A csemegekukorica termesztése

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: B. L., 2016/12/20

A beszélgetés kezdetén kiderült, hogy Nigicser Győző 12 hektáron gazdálkodik, étkezési kukoricát is termel már 27 éve, nagy tapasztalata van tehát ezen a téren. A termesztésen kívül a csemegekukorica értékesítésével és vetőmag forgalmazásával is foglalkozik. A Topcorn Kft. által bevezetett Desszert típusú fajtákat termeszti, és látja el vevőit első osztályú, extra minőségű termékkel.

Életfeltételek

A csemegekukorica a humuszban gazdag, mély rétegű, középkötött talajokat kedveli. Az alacsony víztartó képességű, homokos, valamint a hideg, kötött talajokat a számára nem megfelelő vízgazdálkodás és a lassú felmelegedés miatt nem kedveli. Nigicser Győző talaja az utóbbihoz sorolandó, ám mégis, mondhatni intenzív módon, öntözéssel, mikroszórófejes rendszerrel kiépítve termeszti az étkezési kukoricát, mégpedig extra minőségben. A szakirodalom szerint e növény legjobb előveteményei a hüvelyesek (zöldborsó, zöldbab), de a korán lekerülő zöldségfélék (saláta, retek) után is jó másodnövény. Az öntözés – különösen a gyengébb talajon, de a középkötött vagy laza, szerves anyagban gazdag, jó tápanyag-ellátottságú talajnál is – alapvető fontosságú. A kukorica számára kedvező kezdeti időjárás mellett a termés nagyságát a virágzás, illetve az azt követő időszak csapadékellátása határozza meg. A legtöbb vizet a virágzás kezdete előtti egy és a virágzás utáni három héten belül igényli. A talaj vízkészletét megőrző talajápolási munkákkal az aszály okozta terméskiesés mérsékelhető. Rossz vízgazdálkodású talajokon kielégítő termés csak öntözéssel érhető el.

A csemegekukorica termesztése sokkal kényesebb, nagyobb odafigyelést igényel, mint a takarmánykukorica. Akár a zöldségnövénnyel, úgy kell bánni vele. A gazda a talaj-előkészítéstől sorolja a technológiai lépéseket.

Termesztéstechnológia

E szerint minden talajtípusnál ajánlott az őszi mélyszántás. A magágy­készítés fő szempontja, hogy a talaj jó szerkezetű, egyenletes felszínű, és kellően ülepedett legyen a vetés idejére. Igen kedvező hatású, ha földdé érett istállótrágyát vagy más humusztrágyát sekélyesen a talajba keverünk. A magvak kevés tartalék tápanyagot tartalmaznak, ezért a termesztés eredményessége jórészt a magágykészítés minőségétől függ.

A vetésidővel kapcsolatban a gazda elmondta, hogy ő szakaszosan veti el a magot, elsősorban azért, hogy a vevőit folyamatosan ki tudja szolgálni. A vetést április elején kezdhetjük, amikor a talaj hőmérséklete már elérte a 10–12 Celsius fokot, és egészen július elejéig végezhetjük. Ha így teszünk, akkor július elejétől az első őszi fagyokig egyenletesen elláthatjuk a piacot friss áruval. Ami pedig a vetésmódot illeti, gépi vetésnél az ajánlott sűrűség 60–70 ezer szem/hektár. Korai, április eleji vetés alkalmával, valamint kedvezőtlen talajállapot esetén hektáronként 100–120 ezer szemet vessünk. Kelés után, kb. arasznyi növénymagasságnál egyeljünk, hektáronként 50–55 ezer növényt meghagyva. Kézi vetés esetén vessünk fészekbe, 80×85 centiméter távolságra, egy fészekbe 3 szemet. Kelés után egyeljünk, és 2 egyformán fejlett növényt hagyjunk meg a fészekben. A vetésmélységnél ügyelni kell arra, hogy sekélyen vessünk. Középkötött talajon 2–3, míg homokon 3–4 centiméter mélyre kell a magot elhelyezni. Fontos, hogy egyenletes legyen a vetésmélység, amihez gondos magágykészítés és precíz vetőgép beállítás szükséges.

Növényvédelem és betakarítás

A gyomirtás – akárcsak az öntözés – alapvető fontosságú. A gazda a magról kelő gyomok irtására kelés előtt a Lumax vagy a Dual+Stomp, kelés után a Laudis gyomirtó-szert ajánlotta a Desszert fajtához. Az ellenálló gyomokat sarabolással vagy sekély kultivátorozással irtsuk. A rendszeres, sekély talajlazítás és gyomtalanítás mellett a fejtrágyázást és az öntözést is meghálálja a növény. Legkésőbb a virágzás kezdetétől az érésig rendszeresen öntözzük az ültetvényt, s a fattyazás kellő növényszám, valamint jó víz- és tápanyagellátás esetén felesleges, sőt káros.

A növényvédelemmel kapcsolatban Nigicser Győző elmondta, hogy úgy védekezzünk a talajlakó kártevők ellen, hogy a talajfertőtlenítéshez Force 1,5G vegyszert használjunk a vetés előtt a talajba keverve vagy vetéskor a mag mellé adagolva. A kukoricamoly és a bagolylepkelárvákat szerkombinációval (pl. Karate + Steward) gyéríthetjük. Ajánlott permetezni a virágzás kezdetén, majd ötnaponként még kétszer megismételve ugyanezt a lépést. A golyvásüszög- és a vírusfertőzés kockázata leginkább azzal csökkenthető, ha a növényeket már a keléstől kezdődően, szükség szerint rendszeresen öntözzük.

A betakarítást csak kézzel végzi. Szerinte ez a folyamat igen kényes, mert akkor kezdhetjük a szedést, amikor a szemek már a cső felső harmadában is kitelnek, és világossárgára színeződnek. Legjobb a hajnali, hűvös órákban szedni a termést, mert így gyorsan a piacra, és onnan a vevőhöz jut az áru. A főzésnél pedig azt javasolja a gazda, hogy a forrásban lévő vízbe tett csöveket az újraforrástól számítva csak 10–15 percig főzzük. Tartósítani is lehet a kukoricát, célszerű morzsoltan gyorsfagyasztani. A szemeket éles késsel, soronként vágjuk le a csutkáról. Előfőzés (10 perc) után hideg vízzel öblítsük, szűrjük le, majd műanyag zacskókba csomagolva gyorsfagyasszuk. Az egész cső is hasonló módon fagyasztható.

Nigicser Győző végül azt javasolja: csak az fogjon bele a csemegekukorica termesztésébe, akinek már biztos piaca van, és öntözni tud a földjén.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai