2026. 06. 07., vasárnap
Róbert
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Szőlő- és borágazati stratégia

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: HNT, 2017/02/15

A stratégiában fontos elemként jelenik meg többek között a felelős telepítési politika, a koordináció a szőlőtermelés és a borágazat között, vagy éppen a szőlész-borász oktatás fejlesztése.

Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepelte nemrég a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT). A tanácskozáson kiderült, hogy véglegesítették a szőlő- és borágazati stratégiát, amelynek széles körű társadalmi vitája idén augusztusban kezdődött meg.

Az anyag 2025-ig fogalmaz meg cselekvési terveket, irányokat a szőlő- és borágazat szereplői számára. Kulcsfontosságú többek között az optimális termőterület kialakítása, amely a hatékony termelés alapja. Mindezt a borpiac ismeretében tervezett, felelős telepítési politika alapozhatja meg. Hangsúlyt kell fektetni a művelési kötelezettség betartására és a nem művelt szőlőterületek összeírására. Jelenleg mintegy 65 ezer hektárnyi szőlőterületet tartanak számon, de kereskedelmi tevékenységet csak 46 ezer hektárnyi területen regisztráltak.

Alapvetés, hogy a hatékony művelés kulcsa a termelésszervezés: a szervezet ebben aktív koordinációt tervez a szőlőtermelés és a borágazat között. Az együttműködésnek már a szőlőtermelés biológiai alapjainak megteremtésétől fogva jelen kell lennie.

A szőlő- és borfelvásárlás szabályozását többek között kötelező szerződésminták segítenék. A töredezett magyar borkínálatot orvosolandó a HNT intézményes kapcsolatot kíván kialakítani a borkereskedelem szereplőivel, illetve a folyóborok piacát szintén ellenőrzés alatt kívánják tartani kötelező szerződésmintákkal. Mindezek mellett etikai kódexet dolgoznak ki, amely a borkereskedelemmel kapcsolatos minimális elvárásokat tartalmazza. Ösztönzésként védjegyet kívánnak megalkotni, amely az etikusan muködő és együttműködő vállalkozásokat emeli majd ki.

Tudatos termelői és piaci tevékenység

A következő generációk képzésében a gyakorlatorientációnak és a naprakész ismereteknek az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell kapnia, s olyan fórumnak kell létrejönnie, amelynek keretében a termelés és az oktatás igényei egymással egyeztethetők. A képzési intézményekben lezajló kutatásokban szintén nagyobb teret szükséges engedni a termelés és a piac igényeinek. A hazai szőlő- és borágazat kihívásai nem egyediek, ezért az európai bortermelő országokkal közös kutatási projektek sok esetben hatékonyabb megoldást jelenthetnek.

Az export értékének növelése céljából az HNT újragondolt célpiacokon is szervezni kívánja a magyar borok a jelenlétét. A magyar bor termékkörének kommunikációjában a fogyasztói trendeket és az adottságokat figyelembe véve Magyarország természetes édes fehérborai mellé a hazai nemesítésű fajták nagy száraz fehérborait (furmint, olaszrizling), valamint az illatos fehérborokat, a rozékat, a kékfrankost és házasításait (bikavérek) emelné be a kínálatba. A belföldi célpiac igényeihez maximálisan alkalmazkodni kívánva széles körű fogyasztói attitűdkutatást folytatnak 2017 első negyedévében.

A tudatos pozicionálásban nagy segítséget jelenthet a földrajzi árujelzők tudatos használata. Ezek rendszere akkor kihasználható, ha a rendszer a jelenleginél több lehetőséget kínál a termékek besorolására. Ezek feltételrendszere azonban már minőségi kategóriánként más követelményeket tartalmazna. Betartásukat minden esetben rendszeres minőségellenőrzésnek kell segítenie.

A szervezet elő kívánja segíteni, hogy a fogyasztók tudományosan megalapozott, korrekt információk birtokába kerüljenek a bor élettani hatásáról és gasztronómiában betöltött szerepéről. A borkultúra oktatását be kívánják vezetni a felsőfokú oktatási intézményekben, és tájékoztató programokat terveznek a középfokú oktatási intézményekben is.

A borral dolgozók képzésére mind a kiskereskedelemben, mind a vendéglátásban nagyobb hangsúlyt kell fektetni, ezért a HNT ennek feltételeit is szigorítaná.
Tekintve, hogy az országpromócióban a jó minőségű magyar termék, a turizmus, a gasztronómia és a bor egymást kiegészítve jelenik meg, a HNT tevékenyen együttműködik a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, s célja, hogy a helyben termelt borok a borturizmus révén, egy-egy régió turisztikai kínálatába ágyazottan mindig jelen legyenek az utazók számára.

Hatékony szakmai önkormányzatként a HNT folyamatosan rendezi, fejleszti kapcsolatát a hazai hatóságokkal annak érdekében, hogy a szabályozások végrehajtása a hatósági jogalkalmazással összhangban, összehangoltan és hatékonyan menjen végbe.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Vis maior helyzet a fagykárok és az aszály miatt
Május 15-én két vis maior helyzetet is bejelentett Bóna Szabolcs agrárminiszter. A 2026. március 1 és május 3 között tapasztalható tavaszi fagyok miatt a bejelentés az ország teljes területére érvényes 21 járás kivételével – olvasható a kap.gov.hu oldalon. Ugyanitt láthatják a gazdák, hogy az április 1 és május 12 közötti aszályos időjárást is vis maiornak tekinti a minisztérium, három járás kivételével. Az idén is száraz maradt az április és a május első két hete, a vetőgépek az ország nagy részén porba szórták a kukorica és a napraforgó vetőmagját. Könnyíti a gazdák helyzetét, hogy a közlemények csatolhatók a vis maior bejelentéshez, és egyben hitelt érdemlő tanúsítást is jelentek. 
Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó
A magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.
Árpád-Agrár Zrt.: a Napfény, a termálenergia és a szakértelem fellegvára
Hatvanhat évvel ezelőtt, január 27.-én alakult meg az Árpád-Agrár Zrt. jogelőd szervezete, az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet. A szövetkezet megalakításának már volt előzménye, ugyanis a szentesi kertészek 1957 januárjában önként hozták létre a Szentes és Vidéke Zöldség- és Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szakszövetkezetet. Mindezt annak érdekében, hogy közös értékesítéssel erősítsék pozíciójukat a primőr zöldségpiacon. Ez a lépés a helyi bolgár kertészeti hagyományokra (a bolgár kertészek 1875-ös betelepülésére emlékezve) épült, kihasználva Szentes kedvező adottságait, a termálvizet, a napfényt és a termőtalajt.
A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.
Fagykárok és kártevők a kertészetekben
Szomorúan sétálgatnak kertjeikben a borsodi és a kunsági gyümölcskertészek. Látnivaló, hogy már áprilisban befejezték a szüretet. Észak-Magyarországon, Pest és Bács- Kiskun megyékben a mínusz 8 Celsius fokú hajnali lehűlések megtizedelték a meggy, a szilva és az alma ültetvényeket. A károkat még pontosan nem lehet felmérni, de a szakemberek a 30-90 százalék közé becsülik a terméskiesést. Ezzel

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza