Kamerát vagy mezőőrt?

Kategória: Növényvédelem | Szerző: V.B.Forrás: FM, 2016/12/21

A Földművelésügyi Minisztérium szakmai felügyelete alá a rendészeti jellegű feladatokat ellátó egyéb közigazgatási szervek közül az alábbiak tartoznak: természetvédelmi őr, önkormányzati természetvédelmi őr, halászati őr, mezőőr, hegyőr, erdővédelmi szolgálat tagja, erdészeti szakszemélyzet, jogosult erdészeti szakszemélyzet, hivatásos vadász.

A Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó rendészeti jellegű feladatokat ellátó szerveket az különbözteti meg az elsődleges rendészeti feladatot ellátó rendőrségtől, vagy másodlagos rendészeti szervektől, hogy ugyan valamennyinek a feladata kötődik a közbiztonsághoz, de közel sem olyan mélységben, mint az előző két kategóriában, másrészt ehhez adekvát a rendészeti kényszerintézkedési eszközrendszerük is.

Mezőőrök és hegyőrök

A mezőőr (illetve a hegyőr) a termőföldek (illetve a hegyközségi szőlők) őrzését, valamint a termőföldön (szőlőben) lévő, illetve ahhoz tartozó termények és termékek, felszerelések, eszközök, haszonállatok, továbbá mezőgazdasági építmények, földmérési jelek vagyonvédelmét ellátó személy.
A hatályos szabályozás szerint a mezei őrszolgálat létesítésének lehetőségét a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény biztosítja a helyi önkormányzatok részére. Az őrszolgálat létesítése tehát nem kötelezően ellátandó önkormányzati feladat, hanem ez egy választható módja – a helyi közügyek, illetve a helyben biztosítható közfeladatok körében – a települési közrend és közbiztonság biztosításában való közreműködésnek.

• A 2012. évi CXX. törvény 5. §-a értelmében mezőőr az a személy lehet, aki magyar állampolgár, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, mindemellett
• a tizennyolcadik életévét betöltötte,
• cselekvőképes, továbbá
• a 2012. évi CXX. törvény 5. § (2)-(3) bekezdései szerinti kizáró okokkal nem rendelkezik,
• amennyiben mégis rendelkezik, a kizáró okról a munkáltatóját tájékoztatta és a munkáltató a 2012. évi CXX. törvény 5. § (5) bekezdésének megfelelően a kizáró okoktól eltekintett.

Feladataik és lehetőségeik

A mezőőr feladatát az őrszolgálatot létrehozó települési önkormányzat utasításai szerint végzi, szakmai felügyeletét a mezőgazdasági igazgatási szerv (kormányhivatal) és a rendőrség látja el.

A hegyőr feladatát a hegybíró utasításai szerint végzi, szakmai felügyeletét a hegyközségi tanács és a rendőrség látja el.

A mezőőr és a hegyőr a működési területén azzal a járművel szemben, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon a működési területről származó jogellenesen szerzett szállítmány van, valamint azzal a személlyel szemben, aki a nála vagy az általa használt járművön levő szállítmány megszerzésének jogszerűségét nem valószínűsíti jogosult és köteles az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására.

A mezőőr a működési területén jogosult és köteles a jogtalanul legeltetett, illetőleg felügyelet nélkül talált állatot a tulajdonosnak átadni.

A mezőőr és a hegyőr köteles a feladatának ellátása során tudomására jutott bűncselekményről, valamint – ha saját intézkedésének a feltételei nem állnak fenn – a tudomására jutott szabálysértésről a rendőrséget vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező más szervet haladéktalanul értesíteni, illetve a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását kezdeményezni.

A mezőőr és a hegyőr tevékenysége során együttműködik a rendőrséggel, melynek keretében tevékenységük ellátásáról, annak körülményeiről a rendőrséget rendszeresen tájékoztatják. Ha a rendőrség a mezőőr és a hegyőr illetékességi területét érintő fokozott ellenőrzést hajt végre, a fokozott ellenőrzés ideje alatt – a rendőrség kérésére – a mezőőr és a hegyőr a feladataiknak végrehajtását egyeztetik a rendőrséggel.

A mezőőr a feladatai ellátása során helyszíni bírságot szabhat ki.

A mezőőr és a hegyőr tevékenységük során együttműködnek a katasztrófavédelemmel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveivel, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltósággal, a természetvédelmi őrszolgálattal, az erdészeti hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati hatósággal, az önkormányzati szervekkel, a járási hivatallal, a fegyveres biztonsági őrséggel, valamint az egyesületekkel.

A mezőőr, illetve a hegyőr sörétes vadászlőfegyverét lakott területen kívül kártevő riasztására, vaktölténnyel vadriasztásra, valamint a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló jogszabályban foglaltakkal összhangban a seregély (Sturnus vulgaris) állományának gyérítésére használhatja. A mezőőrnek, illetve a hegyőrnek jelentést kell írnia a fenntartónak, illetve hegybírónak a sörétes vadászlőfegyver használatáról, felhasznált lőszer mennyiségéről. A sörétes vadászlőfegyver használatához a területileg illetékes vadászatra jogosult egyetértése szükséges, melyeknek az időpontját és helyszínét a területileg illetékes vadászatra jogosult képviselőjével, vagy a hivatásos vadásszal a mezőőr, illetve a hegyőr előzetesen egyeztetni és a vadászati naplóba (beírókönyvbe) beírni köteles.

Működési feltételek

A törvényben biztosított őrszolgálat-alapítási és működtetési lehetőséget a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyáról szóló 29/1998. (IV. 30.) FM rendelet szabályozza, amely a rendelkezik többek között a mezőőri hatósági képzésről is.

A mezei őrszolgálat működését a helyi önkormányzatnak kell kigazdálkodnia részben a kivethető mezőőri járulékból, de minden költségének a felét – a mezei őrszolgálat megalakításához, fenntartásához és működéséhez nyújtandó állami hozzájárulás igénybevételének rendjéről és feltételeiről szóló 64/2009. (V. 22.) FVM-PM együttes rendelet alapján – állami hozzájárulásként is lehívhatja.

A hatályos szabályozás előnye, a helyi közrend és közbiztonság feladataihoz egy szabadon választott alternatívaként való hozzájárulás, ami egyben munkahelyteremtő lehetőség is.

2012. április 15-én lépett hatályba a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, ami rögzítette többek között a mezőőrök esetében is a szabálysértés miatti helyszíni birság kiszabását. A mezőőr feladata ellátása során az őrzött területen tudomására jutott vagy az általa észlelt kártételt a szabálysértési törvényben kapott felhatalmazással, már nem csak jelzi egy másik hatóság részére, hanem az elkövető helyszínen történő leleplezésével és felelősségre vonásával felgyorsítja a „büntető” eljárást, ezzel mások számára is elrettentő példát ad az ilyen cselekmények elkövetésétől.

2013. január 1-én lépett hatályba az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény, valamint megjelentek annak végrehajtási rendeletei is. Az új szabályozás célja a meglévő szakágazati jogszabályok mellett az volt, hogy a különböző rendészeti jellegű tevékenységet is ellátó szervezetek – mint természetvédelmi őr, önkormányzati természetvédelmi őr, erdővédelmi szolgálat tagja, hegyőr, hivatásos vadász, erdészeti szakszemélyzet, halászati őr, közterület-felügyelő, mezőőr – a rendészeti tevékenységüket illetően egységes szabályozásnak és követelményrendszernek feleljenek meg. Ennek során a rendészeti tárca által szabályozott és a rendőrség által felügyelt kényszerítő eszközök és intézkedések alkalmazására jogosultak, melyet a kötelező képzést követően alkalmazhatnak.

A fenti törvényi szabályozók többletjogosultságot adtak a mezőőröknek, így például a szabálysértési helyszíni bírságolást, bilincselési lehetőséget, a kutyás járőrözési lehetőséget és mindemellett a korábbi feladataikat is ellátják.

A növekedés elsősorban a 2014. január elsejétől megemelt állami hozzájárulás mértékének köszönhető, mellyel éppen az volt az FM célja, hogy a mezei őrszolgálatok létesítését és a mezőőrök számát serkentse, és ezen keresztül a helyi közbiztonság fokozásához, illetve a mezőgazdasági lopáskárok csökkentéséhez hozzájáruljunk. A jelenlegi közel 500 mezei őrszolgálat Magyarország településeinek mindössze 15%-át fedi le.

A 2015. évi támogatási összegben az önkormányzatok 712 millió forintot igényeltek működési, fenntartási költségekhez, illetve 33 millió forintot a megalakulási költségekhez.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai