Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Kállay Béla, 2016/12/25
A takarmányipar helyzete és kilátásai
A baromfitermékek előállításának legnagyobb és legérzékenyebb költségtényezője, a takarmányozás közgazdasági és piaci viszonyainak alakulása a korábbi gazdasági válság és a 2–3 évvel ezelőtti aszályos évek után ma kiegyenlített, viszonylag nyugodt helyzetet tükröz.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy akár a takarmányipar, akár a baromfiágazat vezetői, szakemberei most vígan hátradőlhetnek a karosszékben. Gondok ma is vannak, a mindig jobbra törekvés kötelező. Cikkünkben általános képet igyekszünk nyújtani a takarmányozás baromfiágazatot érintő területeiről.
E témakörben országos viszonylatú információkat ez alkalommal is Pótsa Zsófiától, a Gabonafeldolgozók, Kereskedők és Takarmánygyártók Szövetsége főtitkárától kaptunk.
A keveréktakarmány makroszintű alapanyagai az idei jó – helyenként rekord- – terméseknek köszönhetően bőséges mennyiségben állnak a takarmányipar rendelkezésére.
A búza országos termése a KSH adataiban is megjelent, eszerint idén 5,6 millió tonna (az árpáé 1,6 millió tonna, ebből őszi árpa 1,4 millió, a rozs 81 ezer, zab 101 ezer, tritikále 472 ezer tonna). A búzánál az étkezési-takarmánybúza arányt általában 40:60-ra, de bizonyos körökben 30:70-re becsülik. Ennek egyik oka, hogy részben már eleve takarmánybúza fajtákat vetnek a magasabb hozamuk miatt. A búzából a nagy mennyiség levezetése az értékesítésnél feszültségekkel jár.
A kukorica betakarítása 40% körül mozog, a becslések több mint 8 millió tonnát ígérnek. Ebből takarmányozásra, mint kiderült, kevesebb mint 2 millió, ipari feldolgozásra 1,8–2 millió tonna az igény. A korábban említett búzaarány-növekedés a tápokban most talán megfordul, mert mint látható, sok a kukorica, ami miatt az ára is alacsonyabb lesz. A nagy mennyiség ellenére a szövetségnél nem látnak feszültséget, mivel jók az exportlehetőségek, elsősorban a nyugat-európai piacokon jó a kereslet a magyar kukorica iránt.
A napraforgónál rekordtermés volt, ez 1,8 millió; a repce 700 ezer tonna.
Az előbbiekhez kapcsolódva Bustyaházai Lászlót, a Gabonaszövetség Takarmánygyártók Tagozata elnökét kérdeztük: az általa irányított szakmai szervezet szemszögéből hogyan látja az alapanyag-ellátás, a beszerzések és a takarmánygyártás helyzetét.
Valóban jó termés volt, és bár a búza ár szempontjából szétválik malmi és takarmánybúzára, a jelenlegi viszonylag alacsony árak a jó termésre vezethetők vissza. A malmi búza nem túl sok, de takarmánybúzából kedvező mennyiség áll rendelkezésre. Utóbbira „kitartott” ár várható, ami függ a minőségtől, az árfolyamoktól, a termelés helyétől stb. és ami 36-37 000 Ft/tonna körül alakul. Ez az állattenyésztés szempontjából jó ár, és mint a múlt évben is beszéltünk erről, a búza részaránya a tápban növekszik, de nemcsak ezért, hanem azért is, mert a búzával egy bizonyos fehérjemennyiséget olcsóbban viszünk be a tápba. Persze a magasabb fehérjetartalmú búzák drágábbak, de még így is megéri. A bekeverési arány egy bizonyos idő után állandósulni fog.
A kukorica termése is jó, a takarmányozási célra szükséges 1–1,5 millió tonna bőven rendelkezésre áll. Itt is kitartott, konstans alacsony árat várnak, amely már úgy is látható, hogy a betakarítás most október végén még csak a jó felénél tart. Az ár a betakarítás után 36–37 000 Ft/tonna körül fog alakulni, később a tárolás és a piac fogja meghatározni. Ez persze regionális viszonylatban értendő, a világpiac későbbi hatásai még nem láthatók, de valószínűleg nagy áremelkedésekre nem kell számítani.
A szójabab mennyisége a rekordszintű termések következtében a világpiacon felhalmozódást mutat, ezért várni lehetne az alacsonyabb árakat, viszont ez általában spekulációk befolyása alatt áll, így a szójadara ára egy mélypont után ismét elindult felfelé. Nálunk most 110–115 000 Ft/tonna szintről indul.

Ami a szójadara (évi 430–450 000 tonnára becsülik az importot) kiváltására alkalmas hazai olajosmag darákat illeti, ezek alapnövényeinél is rekordtermésről beszélhetünk. Sajnos ezek árát sem teljesen a mennyiség, hanem ezzel együtt közvetve az olaj ára is befolyásolja. A napraforgó dara ára például most indult el felfelé – mintegy 50 000 Ft-ról.
A szintén a szója kiváltására alkalmas DDGS véglegesen és szilárdan beépült a takarmányozásba, a baromfitápokba hasznosítástól függően 5–10% körül. Az ár a kukorica jelenlegi nagy feldolgozott mennyisége miatt csökkent. Magyarországon két üzemben folyik jelentős feldolgozás: Szabadegyházán és Dunaföldváron (Pannónia). A DDGS beltartalma egyrészt a technológiától – ez gyáranként eltérő lehet – és a feldolgozandó alapanyagok arányától – tiszta kukorica, tiszta kalászos gabona és a kettő kombinációja – függ. Különösen fontos a fehérjék (aminosavak) emészthetőségének alakulása és ismerete a beltartalom meghatározásánál.
A takarmánykiegészítők helyzete és ára a múlt évihez képest nem változott.
A hazai takarmánygyártás koncentrálódási folyamata kétségtelen, a szabadpiaci gyártás egyre kevesebb, a struktúra az integrációk irányába tolódik el, ezeknél várható további kapacitásnövekedés.
A 2. táblázatból látható, hogy a keveréktakarmány-gyártás évi mennyisége a 2000-es évtized során az állatállomány csökkenése következtében drasztikusan visszaesett, ezen belül a baromfitáp-gyártás 2015-ben 3,6 millió tonna körül alakult. Ebben nagy változás jövőre sem várható.
Ugyancsak az ideihez hasonlóan fognak a kész tápok árai alakulni, amit a hazai alapanyagok kedvező helyzetére lehet alapozni abban bízva, hogy ezt a szójadara ára nem fogja lényegesen felfelé mozdítani. Itt még érdemes megemlíteni, hogy az állati termékek – elsősorban a baromfira igaz, a sertésnél más szelek fújnak – árát viszonylag alacsonyan tartják, ami a keresleti helyzet következtében nem enged nagyobb mértékű drágulást.

A fent említett jó néhány kedvező tényező ellenére a tagozati elnök azért nem vár 2017-ben nyugodt piaci helyzetet és hangulatot, mert mind a takarmányiparban, mind az állatitermék-termelés szektoraiban a profit Magyarországon igen alacsony szinten alakul.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza