MNVH: az agrárium civil és kulturális szektora

Kategória: Vidékfejlesztés | Szerző: SZB, 2014/01/10
Címkék: Mezőszentgyörgyi Dávid, NAKVI, Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, támogatás, LEADER

A 2013-as évben elért eredmények a statisztikákban is megmutatkoznak: egy év alatt 15 ezerrel nőtt az őstermelők, ötezerrel az agrártámogatást igénybevevők és ötezerrel a kistermelők száma, valamint egyre több a gazdapiac az országban. Hazánk 1,7 százalékos gazdasági növekedésének mintegy fele a mezőgazdaságnak köszönhető – hangsúlyozta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.

„A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat az agrárium civil és kulturális szektora” – húzta alá Mezőszentgyörgyi Dávid, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) főigazgatója, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) főtitkára. A Hálózat regisztrált tagjai december 9-ig elérték a 11 ezer főt, legtöbben, összesen 3139-en a LEADER Szakosztály iránt érdeklődtek.

Mint a főtitkár megfogalmazta, az MNVH feladata, hogy a civil szervezeteket, tudományos műhelyeket, s főként a vidéken élő embereket, vagyis a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplőt egyetlen együttműködő hálózatban kösse össze. Célja a vidéki társdalom fejlődésének előmozdítása, elsősorban a már sikeres gyakorlatok bemutatásával, mert a jó példákat, az innovatív fejlesztéseket és ötleteket hirdetni, terjeszteni kell. Lényeges továbbá a vidéki tájak és a régiók sokszínűségének, identitásának, értékvilágának bemutatása is. Nagyon fontos, hogy a hálózatnak az eszközei és forrásai is megvannak a vidék támogatásához. Az MNVH-n keresztül összességében több mint 1,2 milliárd forint jutott már el vidékre az elmúlt években. Mezőszentgyörgyi Dávid főtitkár ez év január elején interjút adott lapunknak.

Az MTA vidéki műhelyei 13 szakterületen készítenek tanulmányokat

– Hogyan kapcsolódik az MNVH és a NAKVI, illetve a két poszt egymáshoz?

– Az érvényes jogszabály alapján a NAKVI látja el a Hálózat Állandó Titkárságának feladatait, mert jelen pillanatban a MNVH nem önálló jogi személy. Az MNVH-nak egyébként egy 13 fős elnöksége van, amelyet Medgyasszay László elnök úr irányít. A Hálózat 120 fős tanáccsal rendelkezik, amely 200 főig bővíthető, de ami ennél is fontosabb, több mint 11 ezren regisztráltak, váltak a szervezet tagjaivá.

– Milyen előnyökkel jár a tagság?

– A tagok rendszeresen megkapják hírlevelünket, tájékoztatást adunk számukra eseményeinkről. De van egy másikfajta előnye is: projektötleteket nyújthatnak be az MNVH-hoz, amelyek megvalósíthatóságáról az elnökség és a hazai vidékfejlesztési program Irányító Hatósága dönt, amely a Vidékfejlesztési Minisztériumon belül működik. A tavaly október 1. és október 20. között kiírt projektpályázatokat az Irányító Hatóság január elején hagyta jóvá. Ez azt jelenti, hogy április 30-ig újabb százas nagyságrendű projekt fog megvalósulni az országban az MNVH támogatásával. A Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) az elmúlt évben kötött együttműködésnek köszönhetően az MTA vidéki műhelyei 13 szakterületen készítenek tanulmányokat, illetve elemzéseket a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat számára. Ez a munka a talajgazdálkodástól egészen a szociológiáig tartó spektrumot ölel fel. Az említett anyagok elkészültek, szakmai lektorálásuk folyamatban van, és várhatóan február elején egy konferencián fogják ezeket megtárgyalni. Ehhez kapcsolódik, hogy Magyarországnak az Európai Unióval kötendő, az EU-támogatások felhasználásáról szóló partnerségi megállapodását április 22-ig kell benyújtania Brüsszelnek. Január 31-én Magyarország be fogja adni az első hivatalos verziót és a vidékfejlesztési programot. Ez a program annyit jelent, hogy vidékfejlesztési oldalról megtörténik a források elkülönítése, illetve a különböző jogcímek felsorolása, és az MTA-s tanulmányok beépíthetők lesznek ebbe. Az MNVH továbbra is folytatja a 2014–2020-as tervezési ciklus társadalmasítási folyamatát. Most ott tartunk, hogy a vidékfejlesztési program 3.0-as változata után már a 4.0-as verzió társadalmasítását tervezzük az MNVH keretein belül február–március hónapban. Itt már jól láthatóak lesznek a következő ciklusban – jellemzően 2014-től, de nagyobb részben 2015-től kezdődően – meghatározó irányok. Ami szintén lényeges, hogy a tanács február közepén megtartandó ülése módosítja, illetve kiterjeszti az MNVH 2012–2013-ra elfogadott Cselekvési tervét 2014-re. Erre azért van szükség, mert maradtak még forrásaink. A módosítással elérhetjük, hogy 2014-ben a közigazgatásban egyedülálló módon biztosítottak legyenek a források egészen az év végig. Az elmúlt időszakban egyébként tapasztaltuk, hogy mennyire népszerűek a kisprojektek, ugyanakkor azt is látjuk, hogy már vannak olyan célterületek, amelyekre jobban kell figyelnünk, ezért a májusban kiírandó projektötleteket tematizálni fogjuk. Ehhez kapcsolódóan még az év elején az MNVH megyei referensi hálózatán keresztül megyei tervezési műhelyeket hozunk létre pontosan azért, hogy a vidékfejlesztési, illetve a többi operatív programot össze tudjuk hangolni, hiszen a megyéknek jóval nagyobb szerepük lesz az új program tervezésénél. Ennek érdekében a megyei közgyűlésekkel összhangban vidékfejlesztési tervezési fórumokat szervezünk. Biztató jel, hogy elfogadták az országos területfejlesztési koncepciót, ami túlzás nélkül állítható, hogy még sosem volt ennyire vidékbarát. Nagyon jó kollégákra találtunk a területfejlesztők körében.

– Említette, hogy vannak még források…

– Az Irányító Hatóság ezeket a forrásokat most mérte föl, év elején módosítunk szerződést. Ahogy most látni lehet, megközelítőleg egymilliárd forint feletti lesz az az összeg, amit különböző úton-módon még az idén kihelyezhetünk a vidéki szereplőkhöz.

– Mi volt az oka annak, hogy 2010-től nagymértékben csökkent az MNVH-ba újonnan regisztráltak száma?

– A MNVH 2008-ban kezdett el működni. Azt a hálózatot akkor egy másik konstrukcióval találták ki, főállású főtitkára volt, az elnökség is teljesen más jogállással bírt. 2010 végén módosult az MNVH felállása, és 2011-ben kezdett el valójában tevékenykedni. Miután hozzáláttunk a projektkiírásokhoz, felhívásokat adtunk ki, és elkezdett működni az elnökség, valamint megindultak az Irányító Hatóság projektjei, a visszaesés után egy fellendülési szakasz következett. További lökést adott az a lépésünk, amikor tavaly februárban felállítottuk a megyei referensi hálózatot, ezáltal jóval közelebb kerültünk az emberekhez és egyre többen regisztrálnak.

– Ha már változásról beszélünk, új lendületet kapott a LEADER-csoportok nemzetközi együttműködése is.

– Az MNVH tavaly augusztusa óta immár négy alkalommal hirdette meg a LEADER Helyi Akciócsoportok (HACS-ok) nemzetközi együttműködésének előkészítését szolgáló nemzetközi látogatásra és tanulmányutakra vonatkozó projektötleti felhívását. Ennek sikere egyértelműen jelzi, hogy nagy az érdeklődés a LEADER helyi szereplőinek határokon átnyúló együttműködése iránt. A 2014–20-as európai uniós költségvetési időszakban a HACS-oknak 50 százalékos előfinanszírozást lehet biztosítani, ami előrevetíti, hogy ez a sikeres kezdeményezés még tovább fog erősödni. Az MNVH összesen hat projektötleti felhívást tett közzé a HACS-ok nemzetközi előkészítő látogatásaira és tanulmányutakra, fórumok, események szervezésére, ismeretátadás szervezésére, szakmai kiadványok készítésére, sokszorosítására és terjesztésére, valamint módszertani és gyakorlati tanulmányok készítésére. A meghirdetett projektötleti felhívásra több mint egymilliárd forint elkülönített forrás állt rendelkezésre, 110 millió forint kifejezetten a HACS-oknak.

– Hogyan illeszkedik az MNVH a LEADER-hez?

– A mi szervezési alapelvünk a hálózatok hálózata. A LEADER-szervezetek is külön hálózatot alkotnak: a közelmúltban hozták létre a LEADER Egyesületek Szövetségét. A LEADER HACS-ok nagyon fontos partnereink. A LEADER alakításában az MNVH-nak elsősorban tanácsadó, tájékoztató szerepe van. A megyei referens kollégáinkat már most felkészítjük arra, hogy a minisztérium által kiadott irányelveknek megfelelően lehessen ezt végigvinni. Szerencsés körülmény, hogy a NAKVI-ban az MNVH állandó titkársági feladatait ellátó szervezeti egység mellett egy másik igazgatóság viszi a LEADER HACS-ok koordinációját, így a kollégák egy épületen belül közvetlen kapcsolatba kerülhetnek. A 2014-20-as források minimum öt százalékát a LEADER-ben kell elkölteni – hogy ez öt százalék lesz-e vagy több, arról jelenleg tárcaközi tárgyalások folynak.

– Miért van szükség erre az újjászervezésre?

– Mert európai uniós jogszabály írja elő, hogy minden ciklusban új helyi akciócsoporti hálózatot kell szervezni, ugyanakkor azt is megszabja, hogy a folyamatosságot is biztosítani kell. A döntéshozók a minisztériumban, az Irányító Hatóságnál úgy fordították le ezt az elvárást, hogy az egyesületi formában működő HACS-okat meg kell nyitni, tehát közgyűlést kell összehívni, biztosítani kell a tagfelvételt, és dönteni kell arról, hogy azon a területen szerveződnek újjá, ahol eddig működtek, vagy máshol. A LEADER egyik alappillére, hogy társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt összetartozó településekből álló homogén térséget kell, hogy alkosson. A megyehatárhoz való igazodás mellett ez indokolja a korrekciót. Nagyon fontos része ennek a folyamatnak, hogy a megyei forrásokat is bevonják majd a vidékfejlesztésbe, ezért a megyehatárokat valamilyen módon figyelembe kell majd venni ennél az újjáalakulásnál. Erről V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár már részletesen tájékoztatta tavaly év végén a HACS-okat.

Ajánlott kiadványokKapronczai István:
Információs rendszerek a közös agrárpolitika szolgálatábanLukács Gergely Sándor:
Magyar kertészeti stratégia és vidékfejlesztésPopp József:
Az EU közös agrárpolitikája 2014-tőlDr. Kozári József:
Mezőgazdasági szaktanácsadás

Ez is érdekelheti1,8 milliárd forintos támogatási csomag borászatok számáraÁtmeneti támogatás érhető el a Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program részekéntMegjelentek az agrár- és élelmiszeripari vállalkozások által igénybe vehető átmeneti támogatásokról szóló miniszteri rendeletek