2026. 07. 23., csütörtök
Lenke
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Bizalommal tekinthetünk 2017-re

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Kállay Béla, 2016/12/25

A takarmányipar helyzete és kilátásai

A baromfitermékek előállításának legnagyobb és legérzékenyebb költségtényezője, a takarmányozás közgazdasági és piaci viszonyainak alakulása a korábbi gazdasági válság és a 2–3 évvel ezelőtti aszályos évek után ma kiegyenlített, viszonylag nyugodt helyzetet tükröz.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy akár a takarmányipar, akár a baromfiágazat vezetői, szakemberei most vígan hátradőlhetnek a karosszékben. Gondok ma is vannak, a mindig jobbra törekvés kötelező. Cikkünkben általános képet igyekszünk nyújtani a takarmányozás baromfiágazatot érintő területeiről.

Alapanyagok, az ellátás országos helyzete

E témakörben országos viszonylatú információkat ez alkalommal is Pótsa Zsófiától, a Gabonafeldolgozók, Kereskedők és Takarmánygyártók Szövetsége főtitkárától kaptunk.

A keveréktakarmány makroszintű alapanyagai az idei jó – helyenként rekord- – terméseknek köszönhetően bőséges mennyiségben állnak a takarmányipar rendelkezésére.

A búza országos termése a KSH adataiban is megjelent, eszerint idén 5,6 millió tonna (az árpáé 1,6 millió tonna, ebből őszi árpa 1,4 millió, a rozs 81 ezer, zab 101 ezer, tritikále 472 ezer tonna). A búzánál az étkezési-takarmánybúza arányt általában 40:60-ra, de bizonyos körökben 30:70-re becsülik. Ennek egyik oka, hogy részben már eleve takarmánybúza fajtákat vetnek a magasabb hozamuk miatt. A búzából a nagy mennyiség levezetése az értékesítésnél feszültségekkel jár.

A kukorica betakarítása 40% körül mozog, a becslések több mint 8 millió tonnát ígérnek. Ebből takarmányozásra, mint kiderült, kevesebb mint 2 millió, ipari feldolgozásra 1,8–2 millió tonna az igény. A korábban említett búzaarány-növekedés a tápokban most talán megfordul, mert mint látható, sok a kukorica, ami miatt az ára is alacsonyabb lesz. A nagy mennyiség ellenére a szövetségnél nem látnak feszültséget, mivel jók az exportlehetőségek, elsősorban a nyugat-európai piacokon jó a kereslet a magyar kukorica iránt.

A napraforgónál rekordtermés volt, ez 1,8 millió; a repce 700 ezer tonna.

Keveréktakarmány-gyártás és -piac

Az előbbiekhez kapcsolódva Bustyaházai Lászlót, a Gabonaszövetség Takarmánygyártók Tagozata elnökét kérdeztük: az általa irányított szakmai szervezet szemszögéből hogyan látja az alapanyag-ellátás, a beszerzések és a takarmánygyártás helyzetét.

Valóban jó termés volt, és bár a búza ár szempontjából szétválik malmi és takarmánybúzára, a jelenlegi viszonylag alacsony árak a jó termésre vezethetők vissza. A malmi búza nem túl sok, de takarmánybúzából kedvező mennyiség áll rendelkezésre. Utóbbira „kitartott” ár várható, ami függ a minőségtől, az árfolyamoktól, a termelés helyétől stb. és ami 36-37 000 Ft/tonna körül alakul. Ez az állattenyésztés szempontjából jó ár, és mint a múlt évben is beszéltünk erről, a búza részaránya a tápban növekszik, de nemcsak ezért, hanem azért is, mert a búzával egy bizonyos fehérjemennyiséget olcsóbban viszünk be a tápba. Persze a magasabb fehérjetartalmú búzák drágábbak, de még így is megéri. A bekeverési arány egy bizonyos idő után állandósulni fog.

A kukorica termése is jó, a takarmányozási célra szükséges 1–1,5 millió tonna bőven rendelkezésre áll. Itt is kitartott, konstans alacsony árat várnak, amely már úgy is látható, hogy a betakarítás most október végén még csak a jó felénél tart. Az ár a betakarítás után 36–37 000 Ft/tonna körül fog alakulni, később a tárolás és a piac fogja meghatározni. Ez persze regionális viszonylatban értendő, a világpiac későbbi hatásai még nem láthatók, de valószínűleg nagy áremelkedésekre nem kell számítani.
A szójabab mennyisége a rekordszintű termések következtében a világpiacon felhalmozódást mutat, ezért várni lehetne az alacsonyabb árakat, viszont ez általában spekulációk befolyása alatt áll, így a szójadara ára egy mélypont után ismét elindult felfelé. Nálunk most 110–115 000 Ft/tonna szintről indul.

Ami a szójadara (évi 430–450 000 tonnára becsülik az importot) kiváltására alkalmas hazai olajosmag darákat illeti, ezek alapnövényeinél is rekordtermésről beszélhetünk. Sajnos ezek árát sem teljesen a mennyiség, hanem ezzel együtt közvetve az olaj ára is befolyásolja. A napraforgó dara ára például most indult el felfelé – mintegy 50 000 Ft-ról.

A szintén a szója kiváltására alkalmas DDGS véglegesen és szilárdan beépült a takarmányozásba, a baromfitápokba hasznosítástól függően 5–10% körül. Az ár a kukorica jelenlegi nagy feldolgozott mennyisége miatt csökkent. Magyarországon két üzemben folyik jelentős feldolgozás: Szabadegyházán és Dunaföldváron (Pannónia). A DDGS beltartalma egyrészt a technológiától – ez gyáranként eltérő lehet – és a feldolgozandó alapanyagok arányától – tiszta kukorica, tiszta kalászos gabona és a kettő kombinációja – függ. Különösen fontos a fehérjék (aminosavak) emészthetőségének alakulása és ismerete a beltartalom meghatározásánál.
A takarmánykiegészítők helyzete és ára a múlt évihez képest nem változott.

Megvalósuló integrációk

A hazai takarmánygyártás koncentrálódási folyamata kétségtelen, a szabadpiaci gyártás egyre kevesebb, a struktúra az integrációk irányába tolódik el, ezeknél várható további kapacitásnövekedés.

A 2. táblázatból látható, hogy a keveréktakarmány-gyártás évi mennyisége a 2000-es évtized során az állatállomány csökkenése következtében drasztikusan visszaesett, ezen belül a baromfitáp-gyártás 2015-ben 3,6 millió tonna körül alakult. Ebben nagy változás jövőre sem várható.

Ugyancsak az ideihez hasonlóan fognak a kész tápok árai alakulni, amit a hazai alapanyagok kedvező helyzetére lehet alapozni abban bízva, hogy ezt a szójadara ára nem fogja lényegesen felfelé mozdítani. Itt még érdemes megemlíteni, hogy az állati termékek – elsősorban a baromfira igaz, a sertésnél más szelek fújnak – árát viszonylag alacsonyan tartják, ami a keresleti helyzet következtében nem enged nagyobb mértékű drágulást.

A fent említett jó néhány kedvező tényező ellenére a tagozati elnök azért nem vár 2017-ben nyugodt piaci helyzetet és hangulatot, mert mind a takarmányiparban, mind az állatitermék-termelés szektoraiban a profit Magyarországon igen alacsony szinten alakul.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.
A Mesterséges Intelligencia és a baromfiágazat
A Nemzetközi Baromfitanács (International Poultry Council - IPC) idén januárban Atlantában (Egyesült Államok) rendezte meg éves konferenciáját, amelyen Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója is jelen volt. A tanácskozáson megfogalmazódott, hogy a jelenlegi geopolitikai bizonytalanságok és az állategészségügyi kockázatok olyan kérdések, amelyeket értelmezni kell, ezért elengedhetetlen az információcsere. Az IPC tanácskozásán széles körű szakmai párbeszéd alakult ki, így a valós információcsere is megvalósult. Csorbai Attilával beszélgettünk.
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
Negyven éves tapasztalattal támogatják a szarvasmarhatartók munkáját
Az idei PREGA konferencián a díjazott innovációk között a Systo Kft. top állattenyésztési megoldása, a RISKA telepirányítási rendszere is szerepelt. Tomjanovich Géza ügyvezető igazgató vette át az elismerést, amelyet a díjátadó azzal méltatott, hogy a RISKA célja, hogy egy egységes, digitális, strukturált platformot biztosítson a telepi működés hatékonyabb irányítására. Nyilvántartja az állományra vonatkozó adatokat, elvégzi a kötelező jelentéseket, informál a munkaerő- és készletgazdálkodásról, vizsgálja a termelési eredményeket, ezzel támogatja a döntéshozást.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza