A Tojás Világnapja 2016

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Kállay Béla, 2016/12/26

A Baromfi Termék Tanács és a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége a szokásos sajtóreggelivel összekötött sajtótájékoztatóját október 19-én tartotta, a korábbi évektől eltérően ezúttal a szakmai konferencia után a budai Déryné Grill étteremben.

Egy tévhit nyomában, avagy oknyomozás egy órában

Ezzel a címmel indították a beszélgetést, amelynek az ismert tv-szerkesztő, Jakupcsek Gabriella volt a moderátora. „A Tojás Világnapja alkalmából ideje, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba a tojással kapcsolatos tévhitek és hiedelmek tekintetében” – e bevezető gondolat adta a beszélgetés fonalát, melyre a Szövetség neves vendégeket hívott meg. Az így kialakult kerekasztal tagjainak főbb mondanivalóját a következőkben villantjuk fel, természetesen nagyon vázlatosan. Mik az okai a tojásfogyasztás visszaesésének: történeti, gazdasági okok vagy egészséggel kapcsolatosak?

Dr. Sütő Zoltán egyetemi tanár (Kaposvári Egyetem) példaként a sajnálatos angliai helyzetet említette: ott elhagyták a tojásreggelit állat-egészségügyi okokból, de a helyzet normalizálódása után nem állt vissza a korábbi magas fogyasztás. Az emberiség történetében régóta foglalkoznak a tojással, így említésre került Mózes, Herodotosz és Arisztotlész neve, akiktől írásbeli emlékek maradtak. A rómaiak az étkezést tojással kezdték, innen az „ab ovo” (= tojástól, ti. indultak) mondás. Innen nagy ugrással eljutottunk a tyúkok tenyésztéséig, aztán a tojás nagy mennyiségben való termeléséig, fogyasztásáig, így például az USA-ban a ’40-es években 400 darab tojást fogyasztottak fejenként. Aztán jött a koleszterinőrület, mely szerint a tojás sokat tartalmaz és ez okozza a sok szív- és érrendszeri betegséget, sőt halált. A média (pl. az amerikai Time Magazin) segítségével tönkretették a tojásfogyasztást, ezzel a termelés nagy mértékben csökkent. A tojás rehabilitációja után nem állt vissza a korábbi fogyasztás, ez mai napig sajnálatos mind a lakosság, mind a termelők szempontjából.

Dr. Csiki Zoltán egyetemi docens, belgyógyász, gasztroenterológus, immunológus (Debreceni Egyetem) szerint helytelen a vér magas koleszterinszintjét a tojásfogyasztással olyan szoros összefüggésbe hozni, mint ahogy sok tekintetben még mindig tartja a hiedelem. Sokkal inkább káros az ember számára a túlzott szénhidrátfogyasztás. Hangsúlyozta, hogy ilyen okokból helytelen a tojás iránti bizalmatlanság, sőt javasolja, hogy tojást ne hagyjuk ki az étrendünkből. Felhívta a figyelmet a tojás jelentős D-vitamin-tartalmára, amiből általában alul ellátottak vagyunk a többi élelmiszerekből.

Sütő Zoltán hozzáfűzte, hogy a koleszterin hatásának vizsgálatánál óriási módszertani hibát követtek el, mivel nyúlon vizsgálták tojásetetés eredményét, ez pedig csak fals eredményt hozhatott, hiszen a nyúl egyoldalúan növényevő.

Végh László, a szövetség elnöke az emberiség ellátásával kapcsolatban beszélt a tojás fontosságáról, s hogy ez ügyben mennyi még a tennivaló. Kiemelten foglalkozott a tojás kereskedelmével, annak problémáival, többek közt az import tojással, s hogy erre a fogyasztók hogyan figyeljenek, mivel komoly minőségi hátrányokkal kell számolniuk az esetek túlnyomó részében. A helyes tárolásnak is komoly feltételei vannak, de ha ez rendben van, akkor akár három hétig is lehet tárolni a tojást a háztartásban. 2017. január 1-jétől az áfa a tojáskereskedelemben is 5%-ra csökken, amitől a vertikum valamennyi oldalán a helyzet javulása várható.

A szakmai szövetségek a tájékoztató után írásbeli sajtóanyagot adtak ki (a kiadott sajtóanyagot az alábbiakban közöljük), majd tojásreggelivel látták vendégül a sajtó képviselőit.

Magyar tojás – import tojás

„A tojás pozitív élettani hatásainak tudatosítása mellett a Tojástermelők Szövetsége elkötelezett amellett, hogy az olcsó, bizonytalan eredetű, sok esetben követhetetlen import tojásokkal szemben támogassa a hazai tojástermelőket és felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy válasszák a magyar tojást. A legtöbb import tojás származása nem ismert, ez pedig súlyos probléma mind egészségügyi, élelmiszer-biztonsági, mind nyomonkövetési szempontból – olvasható a Tojásszövetség sajtóanyagában.
»Alapvető probléma, hogy semmit nem tudunk ezekről a tojásokról – közölte Végh László elnök. – Nem ismerjük, hogy hány napos, mikor tojta a tyúk, az adott országnak milyen az állat-gészségügyi ellenőrzése. Nem tudjuk nyomon követni. A magyar állat-egészségügyi szolgálatban és az ellenőrzésekben maximálisan meg lehet bízni, s ezt ismerjük is. A magyar tojásról 90%-ban elmondható, hogy amit az egyik nap megtojt a tyúk, másnap csomagolva lesz és a harmadnap már ott van a boltok pultjain. Egy sokat utaztatott uniós tojásról mindez nem mondható el. A magyar tojás helyben termelődik, biztonságosabb, jobb és igen jelentős számú hazai munkahelyet tart meg.
A tojás szerepe a világ élelmezési problémáinak megoldásában is kiemelkedő. A tojás megfizethető, magas tápértékkel bír, a legjobb minőségű állati fehérjeforrás, emellett termelése fenntartható, alacsony környezeti terheléssel – kisebb környezeti lábnyommal – jár, és sokkal olcsóbb, mint a marha- vagy a sertéshús.
Gondoljunk csak bele, tojással fedezhető az emberi szervezet napi állatifehérje-szükséglete a legolcsóbban: 3 tojás, 2 zsemle, némi zsiradék, amin a tojást megsütjük, ezek értéke kevesebb, mint 200 forint! Más élelmiszerekkel ezt nem tudnánk elérni.”

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai