2026. 04. 28., kedd
Valéria
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Fontos az áfa, de nem minden

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: Bálint Tóth János, 2016/12/30

Változó kihívások a húságazatban

„Húsfeldolgozás” címmel november közepén folytatódott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Élelmiszeripari Körkép 2016 rendezvénysorozata.

A nyár közepéig emelkedett a hazai sertésállomány, a legújabb felmérések alapján azonban 3,2 százalékkal ismét csökkent. Az eredményeket nagyban befolyásolta, hogy az orosz embargó nyomán beszorult az európai kínálat, amely letörte az árakat a magyar kiskereskedelemben is, főleg az országba érkező import miatt – hangoztatták a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Élelmiszeripari Körkép 2016 szakmai fórumának előadói. Januártól élénkítette a sertéshúsok kiskereskedelmét a forgalmi adó csökkentése, ezzel ráerősített a tőkehúsok korábbi kedvezményes adózása nyomán kialakult kedvező folyamatokra. E lendület néhány hónapja azonban megtorpant, mert az élő sertések átvételi ára a 2015-ös év színvonala felé tart, amelyet akkor nehezen élt át az ágazat (Ezzel szemben növekszik a hasított sertés ára, és a nemzetközi tőzsdéken is emelkedő tendencia érvényesül – a szerk.). A tanácskozáson elhangzott, az általános forgalmi adó csökkentése a fair piaci verseny feltételeinek megteremtéséhez fontos eszköz, de nem mindenható, általános orvosság a bajok kezelésére. Az elmúlt három év tapasztalatai azt mutatják, hogy ahol az 5 százalékos áfa-kulcsot bevezették, ott lényegesen kisebb lett, sőt, megszűnt az áfa-csalás, ugyanakkor az áfa-csökkentés költségvetésre gyakorolt hatása nem lett olyan méretű, mint várták. Az ágazat képviselői újfent kifejtették, a kormányzat terjessze ki az 5 százalékos áfát a feldolgozókra, készítmény-gyártókra is, hogy a termékpályának erről a részéről is eltűnjenek a szürke- és feketegazdaság szereplői.

Világszerte terjeszkednek a nagyok

A világ legnagyobb húsipari cégei elsősorban Észak- és Dél-Amerikában működnek, a húsfeldolgozás erősen koncentrált, specializált, főleg az elsődleges feldolgozás terén – fogalmazott Begéné Olasz Gyöngyi, az Agrárgazdasági Kutató Intézet ügyvivő szakértője, aki az Élelmiszerlánc-kutatási Osztály (AKI) közeljövőben megjelenő újabb tanulmányára – Kürthy-Dudás-Felkai szerk. (2016): A magyarországi élelmiszeripar helyzete és jövőképe – támaszkodva kifejtette, a nagy óriáscégek az értéklánc minden irányában terjeszkednek, üzletágakat adnak-vesznek, folyamatos a konszolidáció az iparágban.

Noha az Európai Unió a világ egyik legnagyobb hústermelő- és feldolgozó országainak összessége, az állatjóléti, élelmiszer-biztonsági előírások versenyhátrányt okoznak a régióban, egyes felmérések alapján ez akár 30%-os költségnövekményt jelenthet az észak- és dél-amerikai versenytársakhoz képest. Az európai húsfeldolgozók termékei részben a magas jövedelmű vásárlók igényeit elégítik ki, részben a minőségi terméket igénylő országok vevőit (EU, Svájc, távol-keleti országok és 2014-ig Oroszország). A vágókapacitások Európában is nagyok, folyamatosan nő a koncentráció.

Európában jobban elkülönül a vörös húsok és baromfi feldolgozása. Az európai húsfeldolgozás legnagyobb cége a holland Vion, a dán Danish Crown, a németországi Tönnies és a Westfleisch, valamint a francia Bigard.

A baromfifeldolgozásban is óriásvállalkozások szerepelnek, így a francia LDC, a holland Plukon Royale Group, a németországi PHW-Wisenhof, továbbá az olasz Agricola Italiana Alimentare. A készítménygyártásban a svéd Nortura, a spanyol Campofrio és az olasz Gruppo Cremonini vezeti az élbolyt az EU-ban. A magyarországi húsipari cégek eves árbevétele 4,5 milliárd dollár körül alakul, a legnagyobb hazai cég a Hungary Meat.

Előrébb tart a baromfifeldolgozás

Begéné Olasz Gyöngyi a tanulmány bemutatása során kifejtette, hogy a magyar húsipar az élelmiszerágazat 22,4 százalékát adja. A vállalkozások körében dominál a mikro- és kisvállalkozás, kicsi a közepes és a nagyvállalatok száma. Ez utóbbi körhöz tartozó 24 társaság adja az árbevétel csaknem felét, az export több mint 50 százalékát. Magyarországon néhány nagy nemzetközi cég termel az elsődleges húsfeldolgozásban, ezért a méretgazdaságosság, kapacitáskihasználás nem érvényesül. A legnagyobb cégek a készítménygyártásban tevékenykednek. A külföldi tőke aránya alacsony, a befektetők szemében nem vonzó célpont a magyarországi húsipar. A hazai cégek sokszor felélték tartalékaikat, elmaradtak a technológiai fejlesztések, beruházások. A technológiai lemaradás, különösen a húsfeldolgozásban, készítménygyártásban nagy és növekvő.

A baromfifeldolgozás valamivel kedvezőbb helyzetben van, köszönhetően a szektorra jellemző erős integrációnak, és annak, hogy a cégek a privatizáció során menedzseri tulajdonba kerültek.

Jobb helyzetben az exportálók

Tovább idézve az AKI tanulmányából, a húságazat is szembesül a hazai gyenge fizetőképes kereslet kihívásaival, amelyek kihatnak a vállalkozások árbevételére, nyereségére, beruházási, fejlesztési, innovációs lehetőségeire és szándékára. Azon húsipari cégeknek, amelyek nagyobb arányban exportálnak, jobb a pénzügyi pozíciójuk, mint a magyarországi piacra koncentrálóknak. Az alacsony magyarországi munkabérek miatt általánosságban is kicsi a kényszer a technológiai fejlesztésekre.

Sertéshús exportunk 2003 és 2014 között 231 millió euróról 408 millió euróra nőtt. Fő exportcikkünk a fagyasztott sertéshús, termékeink főként Japánban, Romániában, Dél-Koreában, illetve az embargó előtt Oroszországban találtak vásárlókra. A friss és hűtött sertéshús fő vásárlói Európában találhatók, például Románia és Olaszország.
A baromfihús kivitele 2003 és 2014 között 327 millió euróról 570 millió euróra nőtt. Főleg a készítmények exportja emelkedett, de sikeresen bővült a broilercsirke értékesítése is. Az export 80%-a EU-országokba irányul, emellett célország Japán, Hong Kong, Izrael és Kanada.

A pulyka- és víziszárnyas kivitel is erős, a magyar kacsa kanadai népszerűségét, keresettségét igazolja, hogy a kanadai forgalmazók megkísérelték juharleveles címkével átcsomagolni a szállítmányainkat!

Az AKI tanulmánya szerint a kereslet a továbbiakban is bővülni fog a baromfifélék iránt, például az egészséges táplálkozást követők növekvő érdeklődése miatt, a csökkenő áfa-tartalom, illetve réspiacok kihasználásával.

Az ízlés korlátozza a kivitelt

A magyarországi húsipar innovációs készsége gyenge, ez versenyhátrány az exportpiacokon, ahol erős versenytársakkal küzdve kell elnyerni a vásárlók kegyeit. A régi EU-országokban sok a hagyományos húsexportőr, az új tagállamok közül Lengyelország a legerősebb kihívónk, illetve új versenytársként bejelentkezett Ukrajna és Oroszország.

Készítményexportunkat az ízlés korlátozza, a magyar termékek kínálata a német nyelvterületekre korlátozódik. Veszélyt jelez az import dinamikus emelkedése. Nőtt a fagyasztott, hűtött húsok behozatala (olcsóbb behozni a vágott állatot, mint az élő sertést), de figyelmeztető mértékben emelkedett a készítmények importja is.

A hús márkázatlan termék, a sajátmárkás termékek súlya várhatóan nőni fog, csak a készítmények terén nyílik lehetőség márkaépítésre – állítják az AKI kutatói. A különleges védjegyek (Kiváló Magyar Sertés, Magyar Baromfi, eredetvédelmi jelölések) hatása korlátozott, a fogyasztók kevésbé ismerik, a gyártók egy része nem tart rá igényt. A hagyományos, kézműves termékek vásárlói pedig csak egy szűk réteget alkotnak. Az ágazat számára fejlődési lehetőséget nyithat az egészséges táplálkozásra nyitott vevők növekvő érdeklődése a hústermékek, főleg sertéshús „becsületének helyreállításával”, az úgynevezett konyhakész, a bio-, a GMO-mentes, egyéb „mentes” készítmények, illetve a hagyományos élelmiszerek iránt (például a tanyasi csirke).

A felmerülő problémákra megoldási lehetőséget kínál az integráció erősítése, az exportlehetőségek fokozott kiaknázása, az innováció, valamint a piaci igények folyamatos nyomon követése – fogalmazott Begéné Olasz Gyöngyi.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Mértékletesség: húsvét után önmegtartóztatás
Ha nem lenne mezőgazdaság és állattenyésztés, nem lenne mit ennünk, hiszen minden falat a gazda keze nyomát viseli – állítja Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Erre a kijelentésre különösen emlékezhetünk húsvét után, amikor bővebben falatozhattunk a sonkából, kóstolhattuk a szokásoknak megfelelő festett tojásokat.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Válságjelekkel indult az év a tejpiacon
Már tavaly év végén tejválságról beszéltek az agráriumban, és a helyzet az év elején, az új szerződések kötésekor sem lett jobb. Az agrártárca támogatásokkal, pályázatokkal próbálja stabilizálni a helyzetet, de a tejtermelőknek még hosszú hónapokon keresztül szembe kell nézniük azzal, hogy önköltség alatti áron lesznek kénytelenek értékesíteni a nyerstejet. A piaci nyomást a tejfelesleg és a kínai vámok gerjesztik.
Globális megoldásokat kínálnak a gazdaságok és élelmiszerek biológiai biztonságának elérésére
Magyarország élelmiszer-biztonsága magas szinten áll, köszönhetően a szigorú uniós és nemzeti szabályozásoknak, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) aktív ellenőrzésének. Az ország elismerten szigorú élelmiszer-biztonsági előírásokat alkalmaz, amelyek kiterjednek a termőföldtől az asztalig való nyomon követésre, a GMO-mentes termelésre és a rendszeres laborvizsgálatokra. A 2025-ös jogszabály-módosítások tovább erősítették a fogyasztóvédelmet és a hatósági ellenőrzéseket. A Kersia Hungária Kft. az élelmiszer-biztonság nem könnyű területén sok ágú, kiemelkedő tevékenységet folytat.
Bor: élvezet és egészség
Bort iszik a magyar, nem pediglen vizet – tartja mondás. Őseink itták is csutorából a Dunántúlon, miskakancsóból az Alföldön, csikóbőrös kulacsból Debrecenben. Csokonai Vitéz Mihály még tréfás szerelemdalt is írt a csikóbőrös kulacsról: „Drága kincsem, galambocskám, csikóbőrös kulacsocskám”.
Eredményes évet zár a DélKerTÉSZ
A 450 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ jó szezont zárt: 2025 első háromnegyed évében 53,5 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ami éves szinten 700 tonna növekedést mutat. Az árbevétel 260 millió forinttal, 16,5 milliárd forintra nőtt. Jövőre újabb beruházásokkal, üvegházakkal és fóliablokkok építésével pörgetnék fel az exportot. Nagypéter Sándor elnökkel évértékelő beszélgetésünkben kitértünk a versenyképesség növelésére, a fordított áfa kérdéskörére, a munkaerőhelyzetre és a jövő évi tervekre is.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza