2026. 04. 23., csütörtök
Béla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Szőlő- és borágazati stratégia

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: HNT, 2017/02/15

A stratégiában fontos elemként jelenik meg többek között a felelős telepítési politika, a koordináció a szőlőtermelés és a borágazat között, vagy éppen a szőlész-borász oktatás fejlesztése.

Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepelte nemrég a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT). A tanácskozáson kiderült, hogy véglegesítették a szőlő- és borágazati stratégiát, amelynek széles körű társadalmi vitája idén augusztusban kezdődött meg.

Az anyag 2025-ig fogalmaz meg cselekvési terveket, irányokat a szőlő- és borágazat szereplői számára. Kulcsfontosságú többek között az optimális termőterület kialakítása, amely a hatékony termelés alapja. Mindezt a borpiac ismeretében tervezett, felelős telepítési politika alapozhatja meg. Hangsúlyt kell fektetni a művelési kötelezettség betartására és a nem művelt szőlőterületek összeírására. Jelenleg mintegy 65 ezer hektárnyi szőlőterületet tartanak számon, de kereskedelmi tevékenységet csak 46 ezer hektárnyi területen regisztráltak.

Alapvetés, hogy a hatékony művelés kulcsa a termelésszervezés: a szervezet ebben aktív koordinációt tervez a szőlőtermelés és a borágazat között. Az együttműködésnek már a szőlőtermelés biológiai alapjainak megteremtésétől fogva jelen kell lennie.

A szőlő- és borfelvásárlás szabályozását többek között kötelező szerződésminták segítenék. A töredezett magyar borkínálatot orvosolandó a HNT intézményes kapcsolatot kíván kialakítani a borkereskedelem szereplőivel, illetve a folyóborok piacát szintén ellenőrzés alatt kívánják tartani kötelező szerződésmintákkal. Mindezek mellett etikai kódexet dolgoznak ki, amely a borkereskedelemmel kapcsolatos minimális elvárásokat tartalmazza. Ösztönzésként védjegyet kívánnak megalkotni, amely az etikusan muködő és együttműködő vállalkozásokat emeli majd ki.

Tudatos termelői és piaci tevékenység

A következő generációk képzésében a gyakorlatorientációnak és a naprakész ismereteknek az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell kapnia, s olyan fórumnak kell létrejönnie, amelynek keretében a termelés és az oktatás igényei egymással egyeztethetők. A képzési intézményekben lezajló kutatásokban szintén nagyobb teret szükséges engedni a termelés és a piac igényeinek. A hazai szőlő- és borágazat kihívásai nem egyediek, ezért az európai bortermelő országokkal közös kutatási projektek sok esetben hatékonyabb megoldást jelenthetnek.

Az export értékének növelése céljából az HNT újragondolt célpiacokon is szervezni kívánja a magyar borok a jelenlétét. A magyar bor termékkörének kommunikációjában a fogyasztói trendeket és az adottságokat figyelembe véve Magyarország természetes édes fehérborai mellé a hazai nemesítésű fajták nagy száraz fehérborait (furmint, olaszrizling), valamint az illatos fehérborokat, a rozékat, a kékfrankost és házasításait (bikavérek) emelné be a kínálatba. A belföldi célpiac igényeihez maximálisan alkalmazkodni kívánva széles körű fogyasztói attitűdkutatást folytatnak 2017 első negyedévében.

A tudatos pozicionálásban nagy segítséget jelenthet a földrajzi árujelzők tudatos használata. Ezek rendszere akkor kihasználható, ha a rendszer a jelenleginél több lehetőséget kínál a termékek besorolására. Ezek feltételrendszere azonban már minőségi kategóriánként más követelményeket tartalmazna. Betartásukat minden esetben rendszeres minőségellenőrzésnek kell segítenie.

A szervezet elő kívánja segíteni, hogy a fogyasztók tudományosan megalapozott, korrekt információk birtokába kerüljenek a bor élettani hatásáról és gasztronómiában betöltött szerepéről. A borkultúra oktatását be kívánják vezetni a felsőfokú oktatási intézményekben, és tájékoztató programokat terveznek a középfokú oktatási intézményekben is.

A borral dolgozók képzésére mind a kiskereskedelemben, mind a vendéglátásban nagyobb hangsúlyt kell fektetni, ezért a HNT ennek feltételeit is szigorítaná.
Tekintve, hogy az országpromócióban a jó minőségű magyar termék, a turizmus, a gasztronómia és a bor egymást kiegészítve jelenik meg, a HNT tevékenyen együttműködik a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, s célja, hogy a helyben termelt borok a borturizmus révén, egy-egy régió turisztikai kínálatába ágyazottan mindig jelen legyenek az utazók számára.

Hatékony szakmai önkormányzatként a HNT folyamatosan rendezi, fejleszti kapcsolatát a hazai hatóságokkal annak érdekében, hogy a szabályozások végrehajtása a hatósági jogalkalmazással összhangban, összehangoltan és hatékonyan menjen végbe.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza