Meddig tarthat a növekedés?

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Kállay Béla, 2016/12/24

A FAO előrejelzése szerint a világ baromfihús-termelése 2016-ban 115,8 millió tonna lesz, ez 1%-os növekedést jelent. Növekvő az USA, az EU, Brazília, India, Mexikó, Kanada, Oroszország termelése, csökkenő Kínáé és Ausztráliáé.

A növekedéssel együtt jár az árak csökkenése, ennek oka összetett: túltermelés néhány térségben, csökkenő takarmányárak, a veszteségek mérséklésére beindult egy ún. „előremenekülési” spirál, ami további termelésnövelést jelent, egyúttal persze a kínálat is nő, fokozva az árcsökkenést.

Az EU-ban az egész csirke ára 179 euró/100 kg, ami 5,5%-kal kisebb, mint 2015 azonos időszakában.

A világ gabona- és szójatermelése idén rekordot ígér, ami kedvező az állatitermék-előállításnak. A gabonatermelés 2077 millió tonnára becsülhető, az igény 2054 millió tonna, a készlet 498 millió tonna. A szójatermelés 332 millió tonna abszolút rekord (International Grains Council).

A hazai gabonatermelés is jó volt, ráadásul a gabonatermelők tárolókapacitás-hiánnyal küszködnek, a tárolók nagy részében búza van. A kukorica ára 36 ezer Ft/tonna körül van írásunk idején. A BTT elnöksége ajánlja, hogy akinek van tárolási lehetősége, most egész évre előre vásárolja meg a kukoricát.

A magyar baromfitermelés és -értékesítés I–IX. havi számszerű alakulását az 1. táblázat tartalmazza. Ezt a korábbiakhoz hasonlóan a Terméktanács előrejelzési módszerének köszönhetően kiegészítettük a I–XI. havi várható eredmények prognózisával (l. piros szín) az élő alapanyag mutatóival fajonként is. A várható számok múlt évi adatokkal való összehasonlítását is elvégeztük. A táblázat első három oszlopa a három utolsó év tényszámait tartalmazza, ezáltal a részidőszakok adatai reálisabban ítélhetők meg.

A vágóbaromfi alapanyag előállításának I–XI. havi becsült mennyisége a múlt évi hasonló időszakhoz képest 8%-kal több, ez a mutató 2016-ban várhatóan eléri és meg is haladja a 600 ezer tonnát. Ezen belül a csirke növekedése hasonlóan 8%, a pulykáé 5, a libáé 27(!), a kacsáé 7%-os. Az értékesítés a kacsa kivételével tükrözi a felvásárlás növekedését.

A költségek tekintetében a 2013. év második felében beállt ármérséklődés utáni időszakot elemezve megállapítható, hogy a reális bázisnak vett 2014. év végi árakhoz képest, illetve azóta a keveréktakarmányok árai átlagosan 2–4%-kal mozdultak felfelé, a változások nagyobb áringadozásokat nem mutatnak.

A baromfitermékek belföldi értékesítése 5%-kal haladja meg a múlt évit, ez gyakorlatilag a fogyasztás növekedését is jelenti, melynek összetételében továbbra is az olcsóbb árfekvésű termékek dominálnak.

A baromfiexport az elvárhatónál kisebb mértékben, 4%-ot sem meghaladóan növekedett, aminek elsősorban a csirke élő alapanyaghoz képest gyenge exporteredménye az oka. Ennél az egész csirke, a csontos mell és a combfilé kivitele esett vissza leginkább. Az exportárak is általában visszaestek a mellfilé kivételével. A pulykatermékek exportja nagyarányú növekedést mutat. Mindenekelőtt a mellfilé, amely mennyiségileg nagy mértékben nőtt (41%), árban viszont mintegy 10%-kal gyengébb volt.

A külpiaci feltételek alakulásáról a terméktanács értékelését az alábbiakban foglaljuk össze.

A brojler-keltetőtojás iránti kereslet visszaesett, a naposcsibét csökkenő áron, de a tojásnál jobb feltételekkel lehet eladni. A csirkehús külpiacát a lengyel dömping hátrányosan érinti.

Ma Európában már Lengyelország a legnagyobb termelő, egész Európában jelen van baromfitermékeivel. További gondot okoznak az EU behozatali kvótái: Brazília 150 ezer tonna kedvezményes, Ukrajna 100 ezer tonna vámmentes kvótával rendelkezik.

A pulykaexportunk visszaesésében szerepet játszott, hogy a német és lengyel pulyka nyomul a hazai piacra, ezért karácsonyra dömping várható.

A liba piacát a madárinfluenza veszélyezteti, sőt zavarja. Franciaországot különösen rosszul érintette. Exportunk mindkét hasznosítási irányban 6%-kal nőtt. Változatlanul gondterhes az ágazatban a toll helyzete.

A kacsa felvásárlása 5,7%-kal nőtt az I–III. negyedévben, a belföldi forgalom 6,4%-kal nőtt, az export a tavalyival azonos szinten maradt. A kacsaexportnál a hízott kacsa kivitele növekedett, míg a pecsenyekacsáé csökkent. Az európai piacon megjelent a kínai sült kacsa, a lengyel pecsenyekacsa beszállítása is jelentős.

Az étkezésitojás-termelés piaca változatlanul rossz. 2015-höz képest 2,5 Ft-os az árcsökkenés darabonként. Nehéz a selejt tyúkokat értékesíteni, az ár a felére csökkent. A tojástermékek sütőipari felhasználása is csökkent. Továbbra is az apró – ez a legtöbb esetben import – tojás a legnagyobb árlenyomó tényező.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai