2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Tovább gyorsul a Vidékfejlesztési Program

Kategória: Agrártámogatások | Szerző: H. Gy., 2017/02/02

Ha lehet azt mondani, a Miniszterelnökség az ötödik sebességbe kapcsolt a Vidékfejlesztési Program végrehajtásában. A Vidékfejlesztési Program elfogadása óta összesen 43 pályázati felhívást hirdettek meg, 986 milliárd forint értékben.

Mozgalmas évet tudhat maga mögött a hazai vidékfejlesztés, jelentette ki Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára, aki elmondta, hogy a Vidékfejlesztési Program elfogadása óta összesen 43 pályázati felhívást ismerhettek meg a gazdálkodók, 986 milliárd forint értékben. Ezek közül 36 felhívás közvetlenül beruházási jellegű volt, melyeknek kerete a 660 milliárd forintot is meghaladja. A döntések és a kifizetések 2017-ben felgyorsulnak annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló 1300 milliárd forintos vidékfejlesztési forrást 2018 év végéig eredményesen felhasználják. Az uniós csatlakozás óta először nyílt lehetőség arra, hogy egy vidékfejlesztési programból finanszírozott támogatás esetében előleget lehessen fizetni a gazdálkodók számára. Elsőként az agrár-környezetgazdálkodást, valamint az ökológiai gazdálkodást folytató termelők kaphattak több, mint 15 milliárd forintos előleget november végén. Ehhez csatlakozott a trágyatárolók építését támogató felhívás előlegigénylése, melyet az érintett gazdák már kérhetnek.

Az MVH helyett az államkincstár

Akkreditált szervezetként a Magyar Államkincstár kezeli január 1-től a területalapú és a vidékfejlesztési támogatásokat, de a kifizetésekben nem lesz fennakadás, jelentette ki az államtitkár. Az MVH kifizető ügynökségként működött, ezt a feladatot a jövőben az államkincstárnak kell ellátnia. Ahhoz, hogy a közvetlen területalapú, valamint a vidékfejlesztési támogatások kifizethetőek legyenek, majd az Európai Bizottsággal elszámoljanak, a kincstárnak akkreditált szervezetté kellett válnia. Az akkreditációs folyamat az elmúlt hónapokban lezajlott, megtörtént a kifizető ügynökségi akkreditációt megelőző vizsgálata, és a vizsgálati jelentés alapján az illetékes hatóság december 27-én kiadta az államkincstár feltételes akkreditációját. A végleges akkreditációt a tervek szerint 2017. október 15-ig le tudják zárni. Azt már Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette ki, hogy zökkenőmentesen zajlott az uniós és a hazai agrár- és vidékfejlesztési támogatások kifizető ügynökségeként működő MVH jogutódlásos megszüntetése. A hivatal az átszervezés ideje alatt 100 milliárdos nagyságrendű kifizetést teljesített. Januártól az MVH kifizető részlege a Magyar Államkincstárhoz, megyei szervezetei a kormányhivatalokhoz kerültek.

2016-ban száz százalék felett

Az elmúlt év eredményeihez tartozik, hogy az uniós fejlesztéseknél kiemelkedően sikeres év volt a tavalyi, mivel minden eddiginél több támogatást sikerült kifizetni a pályázóknak. Tavaly a várakozásokon felül teljesített a fejlesztéspolitikai intézményrendszer, ami a területekért felelős Irányító Hatóságok és a fejlesztéspolitikai intézményrendszer kimagasló teljesítményének köszönhető. Az elmúlt évben mind a kilenc fejlesztési területen történt kifizetés, hat esetben – humánfejlesztés, gazdaságfejlesztés, környezeti és energetikai fejlesztés, közigazgatás-fejlesztés, közlekedésfejlesztés, regionális fejlesztések – a tavalyi évre kitűzött kifizetési terv 100 százaléka felett teljesített Magyarország.

Vízvédelmi beruházások

A Miniszterelnökség tavaly év végén újabb pályázati felhívásokat jelentetett meg. A „Vízvédelmi célú nem termelő beruházások: létesítmények kialakítása, fejlesztése” című pályázat keretében az aktív mezőgazdasági termelők a mély fekvésű területeken a területi vízvisszatartást szolgáló vízi létesítmények kialakítására, fejlesztésére pályázhatnak, valamint forrás nyerhető erózió elleni védelmet biztosító létesítmények kialakítására, fejlesztésére is. A pályázat keretében a gazdálkodók mindkét célterület esetében maximum 810 000 eurónak megfelelő forintot igényelhetnek 90 százalékos támogatási intenzitás mellett. A vissza nem térítendő támogatásra 2017. február 22. és 2019. február 22. között lehet pályázni. Az értékelési határnapokig benyújtott projektek együttesen kerülnek elbírálásra. Az első szakasz 2017. március 22-én zárul.

A pályázati felhívás részleteiről a szechenyi2020.hu weboldalon tájékozódhatnak az érintettek. A pályázatok kizárólag elektronikus úton nyújthatóak be az mvh.gov.hu web­oldalon.

A Vidékfejlesztési Program keretében 2016. november 23-án jelent meg a helyi közutak fejlesztésére és karbantartására irányuló pályázati kiírás. A 18,4 milliárd forint keretösszegű felhívás keretében lehetőség nyílik erő- és munkagépek, továbbá ágaprító gépek beszerzésére is. A vidéki térségben működő települési önkormányzatok, illetve önkormányzati társulások egyéni pályázóként maximum 10 millió forint, konzorciumi pályázók esetében, maximum 20 millió forint értékben juthatnak támogatáshoz. A pályázati felhívás elsődleges célja a megfelelő közlekedési feltételek biztosítása az utak műszaki állapotának javítása révén, ezért pusztán ágaprító gépek beszerzésére korlátozva nem lehet maximálisan teljesíteni a felhívásban elvártakat. A pályázóknak célszerű összetettebb fejlesztésekben gondolkodnia: az ágaprító gépek mellé egyéb, az útkarbantartáshoz szükséges munkagépeket és erőgépet (traktort) is érdemes beszerezni, melyhez a jelen felhívás elegendő támogatást nyújt.

Halgazdálkodás

A Miniszterelnökség 7 pályázati felhívást jelentetett meg 2016. december 22-én a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program keretében. A most megjelent kiírások együttes keretösszege 12,4 milliárd forint. Az Európai Bizottság egy évvel ezelőtt, 2015 decemberében hagyta jóvá Magyarország Halgazdálkodási Operatív Programját. Az ország halgazdálkodásának fejlesztésére az előző időszakhoz képest 12 százalékkal magasabb összeg, mintegy 16,05 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyet 2023-ig kell felhasználni.

A program keretében megjelent pályázati felhívások többek között termelési, és feldolgozási célú beruházásokat, valamint a fenntartható akvakultúrával foglalkozó új gazdálkodók ösztönzését, és a halfogyasztás népszerűsítését szolgáló projektek megvalósulását szolgálják. Magyarországon a halgazdálkodás fejlesztésének, és támogatásának kiemelt célja a kis-, és középvállalkozások helyzetbe hozása, valamint a hagyományos tógazdasági haltermelés versenyképességének növelése. A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program végrehajtása az Éves Fejlesztési Keretében meghatározottak szerint halad. Ennek megfelelően a mai napig összesen 9 darab pályázati felhívást ismerhettek meg a halgazdálkodók, mintegy 13,3 milliárd forint összértékben, ami a teljes keret 83 százalékát jelenti.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

„Mindenkinek mozgósítania kell az alkalmazkodó képességét is” – interjú Szabó Istvánnal, az OTP Agrár vezetőjével
A klímaváltozás hatásai egyre jobban érezhetőek, a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárás, a vízhiány, a talajromlás és az új kártevők megjelenése mind komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat. A változó környezethez való alkalmazkodás nemcsak technológiai, hanem pénzügyi és stratégiai kérdés is, amiben a mezőgazdasági szereplőknek megbízható partnerekre van szükségük. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szabó Istvánnal, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetőjével, aki vázolta a hazai agrárium előtt álló kihívásokat és lehetőségeket. Az interjú során szó esett a vízgazdálkodásról, a talajművelés korszerűsítéséről, valamint azokról a pénzügyi lehetőségekről, amelyek segíthetik a gazdákat a fenntarthatóbb működés felé vezető úton.
Fenntartható? Az ország kenyere és a gazdák jövedelme
Az öntözés nem ad elegendő választ a fenntartható mezőgazdálkodásra. A szakértők szerint 9 köbkilométer talajvíz hiányzik alólunk.  Az átlagos hőmérséklet folyamatosan emelkedik, a talajok vízszintje csökken, az öntözhető területek aránya csupán két százalék. Belátható ideig más megoldásokat kell keresniük a gazdáknak. Változtathatják a termelési szerkezetüket, cserélhetnek fajtákat, igyekezhetnek a tájban tartani a vizet; vagy azt a drasztikus megoldást is választhatják, hogy a rendkívül száraz területeken fölhagynak a növénytermeléssel. Ezeket a súlyos döntéseket meg kell hozniuk, hiszen az ország kenyerét ugyan megtermelik, de a saját jövedelmezőségük már kérdéses.  
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Az uniós agrártámogatások elvonása ellen tüntettek
Összeurópai gazdatüntetést tartott Brüsszelben május 20-án a Copa-Cogeca uniós termelői szervezet és 70 európai agrár-érdekképviselet. A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével megtartott akció résztvevői az uniós agrárforrások elvonása ellen tiltakoztak. Az Európai Bizottság tervei szerint ugyanis a gazdák pénzéből kellene finanszírozni az európai védelmi kiadásokat és Ukrajna csatlakozását.
Beindult a pályázati dömping, nincs hiány a pályázókból
Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikája (KAP) méltányossá, környezetbaráttá és eredményközpontúvá teszi a mezőgazdaságot. A 2023-tól induló megreformált KAP korábbi céljai mellett az új ciklusban kiemelt fókuszt kap a kisebb gazdaságokra szabott célzott támogatás nyújtása, és a fokozott ágazati hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak a megvalósításához. A KAP a tagállamok számára lehetőséget, és a korábbihoz képest nagyobb rugalmasságot biztosít az egyes intézkedések helyi viszonyokhoz történő igazításával. Szigeti Szabolccsal, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárával, az Irányító Hatóság vezetőjével beszélgettünk.
Cél az élelmiszer-termékpályák hatékonyságának valódi növelése
Ma már nem a szántóföldtől az asztalig vizsgáljuk a termékpályát, hanem a szántóföldtől az egészségig, ami megjelenik a termékfejlesztésekben is – mondta Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója. Az egyetem számos ilyen célú nemzetközi projektben vesz részt, és szoros kapcsolatot ápol a piaci szereplőkkel, miközben a vállalatok is egyre aktívabbak a kutatás-fejlesztés területén.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza