2025. 04. 18., péntek
Andrea
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Tovább gyorsul a Vidékfejlesztési Program

Kategória: Agrártámogatások | Szerző: H. Gy., 2017/02/02

Ha lehet azt mondani, a Miniszterelnökség az ötödik sebességbe kapcsolt a Vidékfejlesztési Program végrehajtásában. A Vidékfejlesztési Program elfogadása óta összesen 43 pályázati felhívást hirdettek meg, 986 milliárd forint értékben.

Mozgalmas évet tudhat maga mögött a hazai vidékfejlesztés, jelentette ki Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára, aki elmondta, hogy a Vidékfejlesztési Program elfogadása óta összesen 43 pályázati felhívást ismerhettek meg a gazdálkodók, 986 milliárd forint értékben. Ezek közül 36 felhívás közvetlenül beruházási jellegű volt, melyeknek kerete a 660 milliárd forintot is meghaladja. A döntések és a kifizetések 2017-ben felgyorsulnak annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló 1300 milliárd forintos vidékfejlesztési forrást 2018 év végéig eredményesen felhasználják. Az uniós csatlakozás óta először nyílt lehetőség arra, hogy egy vidékfejlesztési programból finanszírozott támogatás esetében előleget lehessen fizetni a gazdálkodók számára. Elsőként az agrár-környezetgazdálkodást, valamint az ökológiai gazdálkodást folytató termelők kaphattak több, mint 15 milliárd forintos előleget november végén. Ehhez csatlakozott a trágyatárolók építését támogató felhívás előlegigénylése, melyet az érintett gazdák már kérhetnek.

Az MVH helyett az államkincstár

Akkreditált szervezetként a Magyar Államkincstár kezeli január 1-től a területalapú és a vidékfejlesztési támogatásokat, de a kifizetésekben nem lesz fennakadás, jelentette ki az államtitkár. Az MVH kifizető ügynökségként működött, ezt a feladatot a jövőben az államkincstárnak kell ellátnia. Ahhoz, hogy a közvetlen területalapú, valamint a vidékfejlesztési támogatások kifizethetőek legyenek, majd az Európai Bizottsággal elszámoljanak, a kincstárnak akkreditált szervezetté kellett válnia. Az akkreditációs folyamat az elmúlt hónapokban lezajlott, megtörtént a kifizető ügynökségi akkreditációt megelőző vizsgálata, és a vizsgálati jelentés alapján az illetékes hatóság december 27-én kiadta az államkincstár feltételes akkreditációját. A végleges akkreditációt a tervek szerint 2017. október 15-ig le tudják zárni. Azt már Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette ki, hogy zökkenőmentesen zajlott az uniós és a hazai agrár- és vidékfejlesztési támogatások kifizető ügynökségeként működő MVH jogutódlásos megszüntetése. A hivatal az átszervezés ideje alatt 100 milliárdos nagyságrendű kifizetést teljesített. Januártól az MVH kifizető részlege a Magyar Államkincstárhoz, megyei szervezetei a kormányhivatalokhoz kerültek.

2016-ban száz százalék felett

Az elmúlt év eredményeihez tartozik, hogy az uniós fejlesztéseknél kiemelkedően sikeres év volt a tavalyi, mivel minden eddiginél több támogatást sikerült kifizetni a pályázóknak. Tavaly a várakozásokon felül teljesített a fejlesztéspolitikai intézményrendszer, ami a területekért felelős Irányító Hatóságok és a fejlesztéspolitikai intézményrendszer kimagasló teljesítményének köszönhető. Az elmúlt évben mind a kilenc fejlesztési területen történt kifizetés, hat esetben – humánfejlesztés, gazdaságfejlesztés, környezeti és energetikai fejlesztés, közigazgatás-fejlesztés, közlekedésfejlesztés, regionális fejlesztések – a tavalyi évre kitűzött kifizetési terv 100 százaléka felett teljesített Magyarország.

Vízvédelmi beruházások

A Miniszterelnökség tavaly év végén újabb pályázati felhívásokat jelentetett meg. A „Vízvédelmi célú nem termelő beruházások: létesítmények kialakítása, fejlesztése” című pályázat keretében az aktív mezőgazdasági termelők a mély fekvésű területeken a területi vízvisszatartást szolgáló vízi létesítmények kialakítására, fejlesztésére pályázhatnak, valamint forrás nyerhető erózió elleni védelmet biztosító létesítmények kialakítására, fejlesztésére is. A pályázat keretében a gazdálkodók mindkét célterület esetében maximum 810 000 eurónak megfelelő forintot igényelhetnek 90 százalékos támogatási intenzitás mellett. A vissza nem térítendő támogatásra 2017. február 22. és 2019. február 22. között lehet pályázni. Az értékelési határnapokig benyújtott projektek együttesen kerülnek elbírálásra. Az első szakasz 2017. március 22-én zárul.

A pályázati felhívás részleteiről a szechenyi2020.hu weboldalon tájékozódhatnak az érintettek. A pályázatok kizárólag elektronikus úton nyújthatóak be az mvh.gov.hu web­oldalon.

A Vidékfejlesztési Program keretében 2016. november 23-án jelent meg a helyi közutak fejlesztésére és karbantartására irányuló pályázati kiírás. A 18,4 milliárd forint keretösszegű felhívás keretében lehetőség nyílik erő- és munkagépek, továbbá ágaprító gépek beszerzésére is. A vidéki térségben működő települési önkormányzatok, illetve önkormányzati társulások egyéni pályázóként maximum 10 millió forint, konzorciumi pályázók esetében, maximum 20 millió forint értékben juthatnak támogatáshoz. A pályázati felhívás elsődleges célja a megfelelő közlekedési feltételek biztosítása az utak műszaki állapotának javítása révén, ezért pusztán ágaprító gépek beszerzésére korlátozva nem lehet maximálisan teljesíteni a felhívásban elvártakat. A pályázóknak célszerű összetettebb fejlesztésekben gondolkodnia: az ágaprító gépek mellé egyéb, az útkarbantartáshoz szükséges munkagépeket és erőgépet (traktort) is érdemes beszerezni, melyhez a jelen felhívás elegendő támogatást nyújt.

Halgazdálkodás

A Miniszterelnökség 7 pályázati felhívást jelentetett meg 2016. december 22-én a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program keretében. A most megjelent kiírások együttes keretösszege 12,4 milliárd forint. Az Európai Bizottság egy évvel ezelőtt, 2015 decemberében hagyta jóvá Magyarország Halgazdálkodási Operatív Programját. Az ország halgazdálkodásának fejlesztésére az előző időszakhoz képest 12 százalékkal magasabb összeg, mintegy 16,05 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyet 2023-ig kell felhasználni.

A program keretében megjelent pályázati felhívások többek között termelési, és feldolgozási célú beruházásokat, valamint a fenntartható akvakultúrával foglalkozó új gazdálkodók ösztönzését, és a halfogyasztás népszerűsítését szolgáló projektek megvalósulását szolgálják. Magyarországon a halgazdálkodás fejlesztésének, és támogatásának kiemelt célja a kis-, és középvállalkozások helyzetbe hozása, valamint a hagyományos tógazdasági haltermelés versenyképességének növelése. A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program végrehajtása az Éves Fejlesztési Keretében meghatározottak szerint halad. Ennek megfelelően a mai napig összesen 9 darab pályázati felhívást ismerhettek meg a halgazdálkodók, mintegy 13,3 milliárd forint összértékben, ami a teljes keret 83 százalékát jelenti.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Cél az élelmiszer-termékpályák hatékonyságának valódi növelése
Ma már nem a szántóföldtől az asztalig vizsgáljuk a termékpályát, hanem a szántóföldtől az egészségig, ami megjelenik a termékfejlesztésekben is – mondta Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója. Az egyetem számos ilyen célú nemzetközi projektben vesz részt, és szoros kapcsolatot ápol a piaci szereplőkkel, miközben a vállalatok is egyre aktívabbak a kutatás-fejlesztés területén.
Fejlesztés az állattenyésztésben: A hízósertések tartástechnológiája
A sertéstartás látványosan hanyatlott az elmúlt évtizedekben. Már csak az öregebb gazdászok – ők vannak többségben – emlékeznek a tízmilliós sertésállományra, mára negyedére csökkent a számuk. Közben a sertéstartás koncentrálódott, de – néhány élenjáró gazdaság kivételével – a szervezettsége messze elmarad a nyugati versenytársak mögött. A „Nemzeti Sertésstratégia”, amelynek célja az állomány megduplázása volt, szép csendben elhalt.
Fejlesztés az állattenyésztésben: Juhok elhelyezése - hagyományos és precíziós megoldások
Siralmas a juhágazat helyzete Magyarországon. A termelés és a tenyésztés hatékonysága alacsony, az istállók műszaki, technológiai szintje gyenge, az épületek korszerűtlenek. A juhtelepek legelőkre épültek, de kihasználtságuk korlátozott. Az élőmunka egyre drágább, de a hatékonysága alacsony.  Mindezekből következik, hogy a hozamok szerények, és a jövedelem is elmarad. A juhászok úgy reagáltak, hogy csökkentették az állományt, ami ötven év alatt megfeleződött. Lendületet adhatnak a juhtartásnak a támogatási pályázatok, amelyek az épületek korszerűsítéséhez, a precíziós technológiák bevezetéséhez, a hatékonyság javításához jelentenek új forrásokat. 
Fejlesztés az állattenyésztésben: Kocatartás
Minden mozog a sertéstartásban, igazolja ezt a hosszú évek tapasztalata. Nem csak a kocák vagy a malacok mozgására kell gondolni. Libikókán van a takarmány ára - amely a költségek kétharmadát jelenti -, és a kereslet-kínálat mozgatja a felvásárlási árakat is. A folyamatos bizonytalansághoz kell igazodni a gazdáknak, hogy nyereséget hozzon a munkájuk. Megoldásként csak a telepek fejlesztése, korszerűsítésük kínálkozik, ezzel javíthatják versenyképességüket. A pályázható beruházási támogatások ehhez adhatnak forrásokat.
Hatalmas az érdeklődés az élelmiszeripar megújítására
Elsöprő érdeklődéssel zárultak az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére kiírt pályázatok. Az agrártárca 150 milliárdos kerettel meghirdetett felhívására több mint 708 milliárd forintnyi igény érkezett be. A nemzeti kormány célja, hogy megújítsa, és hazai kézben tartsa az élelmiszeripart – közölte Nagy István agrárminiszter.
Újra lehet -és érdemes – pályázni az agrár-környezetvédelmi /AKG/ támogatásokra
A 2022-2024 közötti időszakban már 17 ezren vették igénybe a kiegészítő támogatást, és 1,2 millió hektáron alkalmazták is a pályázatban előírt szabályokat. A szélsőséges időjárás, a talajok kimerülése, az élő rendszerek egyensúlyának felbomlása indokolttá teszi a válaszintézkedéseket, az Európai Unió és a hazai agrár kormányzat ösztönzi is a gazdákat a pályázatok beadására.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza