Sertéságazat: túl a mélyponton?

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: B. L., 2016/12/29

Három éve fogalmazódott meg a sertésstratégia, amire az ágazatnak igen nagy szüksége volt egy jövőkép kialakításához. Menczel Lászlóné emlékeztetett arra, hogy míg a rendszerváltás előtt 10 millió sertést állítottunk elő, napjainkban 3 milliót.

Rendszerváltás és csatlakozás

Magyarország a korábbi évtizedekben vezető szerepet töltött be a sertéstermelésben, -feldolgozásban és -értékesítésben. A rendszerváltás után azonban megfeleződött a sertésállomány, és a termelésben is jelentős változások történtek. A 10 millió sertés 35–40 százaléka háztáji gazdaságok kezében volt, ami a hazai „házi” fogyasztásban jelentős, míg a termelésben, a kereskedelmi értékesítésben kiegészítő, háttér szerepet töltött be.

Az EU-csatlakozást követően tovább csökkent a sertésállomány, ami döntően a kiélezett versenyhelyzetnek volt a következménye. Az addig szabályozott piac ugyanis szemben találta magát 26 másik ország termelőivel, termékeivel, kereskedelmével. Erre a versenyre pedig a magyar sertéságazat nem volt kellően felkészülve, s ennek következtében jövedelmezőségi szempontból nem tudtak az ágazat szereplői lépést tartani a követelményekkel. Csak emlékeztetőül: olyan inproduktív fejlesztéseket kellett a termelőknek végrehajtaniuk, mint a környezetvédelmi, a jóléti beruházások, amelyek nagy tőkebefektetést igényeltek, de többletértéket nem termeltek. Ennek következtében nagyon sok termelő felhagyott a sertéstartással. A támogatásokhoz való hozzájutásnál garanciákat kellett vállalni, többek között azt, hogy öt évig tartási kötelezettséget írtak elő a támogatás mellé.

Valamit tenni kellett

Az elmúlt években a kritikus szint alá csökkent a sertéslétszám. A kormányzat is felismerte, hogy valamit lépni kell, ezért született meg a sertésstratégia, amely a 3 milliós állomány duplázását tűzte ki célul. Igaz, határidőt nem szabtak a stratégiában, de a Kormány különböző feltételeket biztosított támogatások formájában és pályázati lehetőségekkel. A titkár itt külön kitért az áfa-kérdésre. Magyarországon 27 százalék az élelmiszerek áfája, ezzel szemben az EU-tagállamokban 10 százalék, ami nagy versenyhátrányt jelent az ágazat szereplőinek, nem beszélve arról, hogy a feketegazdaságnak is kiváló táptalajt biztosít. A feketegazdaság egyébként az agrárium minden ágazatában fellelhető, de más-más mértékben. A sertéságazat sajnálatosan vezető szerepet töltött be a 30–40 százalékkal.

Ahhoz, hogy rendezni lehessen a sorokat, és a sertésstratégia valóban éreztesse hatását, szükség volt az áfa csökkentésére, jelentette ki Menczel Lászlóné. Az első lépést 2014. januárban tette meg a kormány, és 5 százalékra csökkentette az élősertés és félsertés áfáját, ami az élőállatpiacon éreztette hatását. Megindult egy fehéredés az élőállatpiacon, ami jelezte, hogy a Kormány jó utat választott, amin tovább kell haladni. A fogyasztóknak azonban ez az áfa-csökkentés nem jelentett olcsóbb húst, mert odáig nem gyűrűzött a hatás. Az alapvető élelmiszeripar termékpályáinak terméktanácsai (VHT, Baromfi Termék Tanács, Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács) összefogtak annak érdekében, hogy a fogyasztói áfa kulcsa is mérséklődjön. A Kormány fogékony volt erre a kérdésre, befogadta a javaslatokat, és 2016. január elsejével a sertés tőkehúsokra

5 százalékos áfát határozott meg. Ezt a lépést nemcsak az ágazat szereplői, hanem a fogyasztók is üdvözölték, mert az utolsó pillanatban történt az áfa-csökkentés.
A titkár szerint ugyanis nemcsak a termelés futott fel, hanem az értékesítés is, vagyis élénkült a piac, és érezhetően csökkent a feketegazdaság aránya is.

Uniós meghatározottság

Ám a magyar piac is része az európai egységes piacnak, így a két éve élő orosz embargó a magyar sertéságazatot is érintette. Igaz, csak kis mértékben, de miután az uniós tagállamok orosz piacra irányuló kivitele „bennragadt”, így ezeknek a termékeknek is elsősorban Unión belül keresték a piacát. Az uniós sertésexport 20–25 százaléka az orosz piacon talált vevőre. Az embargó hosszabb ideje él, mint először tervezték, így a piaci hatása már a sertésfelvásárlási árak csökkenésében is megmutatkozik. Piacvesztés következett be, az EU nem tudott új piacokon megjelenni, Magyarország pedig, mint uniós tagállam, árkövető politikát folytat. Az uniós átlagárak változásai a magyar piacon is érvényesülnek, hiszen a hazai felvásárlási árakban a német tőzsde árai a meghatározóak. Az árcsökkenés rendkívül érzékenyen érinti a termelőket, és ez év márciusában 100 forintos árcsökkenéssel kellett szembenézni. E mellett a sertésstratégiát nem lehet tartani, s ha nincs az áfa-csökkenés, Magyarország kiesett volna a versenyből, jelentette ki a titkár. Az EU-nak ugyanis egyetlen eszköze volt a helyzet enyhítésére, ez pedig a tárolási támogatás. Magyarország nem vett részt a magántárolási akcióban, de néhány a sertéságazatban vezető ország (spanyolok, németek, hollandok, lengyelek) jelentős mennyiségű árut tárolt be, amit dömpingáron terítettek szét az uniós piacon. Így jelent meg a hazai polcokon a spanyol fagyasztott sertéshús, mégpedig rendkívül olcsón. Ezzel azért tudtak a magyar termelők némileg versenyezni, mert az 5 százalékos áfa-kulcs lépett életbe.

Az EU-nak sikerült az ázsiai, elsősorban a kínai piacra betörnie, hiszen a korábbi export több mint a tízszeresére futott fel, ami a felvásárlási árakra is jótékony hatással bírt. Idén áprilisban még a mélyponton voltak az árak (300 forint alá ment az élősertés kilója), de félév végére 400–420 forintra nőtt az árszint. Őszre azonban ismét mérséklődtek az árak, jelenleg 400 forint alatt mozog a felvásárlási ár. Ilyen események után indulunk neki az új évnek, amikor is kisebb árszintingadozást vár Menczel Lászlóné.

Belső piac

A hazai húsiparnak nemcsak az export fontos, hanem a belpiac ellátása is. A titkárnak vesszőparipája, hogy a hazai piac elveszített szegmenseit vissza kell szerezni, és növelni kell a hazai származású hús, hústermékek arányát az áruházláncok polcain. A VHT az elmúlt években sokat tett a fogyasztás növelése érdekében, egyrészt azért, hogy a hazai termelők fejlesztése is biztosított legyen, és fenn- s megmaradjanak a munkahelyek, másrészt a magyar ízvilág, a hagyományos húsminőség, ami a fogyasztók körében megszokott volt, ismét domináljon a piacon. A sertésstratégia nemcsak a mennyiségi növekedésről szól, hanem arról is, hogy a mennyiségi növekedés minőségi javulás nélkül nem képzelhető el. Ezt a kormány is felismerte, ezért 2013-ban megalkotta a Kiváló Magyar Sertéshús Védjegyet. A védjegy működési szabályzatának kidolgozásával, majd annak működtetésével a Földművelésügyi Minisztérium a VHT-t bízta meg. Az elmúlt három évben szép eredményeket értek el. A titkár hangsúlyozta, hogy a védjegyet ma már 2 millió sertés „viseli”, amelynek 3 millió darabos vágókapacitás áll rendelkezésére, amely szintén a védjegy használatát „élvezi”. A készítményekben azonban még korántsem érték el azokat az eredményeket, amelyeket a húsnál, de azon dolgozik a terméktanács apparátusa, hogy a készítmények körét is bővíteni lehessen. A végső cél persze, az, hogy a KMS Védjeggyel ellátott termékeket a fogyasztók is keressék, vagyis el kell nyerni a fogyasztók bizalmát, de ez már nem a VHT feladata, hanem a gyártóé és a kereskedőé. A tudatos vásárlói magatartás elterjedéséhez azonban még időre van szükség.

Versenyképesebben

Ami a sertéstartók jelenlegi helyzetét illeti, nem könnyű évet tudnak maguk mögött. Az idén nem lehet nyereségről beszélni, jó, ha nullára fut ki a mérleg. De sok még a tennivaló a tartástechnológiai váltás, a hatékonysági mutatók javítása terén is, mert a takarmány hasznosításában, az egy kocára jutó szaporulatban még mindig nem értük el a kívánt szintet. A kutatás-fejlesztések, az innovációs tevékenység főként arra irányulnak, hogy a takarmányozás minél hatékonyabbá váljon, és a húsminőség is javuljon. A titkár szerint a jelenlegi alacsony szintű munkamegosztást is javítani kell, ami azt jelenti, hogy az integrációk számát, amelyek vertikálisan működnek, növelni szükséges. Ezt akár a közeli jövő feladatának is tekinthetjük, miként azt is, hogy az 5 százalékos áfát a teljes sertéstermék vertikumra kiterjesztik. Az ugyanis tény, hogy az áfa-csökkentés korántsem okozott olyan veszteséget az államháztartásnak, mint amivel számoltak. Menczel Lászlóné végül azt hangsúlyozta, hogy ha az ágazati javaslatok a kormányzati szándékkal is egybeesnek, akkor a jövőkép is szebben alakul.

A KMS Védjegy

A Földművelésügyi Minisztérium 2013. évben meghirdette a Kiváló Minőségű Sertéshús, azaz KMS védjegy bevezetését. A védjegy rendszer működési feltételeinek kialakítását, és magát a működtetését a Minisztérium a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsra bízta azzal, hogy a VHT, mint szervezet, ezt a tevékenységét akkreditációval is támassza alá. A rendszer működéséhez pénzügyi támogatást is biztosít a Földművelésügyi Minisztérium.
„Kiváló Minőségű Sertéshúsnak a Magyarországon született és felnevelt, az EU által engedélyezett takarmány összetevőket tartalmazó vágott állat húsa minősíthető. Az etetett takarmány legyen gabona alapú. A késztakarmányon belül a GMO-mentes kukorica részaránya legalább 30 százalék legyen, a nem növényi eredetű melléktermékek aránya pedig nem haladhatja meg az 5 százalékot. Élelmiszeripari, és állati eredetű melléktermék felhasználása nem megengedett.”
A KMS termékek körébe tartoznak a vágóállatok, sertéshúsok, félkész és késztermékek. Feldolgozott termékek csak KMS minősítésű sertéshúst tartalmazhatnak. A védjegy rendszer felépítése vertikális, azaz az élőállat tartástól kezdődően a fogyasztóig, a termék előállítás minden fázisa átvizsgálásra kerül, függetlenül attól, hogy ki kéri a védjegy használatát. A védjegy használatát kérvényezheti a sertéstermelő, az őstermelő, a vágóhíd, a daraboló üzem, a készítménygyártó, a kereskedő vagy a vendéglátó egység. A KMS termék többletértéke a fogyasztói megítélésen, és bizalmon alapul, melyet csak akkor lehet biztosítani, ha hatékony ellenőrzési rendszer is működik. Az ellenőrzés kiterjed az állategészségügyi, higiéniai, takarmányozási, állatjóléti, nyomon követési, és környezetvédelmi feltételek vizsgálatára, amelyet a QR-kód bevezetésével kívántak még megbízhatóbbá, sokszínűbbé tenni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai