2026. 09. 06., vasárnap
Zakariás
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Fontos az áfa, de nem minden

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: Bálint Tóth János, 2016/12/30

Változó kihívások a húságazatban

„Húsfeldolgozás” címmel november közepén folytatódott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Élelmiszeripari Körkép 2016 rendezvénysorozata.

A nyár közepéig emelkedett a hazai sertésállomány, a legújabb felmérések alapján azonban 3,2 százalékkal ismét csökkent. Az eredményeket nagyban befolyásolta, hogy az orosz embargó nyomán beszorult az európai kínálat, amely letörte az árakat a magyar kiskereskedelemben is, főleg az országba érkező import miatt – hangoztatták a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Élelmiszeripari Körkép 2016 szakmai fórumának előadói. Januártól élénkítette a sertéshúsok kiskereskedelmét a forgalmi adó csökkentése, ezzel ráerősített a tőkehúsok korábbi kedvezményes adózása nyomán kialakult kedvező folyamatokra. E lendület néhány hónapja azonban megtorpant, mert az élő sertések átvételi ára a 2015-ös év színvonala felé tart, amelyet akkor nehezen élt át az ágazat (Ezzel szemben növekszik a hasított sertés ára, és a nemzetközi tőzsdéken is emelkedő tendencia érvényesül – a szerk.). A tanácskozáson elhangzott, az általános forgalmi adó csökkentése a fair piaci verseny feltételeinek megteremtéséhez fontos eszköz, de nem mindenható, általános orvosság a bajok kezelésére. Az elmúlt három év tapasztalatai azt mutatják, hogy ahol az 5 százalékos áfa-kulcsot bevezették, ott lényegesen kisebb lett, sőt, megszűnt az áfa-csalás, ugyanakkor az áfa-csökkentés költségvetésre gyakorolt hatása nem lett olyan méretű, mint várták. Az ágazat képviselői újfent kifejtették, a kormányzat terjessze ki az 5 százalékos áfát a feldolgozókra, készítmény-gyártókra is, hogy a termékpályának erről a részéről is eltűnjenek a szürke- és feketegazdaság szereplői.

Világszerte terjeszkednek a nagyok

A világ legnagyobb húsipari cégei elsősorban Észak- és Dél-Amerikában működnek, a húsfeldolgozás erősen koncentrált, specializált, főleg az elsődleges feldolgozás terén – fogalmazott Begéné Olasz Gyöngyi, az Agrárgazdasági Kutató Intézet ügyvivő szakértője, aki az Élelmiszerlánc-kutatási Osztály (AKI) közeljövőben megjelenő újabb tanulmányára – Kürthy-Dudás-Felkai szerk. (2016): A magyarországi élelmiszeripar helyzete és jövőképe – támaszkodva kifejtette, a nagy óriáscégek az értéklánc minden irányában terjeszkednek, üzletágakat adnak-vesznek, folyamatos a konszolidáció az iparágban.

Noha az Európai Unió a világ egyik legnagyobb hústermelő- és feldolgozó országainak összessége, az állatjóléti, élelmiszer-biztonsági előírások versenyhátrányt okoznak a régióban, egyes felmérések alapján ez akár 30%-os költségnövekményt jelenthet az észak- és dél-amerikai versenytársakhoz képest. Az európai húsfeldolgozók termékei részben a magas jövedelmű vásárlók igényeit elégítik ki, részben a minőségi terméket igénylő országok vevőit (EU, Svájc, távol-keleti országok és 2014-ig Oroszország). A vágókapacitások Európában is nagyok, folyamatosan nő a koncentráció.

Európában jobban elkülönül a vörös húsok és baromfi feldolgozása. Az európai húsfeldolgozás legnagyobb cége a holland Vion, a dán Danish Crown, a németországi Tönnies és a Westfleisch, valamint a francia Bigard.

A baromfifeldolgozásban is óriásvállalkozások szerepelnek, így a francia LDC, a holland Plukon Royale Group, a németországi PHW-Wisenhof, továbbá az olasz Agricola Italiana Alimentare. A készítménygyártásban a svéd Nortura, a spanyol Campofrio és az olasz Gruppo Cremonini vezeti az élbolyt az EU-ban. A magyarországi húsipari cégek eves árbevétele 4,5 milliárd dollár körül alakul, a legnagyobb hazai cég a Hungary Meat.

Előrébb tart a baromfifeldolgozás

Begéné Olasz Gyöngyi a tanulmány bemutatása során kifejtette, hogy a magyar húsipar az élelmiszerágazat 22,4 százalékát adja. A vállalkozások körében dominál a mikro- és kisvállalkozás, kicsi a közepes és a nagyvállalatok száma. Ez utóbbi körhöz tartozó 24 társaság adja az árbevétel csaknem felét, az export több mint 50 százalékát. Magyarországon néhány nagy nemzetközi cég termel az elsődleges húsfeldolgozásban, ezért a méretgazdaságosság, kapacitáskihasználás nem érvényesül. A legnagyobb cégek a készítménygyártásban tevékenykednek. A külföldi tőke aránya alacsony, a befektetők szemében nem vonzó célpont a magyarországi húsipar. A hazai cégek sokszor felélték tartalékaikat, elmaradtak a technológiai fejlesztések, beruházások. A technológiai lemaradás, különösen a húsfeldolgozásban, készítménygyártásban nagy és növekvő.

A baromfifeldolgozás valamivel kedvezőbb helyzetben van, köszönhetően a szektorra jellemző erős integrációnak, és annak, hogy a cégek a privatizáció során menedzseri tulajdonba kerültek.

Jobb helyzetben az exportálók

Tovább idézve az AKI tanulmányából, a húságazat is szembesül a hazai gyenge fizetőképes kereslet kihívásaival, amelyek kihatnak a vállalkozások árbevételére, nyereségére, beruházási, fejlesztési, innovációs lehetőségeire és szándékára. Azon húsipari cégeknek, amelyek nagyobb arányban exportálnak, jobb a pénzügyi pozíciójuk, mint a magyarországi piacra koncentrálóknak. Az alacsony magyarországi munkabérek miatt általánosságban is kicsi a kényszer a technológiai fejlesztésekre.

Sertéshús exportunk 2003 és 2014 között 231 millió euróról 408 millió euróra nőtt. Fő exportcikkünk a fagyasztott sertéshús, termékeink főként Japánban, Romániában, Dél-Koreában, illetve az embargó előtt Oroszországban találtak vásárlókra. A friss és hűtött sertéshús fő vásárlói Európában találhatók, például Románia és Olaszország.
A baromfihús kivitele 2003 és 2014 között 327 millió euróról 570 millió euróra nőtt. Főleg a készítmények exportja emelkedett, de sikeresen bővült a broilercsirke értékesítése is. Az export 80%-a EU-országokba irányul, emellett célország Japán, Hong Kong, Izrael és Kanada.

A pulyka- és víziszárnyas kivitel is erős, a magyar kacsa kanadai népszerűségét, keresettségét igazolja, hogy a kanadai forgalmazók megkísérelték juharleveles címkével átcsomagolni a szállítmányainkat!

Az AKI tanulmánya szerint a kereslet a továbbiakban is bővülni fog a baromfifélék iránt, például az egészséges táplálkozást követők növekvő érdeklődése miatt, a csökkenő áfa-tartalom, illetve réspiacok kihasználásával.

Az ízlés korlátozza a kivitelt

A magyarországi húsipar innovációs készsége gyenge, ez versenyhátrány az exportpiacokon, ahol erős versenytársakkal küzdve kell elnyerni a vásárlók kegyeit. A régi EU-országokban sok a hagyományos húsexportőr, az új tagállamok közül Lengyelország a legerősebb kihívónk, illetve új versenytársként bejelentkezett Ukrajna és Oroszország.

Készítményexportunkat az ízlés korlátozza, a magyar termékek kínálata a német nyelvterületekre korlátozódik. Veszélyt jelez az import dinamikus emelkedése. Nőtt a fagyasztott, hűtött húsok behozatala (olcsóbb behozni a vágott állatot, mint az élő sertést), de figyelmeztető mértékben emelkedett a készítmények importja is.

A hús márkázatlan termék, a sajátmárkás termékek súlya várhatóan nőni fog, csak a készítmények terén nyílik lehetőség márkaépítésre – állítják az AKI kutatói. A különleges védjegyek (Kiváló Magyar Sertés, Magyar Baromfi, eredetvédelmi jelölések) hatása korlátozott, a fogyasztók kevésbé ismerik, a gyártók egy része nem tart rá igényt. A hagyományos, kézműves termékek vásárlói pedig csak egy szűk réteget alkotnak. Az ágazat számára fejlődési lehetőséget nyithat az egészséges táplálkozásra nyitott vevők növekvő érdeklődése a hústermékek, főleg sertéshús „becsületének helyreállításával”, az úgynevezett konyhakész, a bio-, a GMO-mentes, egyéb „mentes” készítmények, illetve a hagyományos élelmiszerek iránt (például a tanyasi csirke).

A felmerülő problémákra megoldási lehetőséget kínál az integráció erősítése, az exportlehetőségek fokozott kiaknázása, az innováció, valamint a piaci igények folyamatos nyomon követése – fogalmazott Begéné Olasz Gyöngyi.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza