalatokkal. Az öntözéses változatokat azért állítjuk be, mert meggyőződésünk, hogy a vízzel való gazdálkodás már most is az egyik legfőbb korlát a kukoricatermesztésben. Meggyőződésünk, hogy a vízzel való helyes gazdálkodás nélkül nem képzelhető el hatékony tápanyag-gazdálkodás.

A kísérletek főbb agrotechnikai jellemzői

A 2016-ik esztendőre jellemző volt, hogy a többnyire gabona elővetemény ellenére nem volt tapasztalható jelentős drótféreg kártétel, de a kukorica elővetemény után sem tapasztaltunk súlyos kukoricabogár lárvakártételt. Ugyan mindenütt tapasztalható volt különböző erősségű kukoricamoly és gyapottok bagolylepke jelenlét, a fertőzés erőssége a kukoricára nézve kedvező időjárásnak köszönhetően sehol sem haladta meg a kritikus mértéket. A Lajta menti Bruckban (Ausztria) a kukoricamoly ellen Trichogramma fürkészdarazsakat helyeztek ki, sikerrel. Említésre méltó gombafertőzést csak Makón és Mezőfalván tapasztaltunk.

Az időjárás a szokásosnál hűvösebb volt, és viszonylagos kiegyenlítettség volt rá jellemző. A Balaton–Polgár vonaltól északra kezdetben átmeneti csapadékhiány volt tapasztalható. A jelenség visszatükröződött a fajtakísérletek növényállományának magasságában. A Dunántúl nyugati területeit a többi országrészhez hasonlítva kezdettől fogva hűvösebb időjárás jellemezte. A nyár folyamán az ország több táján vonultak végig viharok, centrumukban bőséges csapadékkal, jéggel és viharkárral. A fajtakísérletekben a tenyészidőt jellemző, folyamatosan kedvező talajnedvesség hatására a kukorica szárának szilárdító szövetei megerősödhettek. A szártörés így ebben az esztendőben nem volt jellemző. Az aktív hőösszeg vontatott akkumulálódása miatt az érés későbbre tolódott, a vízleadás a szokásosnál lassúbb volt.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai