A hazai tojáságazat és tojáspiac

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Dr. Kertész Tamás, Farm Tojás Kft., 2016/12/27

A csökkenés fő oka a vásárlói szokások átalakulásában keresendő, a hangsúly a kényelmi termékek irányába tolódott el, a magyar háziasszonyok egyre kevesebbet főznek, sütnek otthonaikban. Pedig a tojás az egyik legértékesebb és legegészségesebb táplálékunk, amely nélkülözhetetlen étrendünkből. Rendkívül értékes fehérjéket, vitaminokat tartalmaz, nincs benne szénhidrát és a zsírsavösszetétele is kedvező az emberi szervezet számára.

Hazánkban jelenleg négy millió körüli tojótyúk termel nagyüzemi tartásban, és becslések alapján másfél millió körüli tyúkot tartanak a háztáji gazdaságokban. Az állatbarát termelési módok iránti növekvő igények miatt egyre kisebb a ketreces tartás (65–70%) aránya, növekszik a mélyalmos tartásmód (30–35%), és igény mutatkozik a szabadtartásra és biotartásra is (1%).

A nagyüzemi tartásban tartott állományoknál a magyar gazdák már világszínvonalú technológiákat alkalmaznak, teljesen automata, számítógépek által vezérelt telepeken történik a termelés jelentős része. Természetesen kisebb részben vannak még hagyományos termelési módok is, illetve a szabad és biotartásban jelentősen alacsonyabb az automatizálás foka. Leghatékonyabban és legkisebb költséggel a ketreces tartásban lehet előállítani az étkezési tojást, ehhez képest 15–20%-kal magasabbak a költségek a mélyalmos tartásban, 40–50%-kal a szabad tartásban, és mintegy duplája a biotartásban előállított tojások termelési költsége.

Együttműködés hiányában

Az ágazat versenyképessége jelenleg alacsony. A hazai termelők között nincs együttműködés, minden nagyobb termelő megpróbál önállóan érvényesülni. Maga próbálja önállóan folytatni a termelést, a takarmány-előállítást, a csomagolást és értékesítést is. Ez oda vezetett, hogy jelentős kapacitások halmozódtak fel, amelyek nincsenek kihasználva megfelelően. Ez különösen jellemző a tojáscsomagolás, feldolgozás és takarmány-előállítás területén. Így a magyar termelők magasabb költségekkel tudják előállítani termékeiket, ezért a nemzetközi piacokon nem versenyképesek. Sokat javítana a helyzeten, ha növekedne a szakmai munkamegosztás, az egyes cégek specializálódnának az egyes tevékenységekre, azok költségeit optimalizálnák. Ehhez nagyobb üzemi méretekre lenne szükség, valamint megfelelő bizalomra és korrektségre alapozott együttműködésre az egyes szereplők között. Ez utóbbi a leggyengébben működő láncszem hazánkban. Az ország méretéhez viszonyítva jó modell lehetne, ha két nagy hatékonyságú tojáscsomagoló és -feldolgozó működne, és ebbe a két központba integrálódnának be a termelők, a takarmány-előállító üzemek és a csomagolóanyagot forgalmazó cégek. A tojáscsomagolók megfelelő piaci információkkal rendelkezve tudnák koordinálni a teljes ágazatot, elsősorban a termelést, hogy ne álljanak elő jelentős túltermelési és áruhiányos periódusok.

A termelők és kereskedők viszonya korrekt hazánkban, de a termelők sok esetben saját pozíciójukat rontják azzal, hogy egymás alá licitálva próbálnak meg nagyobb piaci részesedéseket szerezni a kínálati időszakokban. Nem mérik fel megfelelően saját erejüket, kapacitásukat, és amikor a piaci trend keresleti időszakra változik, akkor képtelenek ellátni a kereskedőket elegendő termékkel. Ezek a szezonális hullámzások nagyon károsak a magyar piacra és az árakra is. Az árak fel-le mozognak, az ellátás sok esetben bizonytalan. Nincs egyensúly a piacon a szereplők együttműködésének teljes hiánya miatt.

Piac, kereskedelem

A hazai termelés 70%-os átlagos önellátottságot tud biztosítani, ezért hazánk behozatalra szorul. A behozatal túlnyomó részben az Európai Unió országaiból történik, ahol ugyanaz a szabályozás van érvényben. Amennyiben ez a behozatal ellenőrizett formában, a nagy csomagolókon keresztül történik, úgy teljesen biztonságos, nem jelent nagyobb kockázatot a fogyasztók számára, mint a hazai termelés. A nagy csomagolók szigorúan ellenőrzik a beérkező alapanyagok minőségét, és megkövetelnek hozzá minden szükséges állatorvosi és minőségi bizonyítványt, valamint rendszeresen megmintázzák a termékeket. Az ilyen behozatalnak árleverő hatása nincsen, sőt vannak olyan időszakok, amikor lényegesen magasabb áron történik a behozatal, de ennek ellenére szükséges, hogy a hazai ellátás folyamatossága biztosított legyen.
A tojáskínálat hazánkban nagyon széles. Az alaptermékek esetében S, M, L és XL méretben, tálcás, dobozos termékek bármilyen kiszerelésben elérhetők. Vannak funkcionális termékek, mint E-vitaminos és Omega 3 tojás, és egyre több az állatbarát tartásból származó mélyalmos és biotojás. Különösen a mélyalmos tojások iránt erősödik a kereslet, valamint a vásárlók nagyon szeretik az S méretű tojásokat. Ezek a legolcsóbbak, így a kereskedők komoly akciókat tudnak rá szervezni. Ez a termelőknek is jó, mert minden méretű tojást el tudnak helyezni a piacon, és segít fenntartani az M és L-es tojások árát. Ha ugyanis ezekkel lenne minden akció, akkor az M, L tojások éves átlagára jelentősen csökkenne. XL méretű tojásból arányosan kevés képződik. Az a legjobb piaci szemlélet, hogy a lehető legnagyobb szortimentet oda kell tenni a vásárló elé és hagyni, hogy a vásárló döntse el, mit kíván megvásárolni. A magyar vásárló kellően okos és tudatos, képes meghozni a számára legjobb vásárlási döntéseket. Nekünk csak a kínálatot kell biztosítanunk kiváló minőségben és jó áron, valamint meg kell adni a megfelelő tájékoztatást a vásárlóknak. A többi már a vásárló dolga.

Gyenge érdekképviselet

A tojáságazat hazánkban viszonylag kicsi ágazatnak számít összehasonlítva például a brojler ágazattal. Sajnos a szakmai érdekképviselete nagyon gyenge, valójában nem működik. A fajsúlyos piaci szereplők jelentős része nem vesz részt az érdekképviseletben, kiábrándult abból a hosszú évek során végzett alacsony színvonalú és részrehajló működés miatt. Nincs megfelelő irányvonal, nincs komoly szakmai munka, és kicsinyes, egyéni vagy kisebb csoportérdekeket szolgál a szövetség tevékenysége. Lényeges személyi változásokra, szakmai irányváltásra lenne szükség ahhoz, hogy ténylegesen kialakuljon és megerősödjön a hazai tojástermelők és a szektor többi tagjának érdekképviselete.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai