768 milliárd energiafejlesztésre

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Agrárium-info, 2017/02/12

Az Európai Parlament és Tanács Magyarország számára 2020-ra – jogilag kötelező módon – minimum 13 százalékban határozta meg a megújuló energiaforrásból előállított energia bruttó végső energiafogyasztásban képviselt részarányát. Hazánk figyelembe véve a zöldgazdaság-fejlesztés nemzetgazdasági jelentőségét, a foglalkoztatásra gyakorolt és a hazai értékteremtésben kijelölt szerepét, a nemzeti érdekekkel összhangban ehhez képest a fenti vállalást tette.

Magyarországon a megújuló energiaforrások részaránya a teljes bruttó energiafogyasztásban 2014-ben is emelkedett az előző évhez képest, és elérte a 9,51 százalékot.* Így a pozitív tendencia folytatódott, hazánk 2010 és 2014 között folyamatosan túlteljesítette az EU felé időarányosan vállalt növekedést (1. ábra) – tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

A megújuló forrásokból előállított villamos energia a bruttó végső villamosenergia-felhasználásra vonatkozóan 7,28 százalék volt 2014-ben, jelentős növekedést mutatva 2013-hoz képest. Néhány év stagnálás után növekedést mutat a közlekedési megújuló-részarány is (2014-ben 6,93 százalék ) a bruttó végső közlekedési szektor energiafelhasználásában, míg a fűtési és hűtési megújuló-részarány a bruttó végső fűtési és hűtési energiafelhasználásban 2014-ben 12,4 százalékot tett ki.

A megújuló energiamixen belül domináns részt tesz ki a fűtési-hűtési ágazat a maga 70 százalékával. A közlekedési szektor és a villamos energia szektor nagyjából ugyanakkora részt képvisel a megújuló energiamixben – 14, illetve 16 százalék.

Zöld Beruházási Rendszer

Magyarország 2002-ben ratifikálta az ENSZ kiotói Jegyzőkönyvét, ami megteremtette az üvegházgáz (ÜHG) kibocsátási kvóták nemzetközi kereskedésének alapját. Magyarország jelentős mennyiségű eladható üvegházgázkvótával rendelkezik, és 2008-ban a világon elsőként adott el CO2-kibocsátási kvótát. Ez az úttörő lépés segítette a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) kialakítását Magyarországon.

Az ezzel kapcsolatos szabályozás többször is módosításra került, majd 2013. év végén a ZBR-t felváltotta a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer (ZFR). A folyamatban lévő ZBR pályázatok és projektek megvalósítása változatlan, de új alprogramok már a ZFR keretében kerülnek meghirdetésre.

A múltbeli és jelenlegi ZBR alprogramok fő célterületei a magán- vagy köztulajdonban lévő lakások, épületek energiahatékonysági felújítása, a régi és gazdaságtalan fűtésrendszerek felújítása, a megújuló energiaforrások támogatása, az épületek hőszigetelésének, az ajtók és egyéb nyílászárók cseréjének, az alacsony károsanyag-kibocsátású fűtési rendszerek kialakításának, a régi, nagy energiafogyasztású, nagyméretű háztartási gépek új, korszerűbb, kisebb energiafogyasztásúra történő cseréjének támogatása voltak.

Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer

Az NFM-től kapott információ szerint a kiotói egységekhez kapcsolódó ÜHG kvóta kereskedelem mellett Magyarország az Európai Unió kvótakereskedelmi rendszerében (EU ETS) is részt vesz. Az EU ETS-ből származó bevételeket Magyarország a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer (ZFR) keretén belül használja fel, mely a 2013. év végén került kihirdetésre, a ZBR-t követő új zöldgazdaság-fejlesztési programként. A még végrehajtás alatt álló ZBR Alprogramok és projektek megvalósítása folyamatos, de új pályázat nem kerül kiírásra.

Az EU ETS-ből származó bevételeket olyan pályázati programok és támogatások biztosítására fordítjuk, amelyek az energiahatékonyságot, megújuló energiaforrások elterjedését és az ezekhez kapcsolódó szemléletformálást támogatják. Továbbá olyan tevékenységek megvalósítására, amelyek az ÜHG kibocsátás csökkentést és a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást segítik, hozzájárulnak a klímapolitikai és zöldgazdaság-fejlesztéssel kapcsolatos célok megvalósításához, valamint a CO2 elnyeletéssel történő eltávolításához és tároláshoz. Az első ZFR Alprogramot (Otthon Melege) a tárca 2014 szeptemberében hirdette meg. Azóta az új alprogramok meghirdetése folyamatosan történik.

A 2014. szeptember óta meghirdetett ZFR alprogramok

ZFR Otthon Melege Program – Háztartási nagygépek energia megtakarítást eredményező cseréje alprogram 2014 (Hűtőgépcsere), (HGCS-2014). A pályázat beadása 2014. november és 2015. február között volt lehetséges. Az alprogram forrása 888,85 millió Ft.

ZFR Otthon Melege Program – Fűtéskorszerűsítés (Kazáncsere) alprogram (ZFR-KAZ/14). A pályázatok benyújtása 2014. november és december hónapok során volt lehetséges, forrás: 1,25 Mrd Ft.

Társasházak energiamegtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása (ZFR/TH/2015). A pályázatok benyújtása 2015. július és szeptember hónapokban volt lehetséges, a rendelkezésre álló forrás 11,8 Mrd Ft.

Háztartási nagygépek (mosógép) energiamegtakarítást eredményező cseréje (MGCS/2015). A pályázatok benyújtása 2015. július hónapban volt lehetséges. Forrás: 1,9 Mrd Ft.

Autómentes nap (AMN/2016). A pályázatok benyújtása 2016. július és augusztus hónapok között volt lehetséges. Forrás: 65 millió Ft.

Háztartási nagygépek (hűtő és fagyasztó készülék) energia­meg­taka­rítást eredményező cseréje alprogram (HGCS/2016). A pályázatok benyújtása 2016. július és szeptember hónapok között volt lehetséges. Forrás:1,5 Mrd Ft.

Családi házak energiamegtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása alprogram (ZFR/CSH/2016). A pályázatok benyújtása 2016. augusztus és szeptember hónapok között volt lehetséges. Forrás: 5 Mrd Ft.

Magyarország a zöldgazdaság-fejlesztéssel kapcsolatos területeken tett és jelenleg is érvényes vállalásai, stratégiái és intézkedési tervei alapján továbbra is részt kíván venni a Kiotói Jegyzőkönyvben foglalt vállalások, illetve az EU emissziókereskedelmi rendszerében és egyéb környezetvédelmi szakpolitikáinak megvalósításában, ami biztosítja a ZBR és ZFR, illetve a hasonló új programok jövőbeli fenntartását.

Megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés

Magyarország a megújuló forrásból villamos energiát előállító termelőknek és erőműveknek ártámogatást biztosít a KÁT (Kötelező Átvételi Támogatás) és a METÁR rendszereken keresztül.

2016. decemberében kerültek elfogadásra az új áramátvételi és támogatási rendszert, a Megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termeléshez nyújtott működési támogatási rendszert (METÁR) megalapozó jogszabályok. A KÁT és METÁR rendszerek egymást kiegészítve működnek tovább, míg a termelőkkel kötött KÁT szerződések le nem járnak. A KÁT rendszer lezárását követően (2016. december 31.) a termelők már csak a METÁR rendszerbe léphetnek be. A METÁR rendszer működési támogatást biztosít a megújuló forrásból áramot termelőknek. A támogatás alapvetően piaci alapú és prémium típusú. A METÁR alapját az Európai Unió Iránymutatása (2014/C 200/01) határozza meg. A METÁR megfelel az Iránymutatás követelményeinek, de ezen belül él az Iránymutatásban meghatározott eltérések lehetőségével. Az új rendszer a magyar és nemzetközi szabályozási tapasztalatokat egyaránt figyelembe veszi.

A METÁR rendszer, összhangban áll a vonatkozó EU-s szabályozással, mivel a METÁR-ban a termelőknek a piacon kell értékesíteniük a termelt áramot, kivéve a 0,5 MW alatti névleges teljesítőképességű erőművek termelőit és a demonstrációs projekteket. A METÁR rendszerben pályázati úton elnyert működési támogatás a referencia piaci ár felett fizetett prémium. METÁR célja a megújulóenergia-termelők piaci integrációja. A METÁR rendszeréhez kapcsolódó járulékos költségeket az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználók (ipari felhasználók) viselik, nem a lakosság.

A METÁR rendszerben elérhető támogatások az adott erőmű termelési kapacitásától függenek:

A 0,5 MW-nál kisebb kapacitású erőművek (kivétel szél) és a demonstrációs projektek esetén a termelt energiát a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (a továbbiakban: MAVIR) veszi át a termelőktől és értékesíti a HUPX Zrt. által működtetett, szervezett villamosenergia-piacon. Ezáltal ezek az erőművek a szabadpiaci értékesítési, kiegyenlítési és árkockázatoktól részlegesen mentesülnek. Tehát az új METÁR kötelező átvételi része alapvetően megegyezik a régi KÁT rendszerrel.

A 0,5–1,0 MW közötti erőművek esetében a termelő értékesíti az zöldáramot a villamosenergia-piacon, és a termelő fizeti meg a kiegyenlítő energia költségeit, de nem kell pályázati eljárásban részt vennie.

Az 1 MW-nál nagyobb teljesítményű erőművek és a szélerőművek pályázati eljárásban nyerhetnek csak támogatási jogosultságot.

A METÁR barna prémiumot vezet be a biomassza és biogáz erőművek esetében, a működés beszüntetése, illetve a fosszilis tüzelőanyagra való átállás elkerülése érdekében.

A szabályozás egyes részleteiről még folyik az egyeztetés az EU Bizottsággal (notifikáció), a METÁR rendszer 2017. január 1-től – részlegesen (barna prémium, demonstrációs projektek nélkül) – bevezetésre került.

Operatív programok

A működési támogatáson felül lehetőség van beruházási támogatás igényélésére is. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célja az energiahatékonyság növelése és ezen intézkedések kiterjesztése a lakosságra – a középületek és vállalkozások mellett –, illetve Magyarországnak az Európai Unió 2020-as céljaival kapcsolatban tett vállalásainak teljesítésének biztosítása.

A KEHOP mellett három további operatív program is tartalmaz energiahatékonysággal és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos támogatási intézkedéseket, melyek a következők:

• Gazdasági és Innovációs Operatív Program (GINOP)
• Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)
• Területfejlesztési Operatív Program (TOP)

A fenti operatív programok célja, hogy a gazdaság azon szektorait támogassák, amelyek a megújuló energiához, az energiahatékonysághoz és az ÜHG-kibocsátás csökkentéshez kapcsolódnak. Az EU 2014–2020-as költségvetési periódusába tartozó operatív programok összességében 768 milliárd forint támogatást biztosítanak, ami stabil alapot jelent a jövőbeli energiahatékonysági fejlesztéseknek és a 2020-as célok eléréséhez – fogalmazott kérésünkre a fejlesztési szaktárca tájékoztatjában.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai