A béremelések mezőgazdasági vetülete

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: hajtun, 2017/02/05

Mindenekelőtt beszéljenek a számok. A bértárgyalások eredményeként idén január 1-től a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal emelkedik, így a minimálbér összege 127 650 Ft/hó lesz, a garantált bérminimum összege pedig 161 250 Ft/hóra nő. Ugyancsak idén január 1-től, a szociális hozzájárulási adó 5 százalékponttal, azaz 22 százalékra csökken. 2018. január 1-től a minimálbér újabb 8, a garantált bérminimum további 12 százalékkal emelkedik. 2018. január 1-től újabb 2 százalékponttal 20 százalékra mérséklik a szociális hozzájárulási adót. A Kormány vállalta, hogy ha 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor további 0,5 százalékponttal csökkentik a szociális hozzájárulási adót, így az összesen 2,5 százalékponttal lesz kevesebb. A 2019-ben végrehajtandó intézkedésekről a felek még tárgyalni fognak. Előzetesen meghatározták, hogy az a cél, hogy 2019-től mindkét bérkategória 2–2 százalékkal növekedjen 4 éven keresztül. Emellett 2019-től 4 éven át évi 2 százalékponttal további adócsökkentést helyeztek kilátásba, de csak akkor, ha a reálkereseti mutató legalább 6 százalékkal nő.

Érdemes megnézni, hogy a fenti politikai alkunak mi a számszerű hatása. Ezt szerepelteti az 1–2. táblázat (egyelőre a 2018. évi külön növekedési klauzulával nem számolva).

A megállapodáson kívül, de ahhoz szervesen kapcsolódóan a Kormány vállalta, hogy a minimálbér- és a szakmunkás minimálbéremeléssel összefüggésben a társasági adó felső kulcsát 2017-től eltörlik, így annak mértéke egységesen 9 százalék lesz. A minimálbért és garantált bérminimumot érintő megállapodás rendelkezései kormányrendelet formájában, a szociális hozzájárulási adót és a társasági adót érintő változások törvénymódosítással léptek hatályba. A kormánykommunikáció szerint az intézkedés fő oka az elvándorlás megállítása és Magyarország versenyképességének javítása. Nyilvánvaló azonban, hogy a garantált béremelés esetében a havi nettó 60 eurós béremelés nem fogja itthon tartani a külföldre igyekvőket, és nem fogja hazacsábítani a már Nyugat-Európában élőket, dolgozókat. Emellett a gazdaság versenyképessége sem fog nőni, hiszen figyelmen kívül hagyja a munkatermelékenység alakulását.

Indokok és eredmények

Az intézkedés valódi indoka az lehet, hogy a Kormány a gazdasági növekedést a belső fogyasztás fellendítésével akarja növelni. A problémát az jelenti, hogy valójában ennek a költségét a vállalkozások, a munkaadók fizetik meg. A fogyasztás felpörgetésével ugyanis az áfa-bevételek növekedni fognak, illetve a magasabb bérekhez nagyobb összegű személyi jövedelemadó és járulékfizetés társul, ami kompenzálja a járulékcsökkentés negatív költségvetési hatását. Emellett nem mellékes, hogy a fedezet nélküli bérkiáramlás inflációt gerjeszt, ami ugyancsak pozitívan járul hozzá a költségvetés alakulásához.

Hiányzó fedezet, tovább növekvő terhek

A mezőgazdaság érintettsége a központi béremeléseket illetően rendkívül nagy, mivel az ágazat történelmileg alacsony bérszínvonalon foglalkoztat. A munkavállalók jelenleg mintegy 20 százalékát minimálbéren, 20 százalékát pedig garantált bérminimumon foglalkoztatják. A béremeléssel a munkavállalók további 3–5 százaléka válik érintetté mindkét foglalkoztatási kategóriát illetően. A mezőgazdaságban az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete a nemzetgazdasági átlagtól még mindig mintegy 25 százalékkal van elmaradva. Így nem vitatható, hogy az ágazatban szükség van a béremelésre.

A mezőgazdasági vállalkozások összességében jelentős összegeket fordítottak a bérek emelésére. Az egy főre vetített bruttó átlagkereset az elmúlt öt évben (2011-2015) mintegy negyedével, miközben a mezőgazdaság változatlan áras kibocsátása csupán mintegy 10 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban. A bruttó hozzáadott érték változása, amely a béremelést gazdasági oldalról is indokolná, érdemben nem nőtt az elmúlt időszakban, illetve a minimálbér elmúlt időszaki emelése azzal összhangban volt. Így a mezőgazdaságban a kötelező béremelés indokolatlan tehernövekedéssel jár, az intézkedés fedezete hiányzik.

A Kormány egy olyan időszakban kényszeríti ki a béremelést az ágazatban, amikor a legálisan foglalkoztató, mezőgazdasági árutermelő vállalkozásokat már korábban ellehetetlenítette. Az olyan diszkriminatív intézkedések, mint a földforgalmi törvény megalkotása, a 80–20 százalékos cél meghirdetése, a támogatáselvonás, valamint a vidékfejlesztési forrásokból való kizárás a társas vállalkozások középtávú működését alapjaiban veszélyezteti, a jövedelmezőséget azonnali hatállyal súlyosan rontották. Nem véletlen, hogy 2015-ben az előző évhez képest az adózás előtti eredmény csaknem 40 százalékkal zuhant, a beruházások (nettó) szintje a felére esett vissza.

A minimálbér, illetve a garantált bérminimum javasolt, nagyarányú emelése jelenleg a munkavállalók mintegy felét érinti közvetlenül, a béremelések által indukált bérnyomás ugyanakkor – tekintettel az alacsony bérszínvonalra – az ágazat összes foglalkoztatottjára hatással lesz. Miközben a társasági adó bejelentett csökkentése a mezőgazdasági társas vállalkozásokra valójában érdemi hatással nincs, hiszen a mezőgazdasági ágazatban egy-két kivételtől eltekintve csak kis- és középvállalkozások működnek. A társaságiadó-csökkentés haszonélvezői kizárólag a nagyvállalatok. Különösen ellentmondásos a társasági adó csökkentése, hiszen a minimálbéresek, a garantált bérminimumosok száma, illetve a bérszínvonal fordítottan arányos a vállalkozások méretével. Így azok terhei nőnek leginkább, akik a legkevesebb kompenzációt kapják.

A személyi jellegű ráfordítások összege 2015-ben 218 milliárd forint volt, ami az üzemi tevékenység ráfordításain belül 10,7 százalékot tett ki. Ebből a bérjárulékok mértéke mintegy 41 milliárd forintot volt, így az öt százalékponttal csökkenő szociális hozzájárulás mindössze 7,6 milliárd forintos megtakarítást jelent. A minimálbér esetében a munkaadó összköltsége munkavállalónként havonta 15 013 forinttal nő, míg a garantált bérminimum vonatkozásában havi 33 378 forintos emelkedéssel kell szembenézni. Így egy garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállaló estében 400 ezer forinttal, egy minimálbéres dolgozó esetében 180 ezer forinttal nő éves szinten az élőmunkaerő költsége, ami összességében kizárólag a központilag előírt béremelés miatt, plusz 10 milliárd forint összegű terhet ró az ágazatra. Az intézkedés következtében kialakuló bérnyomás – a számítások szerint – további 2–3 milliárd forintos tehernövekedést jelent.

A munkahelyvédelmi akcióterv 2015. II. félévében történő kiterjesztése éves szinten 4 milliárd forint költségmegtakarítást jelentett az ágazatnak. (A kedvezmény igénybevételét jelentősen szűkíti, hogy csak a FEOR alapján meghatározott mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott, 25 év feletti és 55 év alatti munkavállaló után lehet igénybe venni.) További terhet jelent a foglalkoztatónak, hogy e kedvezmény is csökkentésre került. Nehezíti a tisztánlátást, hogy a béren kívüli juttatások rendszere is jelentősen átalakul 2017. január 1-től. A módosítások ugyanakkor lehetőséget adnak arra, hogy a béremelések fedezetére – legalább részben – a cafeteria elemekre elköltött, ágazati szinten mintegy 20 milliárd forint nyújtson fedezetet.

Marad a munkaerőhiány

A mezőgazdaságot is sújtja a munkaerőhiány, ami megnyilvánul a szakképzett és a szakképzetlen munkaerő esetében is. A béremelés – a Kormány szándékával ellentétben – lehet, hogy munkaerő-piaci részvételre csábítja az eddig kívül maradókat, ugyanakkor nem lesz érdemi hatása a „használható” munkaerő-kínálatra. Így azon túl, hogy a foglalkoztatás drágul, a munkaerőhiány továbbra is a mindennapok része marad. A Kormány bérpolitikája következtében a legalacsonyabb keresetű munkavállalók bére növekszik a leginkább. Ez a jövedelem várhatóan a fogyasztásban is megjelenik, ami az élelmiszerek iránti növekvő keresletben fog leginkább megnyilvánulni, ami viszont az élelmiszerárak növekedését fogja eredményezni. Kérdéses még, hogy ezen a plusz jövedelmen az élelmiszer-gazdaság miként fog osztozkodni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai