Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: Bálint Tóth János, 2016/12/30
Változó kihívások a húságazatban
„Húsfeldolgozás” címmel november közepén folytatódott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Élelmiszeripari Körkép 2016 rendezvénysorozata.

A nyár közepéig emelkedett a hazai sertésállomány, a legújabb felmérések alapján azonban 3,2 százalékkal ismét csökkent. Az eredményeket nagyban befolyásolta, hogy az orosz embargó nyomán beszorult az európai kínálat, amely letörte az árakat a magyar kiskereskedelemben is, főleg az országba érkező import miatt – hangoztatták a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Élelmiszeripari Körkép 2016 szakmai fórumának előadói. Januártól élénkítette a sertéshúsok kiskereskedelmét a forgalmi adó csökkentése, ezzel ráerősített a tőkehúsok korábbi kedvezményes adózása nyomán kialakult kedvező folyamatokra. E lendület néhány hónapja azonban megtorpant, mert az élő sertések átvételi ára a 2015-ös év színvonala felé tart, amelyet akkor nehezen élt át az ágazat (Ezzel szemben növekszik a hasított sertés ára, és a nemzetközi tőzsdéken is emelkedő tendencia érvényesül – a szerk.). A tanácskozáson elhangzott, az általános forgalmi adó csökkentése a fair piaci verseny feltételeinek megteremtéséhez fontos eszköz, de nem mindenható, általános orvosság a bajok kezelésére. Az elmúlt három év tapasztalatai azt mutatják, hogy ahol az 5 százalékos áfa-kulcsot bevezették, ott lényegesen kisebb lett, sőt, megszűnt az áfa-csalás, ugyanakkor az áfa-csökkentés költségvetésre gyakorolt hatása nem lett olyan méretű, mint várták. Az ágazat képviselői újfent kifejtették, a kormányzat terjessze ki az 5 százalékos áfát a feldolgozókra, készítmény-gyártókra is, hogy a termékpályának erről a részéről is eltűnjenek a szürke- és feketegazdaság szereplői.
A világ legnagyobb húsipari cégei elsősorban Észak- és Dél-Amerikában működnek, a húsfeldolgozás erősen koncentrált, specializált, főleg az elsődleges feldolgozás terén – fogalmazott Begéné Olasz Gyöngyi, az Agrárgazdasági Kutató Intézet ügyvivő szakértője, aki az Élelmiszerlánc-kutatási Osztály (AKI) közeljövőben megjelenő újabb tanulmányára – Kürthy-Dudás-Felkai szerk. (2016): A magyarországi élelmiszeripar helyzete és jövőképe – támaszkodva kifejtette, a nagy óriáscégek az értéklánc minden irányában terjeszkednek, üzletágakat adnak-vesznek, folyamatos a konszolidáció az iparágban.
Noha az Európai Unió a világ egyik legnagyobb hústermelő- és feldolgozó országainak összessége, az állatjóléti, élelmiszer-biztonsági előírások versenyhátrányt okoznak a régióban, egyes felmérések alapján ez akár 30%-os költségnövekményt jelenthet az észak- és dél-amerikai versenytársakhoz képest. Az európai húsfeldolgozók termékei részben a magas jövedelmű vásárlók igényeit elégítik ki, részben a minőségi terméket igénylő országok vevőit (EU, Svájc, távol-keleti országok és 2014-ig Oroszország). A vágókapacitások Európában is nagyok, folyamatosan nő a koncentráció.
Európában jobban elkülönül a vörös húsok és baromfi feldolgozása. Az európai húsfeldolgozás legnagyobb cége a holland Vion, a dán Danish Crown, a németországi Tönnies és a Westfleisch, valamint a francia Bigard.
A baromfifeldolgozásban is óriásvállalkozások szerepelnek, így a francia LDC, a holland Plukon Royale Group, a németországi PHW-Wisenhof, továbbá az olasz Agricola Italiana Alimentare. A készítménygyártásban a svéd Nortura, a spanyol Campofrio és az olasz Gruppo Cremonini vezeti az élbolyt az EU-ban. A magyarországi húsipari cégek eves árbevétele 4,5 milliárd dollár körül alakul, a legnagyobb hazai cég a Hungary Meat.
Begéné Olasz Gyöngyi a tanulmány bemutatása során kifejtette, hogy a magyar húsipar az élelmiszerágazat 22,4 százalékát adja. A vállalkozások körében dominál a mikro- és kisvállalkozás, kicsi a közepes és a nagyvállalatok száma. Ez utóbbi körhöz tartozó 24 társaság adja az árbevétel csaknem felét, az export több mint 50 százalékát. Magyarországon néhány nagy nemzetközi cég termel az elsődleges húsfeldolgozásban, ezért a méretgazdaságosság, kapacitáskihasználás nem érvényesül. A legnagyobb cégek a készítménygyártásban tevékenykednek. A külföldi tőke aránya alacsony, a befektetők szemében nem vonzó célpont a magyarországi húsipar. A hazai cégek sokszor felélték tartalékaikat, elmaradtak a technológiai fejlesztések, beruházások. A technológiai lemaradás, különösen a húsfeldolgozásban, készítménygyártásban nagy és növekvő.
A baromfifeldolgozás valamivel kedvezőbb helyzetben van, köszönhetően a szektorra jellemző erős integrációnak, és annak, hogy a cégek a privatizáció során menedzseri tulajdonba kerültek.
Tovább idézve az AKI tanulmányából, a húságazat is szembesül a hazai gyenge fizetőképes kereslet kihívásaival, amelyek kihatnak a vállalkozások árbevételére, nyereségére, beruházási, fejlesztési, innovációs lehetőségeire és szándékára. Azon húsipari cégeknek, amelyek nagyobb arányban exportálnak, jobb a pénzügyi pozíciójuk, mint a magyarországi piacra koncentrálóknak. Az alacsony magyarországi munkabérek miatt általánosságban is kicsi a kényszer a technológiai fejlesztésekre.
Sertéshús exportunk 2003 és 2014 között 231 millió euróról 408 millió euróra nőtt. Fő exportcikkünk a fagyasztott sertéshús, termékeink főként Japánban, Romániában, Dél-Koreában, illetve az embargó előtt Oroszországban találtak vásárlókra. A friss és hűtött sertéshús fő vásárlói Európában találhatók, például Románia és Olaszország.
A baromfihús kivitele 2003 és 2014 között 327 millió euróról 570 millió euróra nőtt. Főleg a készítmények exportja emelkedett, de sikeresen bővült a broilercsirke értékesítése is. Az export 80%-a EU-országokba irányul, emellett célország Japán, Hong Kong, Izrael és Kanada.
A pulyka- és víziszárnyas kivitel is erős, a magyar kacsa kanadai népszerűségét, keresettségét igazolja, hogy a kanadai forgalmazók megkísérelték juharleveles címkével átcsomagolni a szállítmányainkat!
Az AKI tanulmánya szerint a kereslet a továbbiakban is bővülni fog a baromfifélék iránt, például az egészséges táplálkozást követők növekvő érdeklődése miatt, a csökkenő áfa-tartalom, illetve réspiacok kihasználásával.
A magyarországi húsipar innovációs készsége gyenge, ez versenyhátrány az exportpiacokon, ahol erős versenytársakkal küzdve kell elnyerni a vásárlók kegyeit. A régi EU-országokban sok a hagyományos húsexportőr, az új tagállamok közül Lengyelország a legerősebb kihívónk, illetve új versenytársként bejelentkezett Ukrajna és Oroszország.
Készítményexportunkat az ízlés korlátozza, a magyar termékek kínálata a német nyelvterületekre korlátozódik. Veszélyt jelez az import dinamikus emelkedése. Nőtt a fagyasztott, hűtött húsok behozatala (olcsóbb behozni a vágott állatot, mint az élő sertést), de figyelmeztető mértékben emelkedett a készítmények importja is.
A hús márkázatlan termék, a sajátmárkás termékek súlya várhatóan nőni fog, csak a készítmények terén nyílik lehetőség márkaépítésre – állítják az AKI kutatói. A különleges védjegyek (Kiváló Magyar Sertés, Magyar Baromfi, eredetvédelmi jelölések) hatása korlátozott, a fogyasztók kevésbé ismerik, a gyártók egy része nem tart rá igényt. A hagyományos, kézműves termékek vásárlói pedig csak egy szűk réteget alkotnak. Az ágazat számára fejlődési lehetőséget nyithat az egészséges táplálkozásra nyitott vevők növekvő érdeklődése a hústermékek, főleg sertéshús „becsületének helyreállításával”, az úgynevezett konyhakész, a bio-, a GMO-mentes, egyéb „mentes” készítmények, illetve a hagyományos élelmiszerek iránt (például a tanyasi csirke).
A felmerülő problémákra megoldási lehetőséget kínál az integráció erősítése, az exportlehetőségek fokozott kiaknázása, az innováció, valamint a piaci igények folyamatos nyomon követése – fogalmazott Begéné Olasz Gyöngyi.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza