xxx Menü xxx
2019. 09. 22., vasárnap
Móric

18 000 forintos ajándékcsomag minden új feliratkozónak!

  • Online hírmagazin – hírek, trendek, szakcikkek
  •  
    Választható ajándék szakkönyv (PDF)
     
  • Ajándék piaci tanulmány: "Korszerű farmmenedzsment" (könyvrészlet)

Ne menjen el üres kézzel, regisztráljon MOST!

A mi kenyerünk a legfinomabb

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: GyZ, 2014/01/10
Címkék: búza, magyar búza, javító minőség, euró búza, pannon búza, liszt, kenyér, malomipar, sütőipar

Európai Uniós tagságunk tíz éve alatt talán még egyértelműbbé vált a tagországok számára, hogy magyarország valójában gabonaövezet. Megalapozza ezt, hogy kiváló a kontinentális éghajlat, a termőhely és az a hagyományon alapuló szakmai tudás, amellyel a magyar termelők rendelkeznek. Az is nyilvánvaló, hogy mindig van eladó kiváló, javító minőségű étkezési búza magyarországon, mert ebben vagyunk erősek.

Kereskedelmünk is egyre dörzsöltebben van jelen a nemzetközi piacokon, igaz, a termelők ezt nem mindig érzik az elszámolások során. Keres kedelemben, marketingtevékenységben még sokat kell javulni, mert Európa nem a magas, prémium minőséghez szokott, általában nem is tudják megtermelni, következésképpen nem is mindenhol tudják értékelni. Ellentmondás van emiatt a hazai búzatermesztésben, megoszlanak a vélemények a fajtakérdésben, a termesztéstechnológia további – költségigényes – fejlesztése tekintetében és a begyűrűző piaci mechanizmusok hazai megítélésében.

mI A gond A hAzAI búzAtermesztéssel?

A magyar búzatermesztés nem éli fénykorát napjainkban, az országos vetésterület nem szakmai meggyőződésből, sokkal inkább kényszerűségből van az 1 millió hektár felett. A legnagyobb gondot az a bizonyos nyereségtermelés jelenti, amely ma minden köztermesztésben lévő növény esetében alapelvárás. Nos, éppen a búza az, ami átlagos évjáratokban – a többi haszonnövénnyel összevetésben – nagyon szerény nyereségtermelésre képes már jó néhány éve, hiszen az inputanyagok beszerzési árának folyamatos növekedése és az árak stagnálása, illetve csökkenése egyre zsugorítja a termelők nyereségét. Könnyen belátható, hogy 4–5 t/ha közötti országos termésátlag mellett a termelők fele egyáltalán nem tud az őszi búzán nyereséget realizálni 40–45 000 Ft/t felvásárlási ár mellett.

Gyorsan hozzá kell tenni, hogy a termelők jelentős része korszerű fajtákkal, magas költségekkel dolgozik, és prémium minőséget állít elő, aminek éppen nincs piaca. Alig van különbség az euro minőség és a prémium minőség – vagyis a javító búzák – árai között. Elkötelezett, jó termőhelyeken gazdálkodó búzatermelők fontolgatják, hogy inkább átlagos fajtákkal euro minőséget állítanak elő, mert jobban és gyorsabban tudják eladni. Nem kell a piacon – azonnal biztosan nem – a minőségi búza, csak a gond van vele, mert tárolni kell, költség rakodik rá, soká szállítják el. Nem éri el sokak számára a célt a búzával végigküzdött termelési folyamat, mert nem hoz tisztes nyereséget. Mégis vetik, mert mindig van esély és remény arra, hogy kiugróan jó termést ad, és a piac mégis honorálja a minőséget. Persze ez csak a pszichés része az őszi vetések begyakorlott mozdulatainak, mert döntően a megszokás motiválja a munkát. Az őszi búza vetésváltásban betöltött szerepe miatt, a betakarítási munkacsúcsok széthúzása miatt és a remélt korai árbevétel miatt történik valójában minden effajta törekvés…

mI A helyzet külFöldön?

Természetesen a világ nagy búzatermelő országai – Kanada, USA, Oroszország, Ukrajna, India, Argentína, Franciaország – területi nagyságrendjüknél fogva mind jóval nagyobb mennyiséget állítanak elő évente, mint Magyarország, és évről évre átalakítják a világpiaci ártrendeket. Vannak országok ezek között, ahol jóval alacsonyabb színvonalon folyik a kenyérgabona termesztése, mégis meghatározó a piacalakító szerepük. Az érdekesség – különösen az európai búzatermelő nagyhatalmak körében –, hogy a megtermelt kenyérgabona minősége sokkal gyengébb, de nagyon sok. Hozzászokott a piac az euro minőséghez és ezt keresi, ezt adja-veszi, aminek az ára természetesen sokkal alacsonyabb. Nehéz ezt egy olyan országban tudomásul venni, ahol a fogyasztói igényeket az elmúlt évszázadban magasra tették, ahol a pékségek áruféleségeinek esztétikája és beltartalma átlagon felüli.

Európa nagy részén megelégednek a szerényebb lisztminőséggel, ahol nem követeli ki feltétlenül a fogyasztó, hogy magas legyen a kenyér, tésztája lyukacsos legyen, íze legyen állandó, és a pékségben legyen friss „furfurol” illat. Mások tehát a fogyasztói szokások és mások a termelői szokások is! A szerényebb igényekhez megfelel az euro minőségű étkezési búza, viszont abból a francia termelő legalább 8 t/ha-t termel. Letisztult technológiával, bevált fajtával dolgoznak, és eszükbe sem jut magas minőségi paraméterekre – legalább is nagy mennyiségben – törekedni. Viszont a magas termésszintek mellett van nyereség, mert az átlagos fajták termőképessége, a fajták kiszolgálása lehetővé teszi, hogy a magyar termésátlagoknál 3 tonnával több teremjen, amit a piac azonnal felszív és fizet. A termelők rájöttek – vagy ráirányították a figyelmüket –, hogy ha nagy termésátlagok születnek, sokat termelnek, akkor az árak ingadozását is jobban tolerálják, hiszen mindenképpen nyereségük lesz. A magyar minőségi búza pedig vár a tárolókban hosszú hónapokat, amíg sort kerítenek a kereskedők arra, hogy egyáltalán – tárgyalási alapot képviselő – árajánlatot tegyenek. Természetesen ez a fejtegetés kicsit sarkított, mert azért lehet eladni Magyarországon is minőségi búzát, de az országos termés felét mindig a bizonytalanság fenyegeti a következő év márciusáig.

A visszalépés lehet az előrelépés?

Lehet, hogy a magyar búzatermesztés hamarosan válaszút elé kényszerül. Dönteni kell a termelői szférának arról, hogy beáll-e az európai sorba – a fent felsorolt termőhelyi és szakmai erények ellenére – és töredéke fajtával nekilát mennyiséget termelni, versenyképes növénnyé emelve az őszi búzát; vagy továbbra is kihasználja az új fajták potenciálját, és a kiváló termőhelyen átlagos 5–6 t/ha termésszint mellett várja a piac kegyeit, nyereség reményében. Furcsa helyzet ez, mert ameddig más haszonnövényeknél lehet értelmes magyarázatot találni a minőségi termelés indoklására, addig éppen a kenyérgabona esetében nem akar működni ez az elmélet. Persze ez a magyar jelenség sokat változhatna, ha az országban kevesebb fajtával sokkal egységesebb minőséget állítanának elő a termelők. Talán a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) évek óta szorgalmazott pannon-búza programja megoldást jelentett volna/jelentene. De egyelőre nincs elég motiváció, nincs elég hit a termelőkben egy ilyen csatlakozáshoz, pedig nyilvánvaló, hogy akinek nincsenek közvetlen külföldi kapcsolatai, aki nem kötődik hazai malmokhoz, nem képes jól értékesíteni, biztosan nem lehet elégedett a lassan befolyó búza árbevételeivel.

A magyar búzatermesztés nemzeti ügy, legalábbis annak számít. Lehet, hogy a nyereségesség érdekében sokaknak meg kellene alkudni és mennyiséget kellene termelni, de a hazai fogyasztók akkor is kikövetelik a malmoktól és a sütőipartól a megszokott minőséget. Tartozhatunk Európához, de nem kellene feladni évszázados hagyományainkat, kiváltképpen nem a kenyérhez – mint alapvető élelmiszerhez – fűződő elvárásainkat.

A malomipar két tűz között

A malmok és a sütőipar – legyenek magán vagy külföldi tulajdonban – a termelőkre mutogatnak, ha a liszt minőségéről vagy az árakról van szó. Kétségtelen, hogy a kenyér alapanyaga a szántóföldön a termelők gondos munkája során terem meg, de számos folyamat következik és befolyásolja a búza és a belőle őrölt liszt sorsát a másik két szektorban is. A termelő éppúgy nyereséget szeretne realizálni, mint a másik két szektor, a felelőssége mégis óriási abban, hogy milyen fajtával, milyen technológiával dolgozik, és milyen minőségű terméket állít elő. Pontosabban ma már olyan minőséget képes előállítani, amelyet az ipar kér, viszont azt le kellene szerződni – mint nem is olyan régen – és meg kell/kellene fizetni. Talán nem lenne szamárság újra korrekt szerződéses alapokra helyezni a termelők és feldolgozók elválaszthatatlan kapcsolatát?!

Mások tehát a fogyasztási szokások és mások a termelői szokások is

Úgy tűnik, eltávolodtak egymástól a felek, megszűnt az a párbeszéd, amely ezt a kapcsolatot korábban jellemezte. A liberalizált piac szétrombolta a korábbi kapcsolatokat, amelyeket az egymásra utaltság, a személyes jó viszony kovásza tartott egybe. Ma egy kompromisszumokon alapuló, kimerítő tárgyalás helyett gyakran a szabadpiac útvesztőit választják a felek, ahonnan a folyamatos működéshez bármit meg lehet szerezni. Persze vannak kivételek, vannak olyan feldolgozók, akik a mai napig tiszteletben tartják a termelők erőfeszítéseit, minőségi törekvéseit és korrekt partnerkapcsolatokat tartanak fenn.

A malom kibocsátott termékei, a lisztek a sütőiparnál, a pékségekben és cukrászatokban vizsgáznak. Nekik sem mindegy milyen a visszajelzés, milyen a megrendelésállomány. A végén pedig a fogyasztó áll, aki gyakran azzal szembesül, hogy kicsi a zsemlye, keletlen, szalonnás, hamar száradó a kenyér, de nem sokat tehet. Talán elkelne a párbeszéd a termelők, a kereskedők és a feldolgozók között részben az egyszer már jól működő búza–liszt–kenyér vertikum helyreállításáról, másrészt a nyereség újrafelosztásáról, hogy minden szektor képviselői arányosan részesedhessenek. Ezt meg kell tenni, mert a helyzet így tovább romlik!

A kérdés csak az, hogy miért kell nekünk magyaroknak egyre inkább olyan kenyeret enni, mint a környező országokban élőknek, amikor a miénk sokkal jobb, szebb, és ezt bármikor elő tudjuk állítani magunknak, ha akarjuk!

Kapcsolódó könyvek

VAGY

 Lapozza végig az Agrárium aktuális számát (2019/07)!

Hirdetés

Címkék

1200 ha, 1200 hektár, 2014, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adózás, afrikai sertéspestis, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár rendezvények, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, agrároktatás, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, agrárszektor versenyképessége, agrártámogatás, agrártámogatások, agrártermékek, agrártermelés, AGROmashEXPO, AGROmashEXPO 2018, Agrotec Magyarország Kft., akác, Akác-koalíció, akácmáz, akácméz, akciócsoportok, alanyok, ...
összes címke megjelenítése...alapanyag, alkatrészellátás, államtitkár, állatállomány, állategészségügy, állati génmegőrzés támogatása, állati termékek ára, állati trágya feldolgozása, állatjólét, állatmérleg, állattartás, állattenyésztés, állatvédők, állománykezelés, állományszárítás, alma, almatermesztés, alternatív energia, alternatív vidéki vállalkozások, anyakoca, aprítás, aratás, arató-cséplő gép, árudömping, áruházlánc, árukivonás, árutöbblet, ASP, aszály, aszályindex, átlagtermés, átrakodó pótkocsi, átvételi árak, automata kormányzás, bála, bálázó, bárány, baromfi, baromfi hús, baromfi tenyésztés, baromfiágazat, baromfiállomány, baromfihús, baromfiipar, baromfiistálló, baromfitartás, baromfitenyésztés, batakarítógépek, becőormányos, beltartalmi érték, beltartalmi értékek, belvíz, beporzás, beporzó rovarok, betakarítás, biodiverzitás, biodízel, biodízelgyártás, biogáz, biogáz erőmű, biogazdálkodás, biomassza, bioüzemanyag, bivaly, bivalytej, biztosítás, bor, bor- és párlatismereti kurzus, borász, borászat, borkultúra, borona, bortermelés, bortermelő, bőtermő és ellenálló gabonafajták, brojler, brojlerhizlalás, brojleristálló, búza, búza minőségvizsgálata, búzabetakarítás, cégkapu, CGS, CO2-kibocsátás, családi gazdaság, csapadék, csávázószer, csemegekukorica, cseppméret, cserebogár pajorja, csirke, csirkehús, cukorgyártás, cukorrépa, cukorrépa gyomflórája, Czerván György, darálás, DDGS, Dekalb, demonstráció, deszikkálás, digitális mezőgazdaság, digitalizáció, díjazottak, dísznövény termesztés, dohánytermesztés, dr. Antal József, duális képzés, e-útdíj, egészséges táplálkozás, egészségre ártelmas, éghajlatigény, egységes kérelem, egységeskérelem, eke, elektronikus kereskedelem, elektronikus ügyintézés, élelmiszer ellátás, élelmiszer-feldolgozás, élelmiszer üzem, élelmiszerbiztonság, élelmiszeripar, élelmiszeripari finanszírozás, élelmiszerlánc, elismerés, elmunkálás, elnök, élő állatok, előfinanszírozás, elvonás, embargo, EMVA, energetikai faültetvény, energia felhasználás, energiaerdő, energiatakarékosság, érdekképviselet, erdészet, erdészeti gépek, erdészeti technológia, erdő, erdőfelújítás, erdőgazdálkodás, erdősítés, erdőtulajdonos, éréscsoport, érésgyorsítás, erőgép, erőgépek, erőtelepítés, értékesítés, étkezési tojás, EU, EU forrás, EU-s források, EU támogatás, euró búza, Európai Bizottság, Európai Unió, Európai Uniós baromfitermelése, Év bortermelője, export, fagykár, fajták, fajtakísérlet, fajtaválasztás, fajtaválaszték, falu, falufűtőmű, falusi vendéglátás, FAO, FAO-szám, farmgazdálkodás, farmmenedzsment, fás szárú energianövények, Fazeka Sándor, Fazekas Sándor, FD fitoplazma, fehérjetakarmány, fejés, fejlesztés, fejőgép, fejőgép helyes beállítása, fejőgumi, feldolgozás, feldolgozóipar, felugazdász, fémzárolt vetőmag, fémzárszám, fenntartható fejlődés, fenntartható gazdálkodás, fenntartható munkahelyek, fenntartható termelés, fenntartható termelés és élelmiszeripar, fenntarthatóság javítása, FHB, fiatal gazdák, fiatalgazdák, finanszírozás, foglalkoztatás, fokhagyma, földalapú támogatás, földbérlet, földbizottság, földhasználat, földmunka, földpiac, földtörvény, földtulajdon, Fölművelésügyi Minisztérium, fosszilis energiahordozók, foszfor, fűkasza, fűnyíró, fűszerpaprika, fűszerpaprika termesztése, fűtési energia, fűtőérték, fúvóka, fuzárium, gabona, gabonaexport, gabonafélék, gabonafelvásárlás, gabonaimport, gabonakereskedelem, gabonanemesítés, gabonapiac, gabonaszárító, gabonatermesztés, GALEX, Gálné Dignisz Éva, gazdálkodás, gazdaságfejlesztés, gazdasági állatok betegségei, gazdasági állatok betegségmegelőzése, GDP, génbank, genetikai erőforrások, genetikai lapok, génmegőrzés, geotermikus energia, gépesítés, gépgyártók, gépi bérmunka, géplízing, géppark, géptámogatás, GMO, GMO-mentes, GMO-mentes szójaprogram, GMO-mentes szójatermelés, GMO-mentes szójatermesztés, GMO-mentes takarmány, GMO-mentesség, gomba, gombatermesztés, GOSZ, GPS, GPS-vezérlés, Graziano da Silva, gyógynövény, gyógynövény-feldolgozás, Gyógynövénykutató Intézet, gyógynövénytermesztés, gyógyszeripar, gyomirtás, Győrffy Balázs, gyümlcs, gyümölcs, gyümölcsfajták, gyümölcsös, gyümölcstermesztés, hagymatermesztés, hagyományos és megújuló energiarendszerek, halászat, halgazdálkodás, Hangya, Hangya Szövetkezet, haszonbérlet, hatékonyságnövelés, hátrányos helyzetű területek, hazai rizstermesztés, hegybíró, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, helyi piac, herbicid, herbicidtolerancia, hibrid, hibridek, hibridkukorica, hibridrepce, hibridválasztás, hídmérleg, higiénikus tejtermelés, hitel, hizlalás, hízósertés, Hortobágyi Nemzeti Park, hőstressz, hozam, hungarikum, Hungarikum Bizottság, hungarikumok, húsfeldolgozás, húsipar, húsmarha, húsmarha tenyésztés, húsmarhatartás, húsminőség, hűtőház, időjárás-előrejelzés, IKR Agrár Kft., illegális és hamisított növényvédő szerek, illegális inport, imidakloprid, import áru, információ, információszerzés, információtechnológia, innováció, inputanyag, inputanyagok, integrátori rendszer, integrátorok, internet, invazív fajok, ipari fa, iskolakert, ISOBUS, istálló, istállótechnika, Jakab István, javító minőség, jégháló, jégkár, jégkár mérséklés, jövedelmezőség, juh, juhágazat, juhállomány, juhhús, juhtartás, kalászos, kalászosok, kalászosok gombabetegségei, kálium, kamar, kamarai kártya, kamarai tagság, Kamarai választás, kánikula, KAP, karbonlábnyom, kárenyhítási alap, kárenyhítés, Kárenyhítési Alap, kárpótlás, kaszálás, kélium, kenyér, kereskedelem, kertészet, kertészeti traktorok, kerti traktor, készlet, készletfinanszírozás, késztermék, ketrec, kiállítás, Kína, Kis Miklós Zsolt, kis sortávolság, kiskereskedelmi lánc, kisparcellás fajtakísérlet, kistraktor, kiváló sertéshús, kkv-k, klímaváltozás, klónozás, klotianidin, Knipp-fa, kombájn, komló, konzerv, konzervipar, körkörös termelési mód, környezetgondozás, környezeti nevelés, környezetszennyezés, környezetszennyező, környezetvédelem, korszerű farmmenedzsment, közlekedés, közös agrárpolitika, közraktár, közraktározás, kukorica, kukorica öntözése, kukoricatermesztés, külkereskedelem, kultivátor, kutatás, kutivátor, LEADER, legszebb birtok, levélatka, levélfoltosság, levéltrágya, libamáj, liszt, lisztharmat, , logisztika, lombtrágya, lótenyésztés, lovas oktatás, lovas sport, lucerna, lucerna gyomirtása, lucerna kártevői, lucerna növényvédelme, madárinfluenza, magágy, magágykészítés, magágykészító gép, MAGOSZ, magyar akác, magyar akácméz, magyar búza, Magyar Értéktár, Magyar Falu Program, magyar mezőgazdaság, magyar-orosz külkereskedelem, magyar sertés, magyar tarka szarvasmarha, mák, mákfoltosodás, mákperonoszpóra, máktermesztés, malmi búza, malom, malomipar, marhahús, marhahústermelés, Márton József-díj, meggy, meggy termékpálya-szabályozás, Megosz, megújuló energia, megújuló energiaforrások, megújuló energiák, megvédjük az akácot, méhek, méhészet, méhpusztulás, mérgező, mérleg, metán, méz, mezőgazdaság, mezőgazdaság-feldolgozó ipar, mezőgazdasági beruházások, mezőgazdasági erő- és munkagépek, mezőgazdasági génbank, mezőgazdasági gép, mezőgazdasági gépek, mezőgazdasági gépgyártás, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, mezőgazdasági melléktermék, mezőgazdasági melléktermékek, mezőgazdasági menedzsment, mezőgazdasági mérlegek, mezőgazdasági nagyvállalkozás, mezőgazdasági termék felvásárlás, mezőgazdasági termelékenység, mezőgazdasági termelés, mezőgép, mezőgépgyártás, Mezőszentgyörgyi Dávid, méztermelés, miniszter, Miniszterelnökség, minőség, minőségbiztosítás, minőségellenőrzés, motolla, mulcsba vetés, mulcskultivátor, munkgép, must, műtrágy, műtrágya, műtrágyapiac, műtrágyaszórás, műtrágyaszóró, műtrágyázás, nádgazdálkodás, NAK, NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow, NAKVI, napenergia, napraforgó, napraforgó-termesztés, napraforgóhibrid, napraforgóolaj, Natura 2000, NÉBIH, nedvességtartalom, nemesítés, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, Nemzeti Aszály Stratégia, Nemzeti Erdőtelepítési Program, nemzeti parki termék védjegy, nemzetközi agráripari kapcsolatok, nemzetközi szakkiállítás, nemzetközi tőzsde, neonikotinoid, népi építészet, nitrogén, növényi termékek ára, növényorvosi tanácsadás, növénytermesztés, növényvédelem, növényvédő szer, növényvédőszer, növényvédőszer-hamisítás, növényvédőszerek, NPK, nyers tej, nyerstej, nyomonkövethetőség, ö, ökogazdálkogás, ökológiai földművelés, ökológiai gazdálkodás, ökológiai jelentőségű terület, ökológiai szemlélet, ökológiai területek, ökológiai vízpótlás, ökotanúsítás, ökovetőmag, olajtartalom, öntözés, öntözéses gazdálkodás, öntözővíz, orosz baromfipiac, orosz embargo, orosz piac, orosz-ukrán, Oroszország, őshonos fafajok, őshonos fajok megőrzése, összes csíraszám, őszi árpa, őszi búza, őszi kalászos, őszi kalászosok, őszi káposztarepce, őszi képosztarepce, őszi vetések, osztatlan közös tulajdon, pályázat, pályázati források, pályázatírás, pályázatok, pannon búza, paradicsom-feldolgozás, parlag, parlagfű, pattanóbogár, pékáru, permetezés, permetezőgép, peronoszpóra, pincészet, postemergens, posztregisztrációs fajtakísérlet, pótkocsi, precíziós gazdálkodás, precíziós technológia, preemergens, PREGA, PREGA 2018, PRRS-fertőzés, pulyka, pulykahús, rend, rendfelszedő, répa, répa gyökérfekély, répa lisztharmat, répa mozaikvírus, répa peronoszpóra, repce, repce kártevői, repce kórokozói, repcebetakarítás, repcebolha, repcedarázs, repcetermesztés, részarány, rizstermesztés, röpítőtárcsás, rovarirtó szer, rozs, rozsdabetegségek, rozsszenázs, RTK, RTK-jel, SAPS, sertéágazat, sertéhizlalás, sertés, sertés stratégia, sertéságazat, sertésállomány, sertésbetegségek, sertéshús, sertéshús import, sertésistálló, sertéspestis, sertéstartás, sertéstelep, sertéstenyésztés, siló, silókukorica, sörgyártás, sortávolság, srtéshús, startertrágyázás, sütőipar, Syngenta, szabad kapacitás, szabványok, száírás, szakképzés, szaklap, szakmai információ, szakmai programok, szaktanácsadás, szálastakarmány, szállítás, szállítási szerződés, szalma, szalmaszállítás, számlavezetés, számtás, szántóföldi gépek, szántóföldi hibridek, szántóföldi növénytermesztés, szántóföldi permetezők, szaporítóanyag, szaporítóanyagok előállítása, szármaradványok, szarvasmarha, szarvasmarha-ágazat, szarvasmarha állomány, szarvasmarha tartás, szélenergia, szellőztetés, szemes termény, szemestermény, szemnként vető gép, szemtermés, széna, szennyvíziszap, szennyvízkomposzt, szeptoria, szerviz, szívrothadás, szója, szója fuzárium, szója levélfoltosság, szójamozaik, szójaperonoszpóra, szójatermesztés, szójavész, szőlészet, szolgáltató kamara, szőlő, szőlő növényvédelme, szőlőbirtok, szőlőkabóca, szőlőmoly, szőlőtermesztés, szőlőültetvény, szomatikus sejtszám, szórásegyenletesség, szóráskép, szórásszélesség, szórófejek, szórókeret, szövetkezet, szuperintenzív ültetvény, szüret, szürkerothadás, táapanyagellátás, tagdíj, tájhasználat, tájkezelés, tájstratégia, tájtervezés, tájvédelem, Takarékbank, takarmány, takarmány alapanyagok, takarmánybúza, takarmányfehérje, takarmánygyártás, takarmányhigiénia, takarmánykukorica, takarmányozás, talaj, talaj-előkészítés, talaj tápanyag, talajápolás, talajelőkészítés, talajerőpótlás, talajművelés, talajművelő eszközök, talajművelő gépek, talajnedvesség, talajvédelem, támogatás, támogatások, támogatások kifizetése, tanácsadás, tanya, tanyafejlesztés, tanyafejlesztési program, Tanyaprogram, tanyasi gazdálkodás fejlesztése, tanyasi termékek piacra jutása, tanyasi utak fejlesztése, tanyavillamosítás, tápanyagellátás, tápanyagigény, tápanyagok, tápelemfelvétel, tárcsa, tárolás, tárolhatóság, tartálymérleg, tartástechnológia, tavaszi árpa, tavaszi munkák, tehén, tehéntej termékpálya, teherszállítás, tej, tej ára, Tej Terméktanács, tejár, tejelő állomány, tejelő szarvasmarha, tejfeldolgozás, tejfelvásárlás, tejkvóta, tejkvóta-kivezetés, tejtermék, tejtermelés, tejtermelő, tenyészállat, termeléshez kötött támogatás, termelői árak, termelői csoportok, terményszárító, terménytárolás, termésátlag, termésképzés, termésmennyiség, terméstöbblet, természeti erőforrások, természeti értékek, természetvédelem, termesztéstechnológia, termőföld, termőföld tulajdon, termőföldhasználat, termőképesség, termőtalaj, termőterület, területalapú támogatás, TÉSZ, tiametoxám, tisztítás felsőfokon, tőggyulladás, tőgyhigiénia, tőgytisztítás, tojás, tojás ára, tojástermelés, tojótyúk, tojótyúk-tartás, tójótyúktartás, tömegtakarmány, top up, tőzsdei ár, trágyázás, traktor, tritikálé, tritikálé termesztése, tulajdonostárs, tyúktartás, ÜHG, Ukrajna, ukrán búza, ültetvénypermetezők, ültetvénytraktorok, uniós forrás, uniós források, uniós piac, uniós támogatás, univerzális traktor, úthálózat, útkarbantartás, üvegház hatású gáz kibocsátás, üzleti tervezés, V4-ek, vadászat, vadászati törvény, vadgazdálkodás, vadkár, vágóasztal, vágóhíd, vaj, Vajdaság, vállalatirányítás, vatőmag, versenyképes húsmarhatartás, versenyképes termelés, versenyképesség, vetés, vetőgép, vetőgépek, vetőmag, vetőmag export, vetőmag-szaporítás, vetőmaghamisítás, vidékfejlesztés, vidékfejlesztési pályázatok, Vidékfejlesztési Program, vidékgazdaságtan, vidéki foglalkoztatás, vidéki munkalehetőség, Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdálkodásról konferencia, világpiac, villamosenergia, vis maior, vizes élőhelyek, vízgazdálkodás, vízháztartás, vízhiány, vízigény, víziszárnyas, vízjog, vízkészlet, vízkészletjárulék, vonóerő, vöröshagyma, VSZT, WDGS, zéró tolerancia, zöld rozs, zöldenergia, zöldítés, zöldség, zöldség-gyümölcs, zöldség-gyümölcs szektor, zöldség-gyümölcs termelés, zöldség-gyümölcs termesztés, zöldséghajtatás, zöldtrágyázás, zsákmérleg, zsebszerződés
2014-2017 © Agrárium7 - Minden jog fenntartva.