„Lebeszélhető” kamarai tagdíj

Kategória: Kamara | Szerző: Agrárium-info, 2017/02/01

– A tavalyi esztendő egyik legfontosabb, egyik legnagyobb horderejű kamarai feladata az őstermelői igazolványok cseréje volt – kezdte az összefoglalót Győrffy Balázs. A korszerű, tartós, hamisítás ellen védett, elektronikus, kártyaalapú igazolványok bevezetésével többek között az volt a cél, hogy fehérítse a gazdaságot, erősítse a fogyasztói tudatosságot, az őstermelők és a vásárlók közötti bizalmat, továbbá a termékek nyomon követhetőségén keresztül támogassa az élelmiszer-biztonságot.

Az év végéig 257 ezer kártyaalapú igazolványt igényeltek az őstermelők, ez mintegy 35 ezerrel kevesebb, mint amennyi 2015 végén, illetve 2016 végén hatályát vesztette. A 257 ezer igazolványhoz (a közös őstermelői igazolványok miatt) 321 ezer őstermelő tartozik, ez a szám 38 ezerrel marad el a korábbitól.

Ez több okra vezethető vissza. Egyrészt vannak olyanok, akik – sok esetben a korukra tekintettel – abbahagyták az őstermelői tevékenységet, ez egy évek óta látható tendencia. Valószínűleg többen vannak azok is, akik számára nem fontos, hogy már január 1-től őstermelői igazolvánnyal rendelkezzenek, ők későbbre hagyják az igénylést. A harmadik pedig a gazdaság fehérítése, mert bár még nem áll rendelkezésünkre elegendő információ a pontos elemzéshez, de az új szabályozás alapján biztosak vagyunk benne, hogy számottevő mértékben estek ki álőstermelők a rendszerből.

A jogszabályváltozás eredményeképpen ugyanis az őstermelői nyilvántartás egyes adatai nyilvánossá váltak, amelyeket bárki számára ingyenesen, naprakészen megismerhetővé tettünk az interneten, valamint egy mobiltelefonon használható, szeptemberben indított alkalmazásunkkal. És valóban, ezeken a felületeken év végéig több mint 30 ezer lekérdezés történt.

Jogszabályok véleményezése

Elnök úr azzal folytatta, hogy a Kamara összesen több mint 200 jogszabály szakmai véleményezésében vett részt. Javaslatokat fogalmaztak meg annak érdekében, hogy az agrárgazdaság szabályozására irányuló jogszabályok életszerűek legyenek, a gazdálkodók érdekeit előmozdító előírásokat tartalmazzanak, és csökkenjenek az agrárium szereplőinek adminisztrációs terhei.

– Ezek sorában érdemes kiemelni, hogy kezdeményezésünkre a szaktárca a gazdálkodók számára kedvezően megváltoztatta a növényvédelmi gépek műszaki vizsgálati kötelezettségére vonatkozó szabályozást.

A NAK által kezdeményezett, nyáron életbe lépett törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy 2018. december 21-ig bírság megfizetése nélkül kapjanak fennmaradási engedélyt a 2016. június 4. előtt engedély nélkül létesített vízi létesítmények. A szabályozás az Európai Unió Víz Keretirányelvével is összhangban van, így lehetővé válik, hogy a legálissá vált kutak tulajdonosai, üzemeltetői európai uniós pályázatokon is indulhassanak.

A vízkészlet-járulékra vonatkozó törvénymódosítással elértük, hogy az öntözésfejlesztésnél 50 000 m3-re emeljék a térítésmentességi határt, ami a halgazdálkodás és rizstermesztés esetében 150 000 m3. Vízhiányos időszakokban, valamint többletvizek visszatartásából származó vízkészletek után nem kell vízkészletjárulékot fizetni.
2017. január 1-től a vízkészletjárulék bevezetése mellett az eddig a központi költségvetésre hárított mezőgazdasági vízszolgáltatás díját is újra az agráriumnak kell viselnie, azonban sikerült elérnünk, hogy mindez fokozatosan történjen, és a költségek 30 százalékát továbbra is a központi költségvetés finanszírozza.

A földügyek az egyik legcsendesebb területe a kamarai tevékenységnek, annak ellenére, hogy 2014 óta összességében mintegy 150 ezer szerződésről adtak ki állásfoglalást a megyei elnökségeink. Ennek ellenére olyan ügyről, ami nagy port kavart volna, nem lehet beszámolni. Úgy gondolom, hogy a megyei elnökségek jól és határidőre látják el a feladatukat. Ehhez új informatikai rendszert is bevezettünk és több fórumot szerveztünk annak érdekében, hogy ügyfeleink, a gazdák informálódhassanak a földügyet érintő aktualitásokról, hatályban lévő rendelkezésekről.

Támogatások

A NAK tavaly is nagymértékben segítette a közvetlen támogatások lehívását. Komoly erőfeszítéseket tettünk – kiemelve a falugazdász hálózat munkáját – annak érdekében, hogy a gazdálkodók a szankciómentes határidőben nyújthassák be az egységes kérelmeket. A falugazdászok az egységes kérelmek közel háromnegyedének, mintegy 130 ezer kérelemnek a beadásában működtek közre.

A Kamara a közvetlen támogatások, valamint a zöldítés szabályait közérthetően tartalmazó kézikönyveket adott ki. Ezek mintegy fél millió példányban jelentek meg, és nagy örömünkre szolgál, hogy a gazdák sokszor rongyosra olvasva hozták magukkal a fórumokra. Külön köszönet érte a kollégáknak, mert ezek szerint szakmailag megalapozott és jól használható kiadványokkal tudtuk segíteni a tagjainkat a felkészülésben!

De a további ügyintézésében (adategyeztetés, előzetes keresztellenőrzés) is segítséget nyújtottunk a gazdálkodóknak. Ezzel összességében több száz milliárd forint támogatás eredményes lehívását segítettük.

Az idei évre vonatkozóan a dömping elkerülése érdekében azt szeretnénk elérni, hogy a falugazdászok már a kérelembeadási időszak előtt rögzíthessék az igénylők adatait, az így elkészült kérelmeket pedig akár csúcsidőszakokon kívül, időzítve nyújthassák be. Emellett azt is szorgalmazzuk, hogy már a kérelmek benyújtása előtt ki lehessen szűrni, ha egy adott területre többen igényeltek támogatást, elkerülve ezáltal a későbbi hosszas egyeztetéseket.

A másik jelentős – mintegy 1300 milliárd forintos – forrás a Vidékfejlesztési Program, amelyben dömpingszerűen jelentek, jelennek meg a pályázatok, idén pedig már jelentős összegű kifizetés várható. Számos – országosan mintegy 300 – társaság és egyéni vállalkozó foglalkozik pályázatírással. Vannak köztük tisztességesek, lelkiismeretesen felkészültek, de akadnak olyanok is, amelyek nem kellő felkészültséggel vagy etikátlan magatartással rombolják ennek a szolgáltatásnak a hírnevét. A Kamara ezt felismerve alakította ki a Pályázati Tanácsadók Hálózatát, amelynek célja, hogy megerősítse az etikus tanácsadói magatartást, díjmentesen közvetítse a minősített tanácsadókat a tagságnak, valamint naprakészen alkalmazható tudásanyaggal lássa el a tanácsadókat. Nagyon komoly az érdeklődés a szolgáltatás iránt, és mindezidáig több mint 200 pályázatíró regisztrált a rendszerbe. Közülük félszázan estek át a szigorú engedélyezi eljáráson, a többiek esetében folyamatos az ellenőrzés és a szükséges dokumentumok hiánypótlása.

Élelmiszeripar

A vidékfejlesztésen túl a tagjaink egy részének – ezek az élelmiszer-iparral foglalkozó tagok – nagyon fontos a GINOP. Örülünk, hogy az eredetileg csak 22 + 25 milliárd forintos támogatáscsomag 50 + 50 milliárd forintra, tehát több mint kétszeresére bővült. Mivel a támogatás pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatásnak minősül, a kedvezményes kölcsön kamatában is meg kellett egyezni az Irányító Hatósággal. Ez javaslatunkra 1 százalékra csökkent, futamideje pedig 15 év lett. És a Kamara közbenjárásának köszönhetően – a többi GINOP pályázati intézkedéssel ellentétben – nem került a támogatás feltételei közé a kötelező árbevétel-növekedés és a létszámbővítés, ez ugyanis a mezőgazdaság és az élelmiszeripar esetében ellentétes a hatékonyság növelésével.

A NAK Élelmiszeripari Igazgatósága létrehozta és folyamatosan bővíti az élelmiszeripari beruházások szakmai partnerlistáját, jelenleg 140 vállalkozás szerepel a listán. Ennek elsődleges célja, hogy egymásra találjanak az élelmiszer-feldolgozással is foglalkozó mezőgazdasági termelők és a különböző iparágakban tevékenykedő vállalkozások. Emellett a NAK ősszel „Élelmiszeripari körkép 2016” címmel rendezvénysorozatot szervezett élelmiszeripari vállalatok részére.

További eredmények

A továbbiakban Győrffy Balázs elnök a tavalyi év további fontos szakmai, szolgáltatási eredményeiről számolt be.
Ilyen a gazdálkodási napló kitöltését segítő program, amely ingyenes szoftvert már háromezren használják.

A Növényorvosi Kamarával együttműködve, országosan közel 80 növényorvos bevonásával 2016-ban mintegy 11 500 szöveges növényvédelmi bejegyzés, illetve több mint 6000 növényvédelmi problémát ábrázoló fénykép került a NAK növényvédelmi portáljára.

A falugazdász-hálózat segítségével felmérték az egy hektár feletti meggyültetvényeket.
Elkészült a szaktanácsadók minősítési rendszere, amelyet idén szeretnének bevezetni.

A társszervezetekkel és hét kereskedelmi lánccal együttműködve sikeres népszerűsítő kampányt szerveztek a magyar dinnyének és a hazai almának.
Több tízezer hektárra készült tápanyag-gazdálkodási terv, az újonnan meghirdetett agrár-környezetgazdálkodási pályázati felhíváshoz kapcsolódva pedig a Kamara ismét elindította területmérési szolgáltatását.

Közel 50 falugazdász részvételével beindult a biztosításértékesítői hálózat. Jelenleg a növény-, a géptörés- és a mezőgazdasági vagyonbiztosítás érhető el a kamarai tagoknak, a paletta jövőre várhatóan egyedi biztosításokkal (szállítmány, felelősség, építés, szerelés, nyugdíj stb.) bővül.

A középfokú szakképzés terén 2015-höz képest mintegy 60 százalékkal nőtt a duális képzésben résztvevő tanulók száma. A gyakorlati képzést folytató tagok támogatása érdekében a Kamara kiterjesztette a csoportos tanulói felelősségbiztosítást, amit mára 190 gazdálkodó szervezet vesz igénybe. Így a duális képzésben részt vevő tanulók egyharmada már a NAK által kínált biztosítás védelmében vesz részt a képzésben.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézettel (AKI) közösen, az agrárszakképzésért felelős Földművelésügyi Minisztérium, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával munkaerőpiaci felmérés készült, hogy közép és hosszú távon is ismert legyen az agrár- és élelmiszeripari munkaerő-piac keresleti és kínálati oldala.

Külföldi kapcsolatok

A Kamara tavaly is nagy hangsúlyt fektetett a külügyi tevékenységre. A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumán, illetve a Visegrádi Országok Agrárkamaráinak Együttműködésén (V4) keresztül számos javaslatot fogalmaztak meg a döntéshozók felé. Amellett, hogy Brüsszelben állandó irodát működtet, a Kamara teljes jogú tagja az európai mezőgazdasági termelők és szövetkezetek legjelentősebb érdekvédelmi szervezetének, a COPA-COGECA-nak. Mindez azért fontos, mert így a magyar érdekképviseleti szervek olyan külkapcsolati lehetőségekhez jutnak, amelyet más úton nem tudnának biztosítani. Másrészt a magyar mezőgazdasági szervezetek első kézből tudják meg az uniós szabályozás várható irányait, más országok problémáit, azok megoldási lehetőségeit. Az erős brüsszeli képviselet kiemelkedő jelentőséggel bír majd a következő időszakban, hiszen idén megkezdődik a KAP következő költségvetési időszakának tárgyalása.

– Abban szinte biztosak lehetünk, hogy 2020 után is lesz Közös Agrárpolitika, azonban jelentősen átalakulhat – állapította meg Győrffy Balázs. – Főleg a közvetlen támogatásoknál kaphat minden eddiginél nagyobb szerepet a fenntarthatóság. Akár még azt is el lehet képzelni, hogy a teljes területalapú támogatást zöldítési feltételekhez, vagy akár újabb növényvédőszer- és műtrágya-használattal kapcsolatos feltételekhez kötik. A jövő agrárpolitikáját alapvetően a jelenlegi bonyolult rendszer egyértelműsítésével és letisztításával képzeljük el. Kiemelt célunk, hogy mindehhez megfelelő mértékű, minden tagországban közel azonos hektáronkénti uniós támogatás társuljon.

2017 tervei

– A Kamara szolgáltató, szakmai oldalának további erősítése céljából több nagy horderejű szolgáltatás beindítását, és különböző projektek megvalósítását tervezzük a közeljövőben. Ezek:

Jégeső-elhárító rendszer: A megvalósítás szakaszába érkezik az országos hatókörű, minden szempontból (technológia, logisztika, üzemeltetés, riasztás, finanszírozás stb.) egységes országos jégeső-elhárító rendszer kiépítése. A megvalósítás során regionális központokat építenénk és több mint ezer talajgenerátor kerülne kihelyezésre a kezelési pontokra, 10×10 km-es hálózatban lefedve az ország teljes területét. Az országos rendszer éles indulását a 2018-as védekezési szezon kezdetére, azaz 2018. május 1-re tervezzük.

Szolgáltató Hálózat: A projekt több részből áll. Egyik eleme a tagi elégedettség- és igényfelmérés. Ez lehetővé teszi, hogy jobban megismerjük a falugazdászokkal kapcsolatba kerülő tagok igényeit, és azokra hatékony megoldásokat kínáljunk. Része továbbá a kapcsolattartói hálózat kiépítése. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy azon tagok felé is kiépüljön a proaktív kapcsolattartás, akik tevékenységükből adódóan kevésbé veszik igénybe a falugazdászok által nyújtott szolgáltatásokat. Kísérleti jelleggel Szolgáltató Központokat létesítünk, amelyek közül az elsőt december közepén adtuk át Hajdúböszörményben, a következő pedig várhatóan február közepén nyitja meg a kapuit Sárváron.

Telekommunikáció: Hosszú előkészítés után telekommunikációs szolgáltatást indítottunk, amely a már minden tagunk számára elérhető. A most elindult szolgáltatásunk előnyös kondíciókat kínál tagjaink számára az agrárium összekapcsolásáért. A BirtOKOS névre hallgató tarifacsaládot tagjaink igényeinek megfelelően alkottuk meg. A három BirtOKOS mobiltarifa közös jellemzője, hogy korlátlan lebeszélhetőséget biztosít a csoporton belül, tehát az előfizetők korlátlanul hívhatják egymást, illetve a kamarai munkavállalókat, így például a falugazdászokat. A tervek szerint az új szolgáltatásunk optimális esetben fél éven belül rentábilis lesz, az év végére több ezer új ügyfél megszerzését céloztuk meg a tagjaink számára megalkotott kedvező tarifáknak köszönhetően.

Új tagdíjfizetési konstrukció: A most formálódó rendszer olyan fizetési konstrukciót hoz létre, amely lehetővé teszi a kamarai tagok számára, hogy valamely szolgáltatás igénybevétele során a Kamarának befizetett díjak a tagdíjba beszámításra kerüljenek. Például a telefonszolgáltatást igénybevevők a számla bizonyos részét jóváírhatnák a tagdíj folyószámlájukon. Idővel ezt a lehetőséget szeretnénk az összes szolgáltatásnál bevezetni.

Emellett az őstermelői igazolványhoz hasonló kamarai igazolvány kiadását is tervezzük, amely egyrészt alkalmas lenne a pontgyűjtésre, másrészt a külső szolgáltatók által kínált kedvezmények is elérhetőek lennének vele.

A mostani minimális tagdíjfizetők (évi 2–10 ezer forintot fizető tagok) esetén lehetővé szeretnék tenni, hogy annyi pontot tudjanak összegyűjteni a szolgáltatások igénybevételével, ami a tagdíjat kiválthatja. Így elérhetnénk, hogy a tagság 85 százalékának a Kamara gyakorlatilag ingyenes lenne.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai