Nemzetközi hírek

Kategória: Állattenyésztés | Forrás: Kállay Béla, 2016/12/28

Káosz az USA tojáspiacán

Illetékes kereskedelmi szakemberek véleménye szerint az USA-ban a kiskereskedelmi tojáspiac átalakítása a nem ketreces termékek irányába már eddig is veszteségeket okozott a tojástermelőknek.

A nem ketreces, nem organikus tartású tojók beólazása 2016 áprilisáig 16,6 millió, ami az USDA adatai szerint 2014-ben még csak 8,7 millió volt. A kiskereskedők és az élelmiszer-feldolgozók és -kereskedők által tett ajánlatokból kezdetben az látszott, hogy a ketrecmentes tojásokra nagy igény van, oly mértékben, hogy az eddig ezeket árusító kis boltok emiatt kieshetnek ebből az üzletből.

Az UEP (Egyesült Tojástermelők) augusztusban Atlantában megtartott konferenciáján azonban nem ez látszott.

A nem ketreces tojás vásárlási igényével jelentkezők legtöbbje a nem ketreces tojásra való teljes átállásra a 2025-ös évet jelölte meg. Az ún. átmeneti időszakra azonban nem adtak meg előzetes, illetve közbülső adatokat, ezért a tojástermelők aggodalommal figyelik az átállás ilyen időzítését. Chad Gregory, az UEP elnöke feltételezi, hogy amennyiben az ilyen mennyiségű ketrecmentes vásárlási ügylet megvalósul, az káoszhoz vezethet a tojáskereskedők és a fogyasztók körében.

Adolphus Baker, a Calmaine Foods élelmiszer-ipari vállalat vezetőségének igazgatója és elnöke már azt is kijelentette, hogy „nem kell várnunk 2025-ig a káoszra, az már itt van”. A ketrecmentes tojásokkal való túltelítettség a piacon olyan túlzott tojásellátást jelent az egész USA-ban, ami azt eredményezi, hogy néhány tojástermelő a ketrecmentes tojásból többet visz a – letöréssel – feldolgozó iparba, mint amennyit a boltoknak el tud adni.

David Lathem, a Lathem Family Farms tulajdonosa Baker szavait visszhangozva ugyancsak azt mondta, hogy a termelőkre nézve eljött a zavar időszaka. Teljesen bizonytalan ugyanis a nem ketreces tartásrendszerek típusának meghatározása és a fogyasztók részéről történő elfogadása hosszú távon. Ezenkívül nem lehet tudni, hogy a fogyasztók mennyiben lesznek hajlandók megfizetni a nem ketreces tojások többletköltségeit az árban a jobban hozzáférhető és lényegesen olcsóbb ketreces tojásokkal szemben.

A tojásipar a nem ketreces férőhelyek megközelítőleg 8 milliós bővítésével növelte a tojólétszámot az elmúlt két évben, ezzel az ellátás oldaláról már túllőttek a célon a reális kereslettel szemben. Így vagy úgy, azt várják tehát a piactól, hogy egy 190 millió nem ketreces tyúklétszámra épített ipar 2025-ben találkozik a fent felsorolt hajmeresztő elképzeléseknek megfelelő kereslettel.

(A WATTAgNet, Terrence O Keefe, 2016.08.15.)

Megvédték a franciák a hízott libamájat

A korábban a „Baywatch”-ban szereplő színésznő, Pamela Anderson nagy zűrzavart okozott Párizsban, ahol a hízott májat termelő libák és kacsák kényszeretetését (ti. tömését – a szerk.) támadta. Egy ún. „zöld” képviselő hívta meg őt a Francia Nemzetgyűlésbe azzal a céllal, hogy támogassa ennek az etetési gyakorlatnak a törvényen kívül helyezését. Pamela valóban sürgette a képviselőket, hogy minél előbb állítsák le a kényszeretetést, és szüntessék be a hízott libamáj és kacsamáj mint élelmiszer fogyasztását. Szörnyülködött azon, hogy Franciaországban az elsődleges konyhakultúrába tartozik a kényszeretetett kacsák és libák – vágásuk mintegy 80 millió állatot érint évente – májából különféle ételek készítése. Mint hangsúlyozta, ő kanadaiként szégyenkezik a fókabébikkel történő brutális bánásmód miatt, és ugyanígy látja a francia polgárokat, akik ugyanilyen szégyenteljesen és nyomorúságosan bánnak ezekkel a szociálisan kedves állatokkal. Hozzátette, hogy ennek a kegyetlen iparnak nincs helye egy civilizált társadalomban.

Nem volt meglepő, hogy a hölgy apellációja nem talált valami meleg fogadtatásra. A reakciók a gazdasági jellegű megnyilvánulásoktól az őszinte inzultációkig terjedtek. A hozzászólók bemutatták azokat az adatokat és véleményeket, hogy a francia közhangulat érveket tart számon, és valóságos közhangulat alakult ki a tilalom ellen. A közgazdasági érvek között, amelyek a jelenlegi „status quo” – tehát a kényszeretetés legális alkalmazása – megtartása mellett álltak ki, megemlítették, hogy az ipar ezen a területen 30 ezer alkalmazottat foglalkoztat, ráadásul most a baromfiinfluenza ellen is védekezni kell, tehát az ágazat nehéz helyzetben van. Ilyenkor nem ajánlatos olyan intézkedéseket tenni, amelyek hátrányosan érintik a gazdasági tevékenységet. Néhány francia képviselő egyre elutasítóbb magatartást tanúsított a hölggyel szemben arra célozva, hogy Anderson szereplése nem volt más, mint egy spekulatív politikai megnyilvánulás, a javaslata pedig nyílt támadás volt a francia gasztronómiai kultúra ellen. Néhányan odáig is elmentek, hogy a színésznő nem tud semmit a libamájról, közölték vele, hogy „abban nincs szilikon”, még az is elhangzott, hogy ő viszont „egy szilikonnal kényszeretetett pulykához” hasonlít.

A történet elején említett zöld képviselő és az Ökológiai Társaság tagjai védték Andersont, hogy joga volt beszélni, sőt jó, hogy ezzel felhívta a sajtó figyelmét. Végül a hölgy intervenciója alapján tettek javaslatot, amelyet, ahogy ez várható volt, a Nemzetgyűlés elutasított.

A fentiekhez még érdemes megemlíteni azt a tényt, hogy az 12 EU-tagországban be van tiltva a kényszeretetéssel történő hízottmáj-előállítás, de néhány országban, így például Magyarországon, Lengyelországban, Bulgáriában – szigorú feltételekkel ugyan – de még mindig legitim. Franciaország egyébként a világ hízottmáj-termelésének 80%-át adja, a hazai piacon a fogyasztók hagyományosan jelentős igénye és a nemzetközi piacon a májkészítmények és májételek iránti kereslet a biztosítéka a konjunkturális helyzet fenntarthatóságának.

(WATTAgNet. 2016.09.27.)

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai