Innováció: nem is olyan nagy a lemaradásunk

Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: innoteka.hu, portfolio.hu, 2017/02/10

Hazánk az innovációt tekintve 44,7 pontot kapott a 2015-ös 43 pont után. A rangsort hatodik éve Svájc vezeti, az első 25-ös csoportban 15 európai ország szerepel – nyilatkozta az Innotéka magazinnak Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke.

Mint kifejtette, Japánban a bruttó hazai termék (GDP) 3–3,5 százalékát költik évente innovációra, az Egyesült Államokban ez az érték 2,5 és 3 százalék közé esik. Az EU 28 tagállamának átlaga eléri az évi két százalékot. Magyarországon 2015-ben a GDP 1,39 százalékát (468 milliárd forintot) fordították kutatás-fejlesztésre, ami nagyjából megegyezik az előző két esztendő értékeivel. Ugyanakkor a magyar kormány is célul tűzte ki nemzeti innovációs stratégiájában, hogy 2020-ra a kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP 1,8 százalékára növekedjenek. 2020-ig 1200 milliárd forint fordítható a kutatás-fejlesztés és innováció finanszírozására.

Évekkel ezelőtt a vállalkozások kis része fordított pénzt kutatásra, fejlesztésre és innovációra – ezt a területet döntően az állami támogatások tartották életben.

Az elnök szerint javult a helyzet. 2005-ben nálunk még több volt az állami, mint a vállalkozási forrás, de ez előnyösen változott: egyre többet költenek erre a vállalkozások, 2015-ben már mintegy 230 milliárd forintot, ami a vállalkozások erősödését mutatja.

Az élenjáró nagy gyógyszergyárak a bevételük 15 százalékát költik ilyen célra, ekkora befektetés árán maradhatnak versenyképesek. Többet még ők sem tudnak erre áldozni.

Közép-Magyarország: az egyensúly helyreállítása

– Ahhoz, hogy lépést tartsunk a világgal, megfelelően képzett szakemberek kellenek. Hogyan állunk ezen a téren?

– Azt gondolom, hogy ez a legfontosabb kérdés. Akik ma robotot fejlesztenek, azoknak a jövőben is lesz munkájuk, de sokan lesznek, akiknek a munkáját a jövőben éppen a robotok veszik át, ezért a jelenleginél jóval több tehetséges fiatalnak kellene műszaki és természettudományi pályát választania. Olyan motiváló feltételrendszert kell kialakítanunk, hogy a pályaválasztók a szüleikkel együtt azt lássák: aki ezeken a területeken dolgozik, annak az átlagnál jobbak a perspektívái, többet keres, szakmai elismerések és sikerélmények várják. Önmagukban tehát nem elegendőek a források, ha nincsenek megfelelő felkészültségű szakemberek. Ha nem tudjuk a tehetségeket azokra a területekre vonzani, ahol a jövő fejlesztéseit megalapozzák, akkor nem javulhat lényegesen az ország versenyképessége.

– A tudomány mely területein vagyunk erősek?

– Huszonhat konzorciumi projekt összesen mintegy 28 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert tavaly november végén az NKFI Alapból. A Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program felhívására hazai felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és vállalkozások által létrehozott közép-magyarországi konzorciumok nyújthatták be a pályázatukat.

– Miért csak Közép-Magyarországról lehetett pályázni?

– Ebben a régióban található a hazai kutatás-fejlesztési kapacitás nagyjából 65 százaléka. Ugyanakkor Közép-Magyarországra – éppen a régió fejlettsége miatt – nem fordíthatunk jelentős uniós forrásokat: azokból hasonló célra hat konvergencia régió kaphatott 90 milliárd forintot az előző két évben. A hazai forrásokkal oldani akarjuk ezt a finanszírozási egyensúlytalanságot, hiszen nem lehet cél a központi régió kutatás-fejlesztésének ellehetetlenülése. Ezért a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap egy részét a központi régió intézményeinek írjuk ki az uniós felhívások tükörpályázataként, mert azt szeretnénk, hogy a közép-magyarországi kutatóhelyek is fejlődjenek, amíg a kevésbé fejlettek felzárkóznak.
Az EU részéről fontos elvárás, hogy erősödjön a kapcsolat a kutatóhelyek és a vállalatok között, mert csak így lehet a közösség számára hasznos termék a tudományos eredményekből. Ehhez volt, van és lesz is pénz, hiszen a 2014–2020-as uniós ciklusban 1200 milliárd forintnyi kutatás-fejlesztési és innovációs forrás áll hazánk rendelkezésére, amelyből 750 milliárd forint érkezik az EU-tól.

– Hogyan állunk e forrás időarányos felhasználásával?

– Háromszáznegyven milliárd forint felhasználásáról már döntés született, ebben benne van az a 70 milliárd, ami a szegedi lézerközpont építését támogatja. Ebben az évben további háromszáz milliárd forint felhasználásáról döntünk. Általában a felhasználható keret sokszorosára érkezik támogatási igény. Az eddigi tapasztalatok szerint a pályázatok mintegy 25 százalékát tudjuk finanszírozni, ami megfelel a nemzetközi trendeknek. A 20–30 százalék közötti sávban a kiváló programok már biztosan forráshoz jutnak, de ha ennél kevesebben kapnak támogatást, akkor ígéretes fejlesztések maradhatnak ki.

Szorosabb nyomon követés várható

– Takarékosan kell bánnunk a rendelkezésünkre álló értékes kutatási, fejlesztési és innovációs forrásokkal, mert csak ekkor tudnak ezek az ország versenyképessége javára válni – indokolta az általa vezetett intézmény szigorú szakmai szűrőjét Pálinkás József a Portfoliónak adott évértékelő interjújában.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke két fontos üzenetet is megfogalmazott a KFI-pályázatok iránt érdeklődők felé, és óva intett a túlárazással, a bérek felsrófolásával és az alvállalkozók bevonásával való kísérletezéstől. Ezek ugyanis fenn fognak akadni a szakmai szűrőn. Jelzése szerint sokkal alaposabban nyomon fogják követni a pályázati pénzek hasznosulását, így nem elégszenek meg az írásos jelentésekkel, sőt lengyel mintára tervezik az előzetes ellenőrzés bevezetését is.

Egy vállalatnál az elmúlt két évben a bérek átlaga havonta 300 ezer forint volt. Beadnak egy pályázatot, amelyben a megpályázott pénzből beállítják a béreket 1,2 millióra. Ilyenkor azt kell mondani a bírálónak, hogy álljon meg a menet, mert az még elképzelhető, hogy most 10–20 százalékkal magasabb legyen a havi bér, de hogy a háromszorosa legyen, az nem.

Ha valaki kutatás-fejlesztési és innovációs programra pályázik, de a munka nagy részét alvállalkozóval akarja elvégeztetni, akkor általában ezek a pályázatok is elutasításra kerülnek, mert nem fővállalkozókat keresünk, mint egy beruházásnál, hanem olyanokat, akik egy adott kutatási vagy fejlesztési programot maguk valósítanak meg. Annak semmi értelme nincs, hogy valaki egy jelentős összegből több kutatóintézetet vagy vállalatot továbbfinanszírozzon, másrészt nehezen is követhető egy olyan program eredménye, amelyben ez történik.

Rövid távon sajnos még nem tudjuk bevezetni azt, amit a lengyel finanszírozási ügynökség vezetőjétől hallottam, miszerint náluk a pályázatok értékelése során, még a döntés meghozatala előtt megnézik az adott intézményt, ahol a programot megvalósítani javasolják. Azt gondolom, hogy a későbbiekben nekünk is el kell indulnunk ebbe az irányba, hogy előzetesen akár a helyszínen tájékozódjunk a körülményekről, a berendezések kihasználtságáról és egyéb információkról. Ha a döntéshozók is szembesülnek azzal, hogy milyen projektek kérik a támogatást, továbbá, hogy mi lett a döntésük eredménye, azaz a projektek mit ígértek és milyen eredményeik lettek, biztosan javítja majd a pályázatok értékelésének eredményességét is.

Sőt, az is bekövetkezhet, hogy ha egy pályázat nem halad olyan mértékben, akkor úgy döntünk, hogy elállunk a szerződéstől. Ez benne van a támogatási szerződésben, és ezeket a feltételeket is komolyan kell vennünk.

Jelenleg a GINOP-2.1.7 kódszámú prototípus pályázatok értékelése történik ebben a rendszerben, amelyre közel 2700 támogatási igény érkezett. A nagy számot látva félreértést érzékelek, azaz, hogy azok a cégek, amelyek egyéb K+F-es pályázaton nem nyertek, a pályázataikat ide is benyújtották. Nehezen hiszem el, hogy Magyarországon van most 2700 olyan ötlet, amely alapján prototípus készíthető. Ezeknél a pályázatoknál a nyerési arány meglehetősen kicsi lesz, erre számítani kell a pályázóknak is. A prototípus azt jelenti, hogy elkészít egy működő szerkezetet, és abból majd termék lesz. A felhívásra beérkező, de a felhívás céljaihoz feltételezhetően kevéssé illeszkedő pályázatok nagy száma legalább olyan mértékben hozzájárul az elhúzódó döntéshozatalhoz, mint az új állami projektértékelői rendszer felállítása. Ha csak 270 pályázat érkezett volna be, amit reálisnak tartok, akkor az értékelés már lezajlott volna.

Arról, hogy mit tart az elmúlt év legfontosabb eredményének, és mit a 2017-es év legnagyobb kihívásának Pálinkás József elmondta:

– Én 2016-ot sikeres évnek érzem. Ha a számokat nézzük, az innovációra fordítható költségvetési forrásból az NKFI Alapból kiemelkedően jelentős összeget, 83 milliárd forintot fizettünk ki 2016-ban, elsősorban a vállalati kutatásfejlesztés ösztönzésére. Ilyen magas összeget az elmúlt években még soha nem fizettek ki az Alapból. Emellett az NKFI Hivatal közreműködésével döntés született 256 milliárd forintról a GINOP-ban, 10 milliárd forintról a VEKOP-ban. Az NKFI Alap kifizetéseiről nem mindegyik döntést 2016-ban hoztuk meg, vannak áthúzódó tételek is, de az biztos, hogy ennyi forrás K+F+I-re még soha nem állt rendelkezésre. Ez önmagában jó dolog, azt pedig, hogy ezeket a forrásokat milyen hatékonyan használják fel, a jövő fogja eldönteni.

2017 közepéig újabb hazai és uniós programok jelennek meg, majd az év második felében elkezdődik annak monitorozása, hogy a korábbi nyertesek által megkezdett projektek miként teljesítenek. Időben kell észlelni, ha valahol baj van, éppen ezért a megvalósítás folyamatos szakmai értékelését is sokkal hatékonyabbá szeretném tenni. Nagy kihívás a hazai kockázati tőke bevonása a magyar kutatás-fejlesztési rendszerbe, ez a visszatérítendő támogatások arányának növekedésében fog megjelenni. Célom az is, hogy ne annyira az inkubátorházak, mint inkább az ígéretes kezdő vállalkozások száma sokasodjon. Jelenleg ugyanis azt látom az úgynevezett startup világban, hogy sok az „edző” és kevés a „sportoló”, miközben fordítva lenne célravezető – hangsúlyozta Pálinkás József

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai