Segítség a hibridválasztásban

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: GOSZ-VSZT Kukorica Posztregisztrációs Fajtakísérletek 2016, 2017/02/06

A szervezők célja továbbra is az, hogy a felhasználók az objektív eredmények birtokában kipróbált, megfelelő mennyiség és ismert minőség elérésére képes növényfajták közül választhassanak.

A hibrideket a vetést megelőzően közjegyző jelenlétében kódoltuk. Ezzel a lépéssel a kísérlet kivitelezői és értékelői teljes mértékben függetleníteni tudták magukat minden olyan körülménytől, amely akaratlanul is befolyásolhatta volna őket munkájukban. A visszakódolásra csak azután kerülhetett sor, miután a fajtatulajdonosokkal is egyeztetve minden vitás kérdést sikerült lezárni. 2016-ban a FAO 200, 300, 400 és 500 éréscsoportba tartozó 28 hibridet vizsgáltunk. A termesztésben kis hányadot képviselő silókukorica hibridek nem kerültek be a kísérletbe.

A fajtakiválasztás egyik alappillére az volt, hogy a 2016-ban újonnan regisztrált, a piacon még bizonyítani nem tudó hibrideknek is megteremtettük az esélyt a versenyben való részvételre azáltal, hogy az állami elismerés után közvetlenül beemeltük őket a kísérletbe. A fennmaradó fajtaszámot az előző évek GOSZ-VSZT Posztregisztrációs kísérleteiben legjobban szereplő hibridekkel töltöttük fel. Mindezek után lehetőséget biztosítottunk a nemesítőházaknak, hogy az adott fajtaszám-keretükön belül lecserélhessék azokat a fajtáikat, melyekről úgy ítélték meg, hogy ennél jobb genetikai potenciállal rendelkezőt tudnak versenyeztetni. 2010 óta a nemesítőházak olyan hibrideket is indíthatnak, amelyek hazai elismerésben nem részesültek, de az EU listán szerepelnek.

A fent leírtak alapján minden okunk megvan azt feltételezni, hogy a hazai kukoricatermesztést nagy mértékben segítő, erős és jó terméseredményt produkáló fajtasort sikerült összeállítanunk a 2016-os esztendőre.

A meghatározott 11 kísérleti helyhez a lehetőségeink szerinti legjobb területi elosztást dolgoztuk ki. Így volt kísérlet a nagy kukoricatermő vidékeken, valamint reprezentálva volt a Dél-Alföld is. A FAO 500-as éréscsoportba tartozó hibrideket az idei évben mindegyik helyszínen kísérletbe állítottuk. A kísérleti helyszínek: Szombathely, Eszterágpuszta, Debrecen, Kaposvár, Mezőhegyes, Nyíregyháza, Iregszemcse, Székkutas, Jánoshalma, Tordas és Jászboldogháza. Hasonlóan az előző évhez a 11 helyből 3 helyen idén is (Debrecen, Székkutas, Tordas) volt vízleadás-mérési sorozat, amellyel a termésmennyiség mellett a másik nagyon fontos tulajdonság, a tenyészidő is ellenőrizhetővé, valamint az egyes fajták vízleadási dinamizmusa is jobban megismerhetővé válik a termelők számára.
A 300-as és 400-as éréscsoport szemtermés-eredményeinek megjelenítésekor a kísérleti helyeket is osztályoztuk az átlagtermés alakulása szerint. A teljes kísérleti átlag feletti és alatti termőhelyek eredményeit külön-külön is összesítettük, mely alapján a hibridek teljesítménye abból a szempontból is értékelhetővé válik, hogy milyen módon viselkednek kedvező és kedvezőtlenebb körülmények között.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai