Csőszök helyett okos farm

Kategória: Növényvédelem | Szerző: V.B., 2016/12/22

– A mezőgazdaságban alkalmazott technológiák az egyes helyeken, gondolok itt a terménytárolókra, az istállókra, a gépműhelyekre és más a telepen lévő épületekre, a munkahelyi környezetre, szigetszerűen üzemelnek. Jelenleg! – indítja a beszélgetést Kövesdi József.

– Mi a következőt csináljuk. Először is egy általános, tehát egy IP (Internet Protocol)* alapú, vezeték nélküli informatikai rendszert szerelünk föl magán a farmon. Ezzel kezdődik a farm „okosodása”. Ettől kezdve lehetővé válik az épületek, illetve a telephelyek közötti informatikai kommunikáció. A következő lépésben megnézzük, milyen paramétereket lehet megmérni. Ezek általában hőmérséklet-, nedvesség-, áramfelvételi adatok, anyagok jelenléte, gépek, eszközök működése vagy hibajelzése. Ezeket egy központi szoftverbe továbbítjuk, és ebből a szoftverből azután vezetői információk nyerhetők. A vezetői információ többszintű lehet. Vagyis a helyi vezetők számára szóló, akik látják az adott terület működését a meghibásodások gyakoriságából vagy ingadozásából; a hőmérséklet, nedvességtartalom stb. alakulása pedig a technikusoknak jelenthet többlet információt. Az utóbbi adatokat összegyűjtve a vezetők képet kapnak arról, hogy milyen, a termelést indokolatlanul drágító költségek vannak az adott területen.

– Mikre gondoljunk?

– Az elpazarolt munkaórákra, az egyes eszközök túl hosszú leállására, mert a telep automatizáltsága miatt nem veszik észre csak két óra vagy egy nap múlva, hogy egy leállás okozott-e valamiféle termeléskimaradást. De ilyen információ lehet magas áramfogyasztás is, aminek hátterében emberi hanyagság, a fűtés vagy a ventiláció, esetleg a villany égve hagyása áll. Az okos farm alapja, hogy lehetőséget biztosítunk az információ szabad áramlására a telephelyen, illetve a telephelyek között.
Ettől kezdve bármit rá lehet tenni a rendszerre annak megfelelően, hogy az üzemviszonyok és a termelés mibenléte mit igényel. Ha az áramfogyasztás, a folyadékfelügyelet, a maghőmérséklet, a környezeti hőmérséklet adataira van szükség, akkor mi képesek vagyunk ezek megadására viszonylag szerény költségek mellett. Venni tudjuk az egyes gépekre vonatkozó hibákat, és továbbítani azokat a központi szoftverbe mobiltelefonos applikáció vagy sms formájában.
Arra is mód nyílik, hogy hatékony kontrollrendszert vezessünk be. Ez a kontroll többféle lehet. A legegyszerűbb a zárt területre történő illetéktelen behatolás. Ha erre sor kerül, a központi szoftver erről jelzést ad. A szisztéma második elemeként a dolgozók vagy gépek ellenőrzése kerület az okos farmba.

– Mit jelent ez?

– Ebben az esetben a dolgozók valamiféle azonosító eszközzel vannak ellátva, s ha be- vagy kilépnek a területre, illetve a területről, vagy elindítják egy munkavégzés fázisát, akkor ezt jelzik az eszközök. Ezt nevezhetjük beléptető, munkaidő-nyilvántartó vagy erőforrás-felügyeleti rendszernek is. Attól függően, hogy milyen szintű az ellenőrzés.

A harmadik lehetőség pedig az úgynevezett vizuális kontroll. A kamerák és rögzítő rendszerek fejlődésük során rendkívül népszerűvé váltak. A cégvezetők szinte gyerekes örömet lelnek abban, hogy ők mindent láthatnak a kamerák, a térfigyelő rendszer, a vizuális kontroll segítségével.
Azért említettem, hogy vizuális kontroll, mert bár AgrárSecurity ágazatkénként indítottuk a céget a mezőgazdaságban, de közben rájöttünk, hogy ezt a vizuális kontrollt nem is elsősorban a klasszikus biztonsági feladatok ellátására célszerű használni, hanem ennél jóval többre: a folyamatok ellenőrzésére, megfigyelésére. Mondjuk arra, hogy a milliárdos fejőházi technológiát hogyan kezeli egy nyolc általánost végzett alkalmazott. Veri-e az állatokat, megfelelően teszi-e ki eléjük a takarmányt, rendeltetésszerűen használja-e a fejőgépet. Ez igazából sokkal fontosabb, mint hogy ellopnak 30 vagy 40 liter tejet.

– Van-e különbség a szarvasmarha, a sertés és a baromfitelepek okos kontrollja között?

– A sertés-, szarvasmarha- és baromfitartás viszonyai között nyilvánvalóan jelentős különbségek vannak. Utóbbi kettőről elmondhatjuk, hogy statikus, hiszen a baromfi és a sertés tartása zárt, helyhez kötött. A marhákat viszont a fejés miatt mozgatni kell, de, szabadtartás, a legeltetés is benne van ebben az ágazatban. Ma már lehetőség van kamerázásra a legelőn is.

– Elég bizarrul hangzik…

– Pedig semmi különös. Fölállítottunk egy oszlopot, a rádiós átjátszó eszközt, illetve a kamerákat napelemmel működtetjük, és már látható is a delelő gulya a központban.

– Persze az oszlopot is el lehet lopni.

– Abban a pillanatban, hogy valaki hozzáér, a rendszer azonnal lead egy riasztó jelzést.

– Gondolom elég sokáig tart, míg valaki kiér a le­gelőre…

– Ezért gondoskodunk megfelelő mechanikus védelemről.

– Mennyire növeli a rendszer a versenyképességet?

– A telepen emberek foglalkoznak gépekkel, emberek foglalkoznak állatokkal, és hogy ennek a telepnek a működése mekkora költséget jelent, az attól függ, hogy mennyire hatékonyan dolgoznak, mennyit lopnak el, menyire hanyagul kezelik magát a telepet. Abban tudunk segíteni, hogy egyrészt jelentősen csökkenjenek a telep költségei, másrészt javuljanak a biztonsági tényezők.

– Mondana egy példát?

– Szívesen. Van egy Széna bála őre nevű rendszerünk. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a szénában folyamatosan mérjük a hőmérsékletet, ami azért fontos, mert kívülről nem látszik, hogy a szénabála belülről elkezdett égni. Létezik ugyanis a hőmegfutási jelenség, amint ez beindul, attól fogva a széna használhatatlanná válik. Mi előbb tudunk erre reagálni. Küldünk piros jelzést, ami azt jelenti, hogy most kell a szénát szétpakolni. Ez a technológia egészen kezelhető összegért hozzáférhető.

– Lopják a fát az erdőben, a terményt a határban. Ez ellen is fel tudnak lépni?

– Akkora a károkozás a mezőgazdasági vagyonbiztonságban, hogy ha valaki pár cső, vagy valamennyi kukoricát ellop a mezőről, azzal nem tud jelentős kárt okozni.
Ami a falopást illeti, arra vannak már technológiák. Itt két dolgot lehet tenni. Az egyik lehetőség az, hogy ellenőrizzük, ki az, aki a területre bemegy. Lerakunk egy olyan szenzort, amelyik érzékeli, ha egy bicikli, egy gépjármű vagy egy ember elhaladt. Adott esetben ez a belépő mondjuk az erdőgazdaság autója vagy sem? Erre is van lehetőség. Igazából a nagy területű termények megfigyelése a szokványos kontrollal nem szokásos. A nagy értékű gyümölcsös – körte-, alma- és diófaültetvények – körbevehetők észlelőkapukkal, és belépés esetén riasztást ad a rendszer az erre felkért személynek, hogy oda kimenjen. Azt sajnos nem lehet elkerülni, hogy valamiféle intézkedést ne kelljen megtenni egy-egy tettenérés esetén.

– Egyre többször hallani vadőrök elleni támadásról.

– Ez kriminalisztikai kérdés. Az ilyen támadásokat biztonságtechnikai eszközökkel ekkora területen nem lehet megelőzni. Meg lehet jelölni viszont azonosítóval a vadakat.

– Ez valószínűleg nemigen vigasztalja az őröket…

– Róluk sem feledkeztünk meg. A mezőőrök egy olyan berendezést, eszközt kaphatnak, amelyik folyamatosan figyeli a mozgásukat. Ebben benne van a GPS-koordináta, tehát lehet látni, hogy hol tartózkodik, és vészjelzés leadására is képes. A gyakorlat ugyanis az, hogy az elkövetők többen vannak, a mezőőr pedig egyedül. Ha egy ilyen eszköz van nála és valahány percig nem tud mozdulni, elesett vagy földre került, akkor a giroszkóppal ellátott eszköz vészjelzést küld. Ha önszántából fekszik le, tételezzük fel, pihenni, létrejön a központtal egy kommunikáció. Ha erre nem reagál, akkor lehetőség van arra, hogy segítséget küldjenek. Az intézkedés persze nem elkerülhető egy ilyen külső területen.

– Mennyire drága a rendszer, a beruházás?

– A dolog ott kezdődik, hogy egy telephelyen nem is tudják, hogy a veszteségeik vagy az indokolatlan költségeik tulajdonképpen melyik területről jönnek. Mi tudunk egy olyan felmérést készíteni, amelyik megmutatja, hogy milyen veszteségeik lehetnek, és mik a lehetséges okai. Ezt követően leírjuk, hogy milyen kontroll eszközöket kell beépíteni ahhoz, hogy a lehetséges veszteségforrásokat kiküszöböljük, majd adunk egy ajánlatot: mekkora lenne a beruházás értéke. A beruházás általában 3–6 hónap alatt megtérül, de 12 hónap alatt feltétlenül!

– Akkor mondhatjuk, hogy leáldozott a dinnyecsőszök világa?

– A jövőben a szenzorok és a jeltovábbítás fejődésével könnyen meg lehet állapítani, hogy az adott helyen oda nem való tevékenység folyik. Körbe lehet rakni egy dinnyeföldet szenzorokkal, és ha valaki ezeknek
a vonalát átlépi, azonnal látni lehet, hogy megkísérelték a dinnye ellopását, és az intézkedést meg lehet kezdeni.

A mi eszközeink informatikai alapon működnek. Ezek az eszközök folyamatosan fejlődnek. Mind a központi egységek, mind pedig a jelzőeszközök egyre pontosabbak lesznek. Ezen a téren robbanás előtt állunk. Minden valószínűség szerint csökkenni fognak az árai ezeknek a jelző eszközöknek, és előbb utóbb valóban leáldozik a csőszök ideje, mert meg lehet mondani, hogy mi történik a külső területeken.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai