Tovább kellene csökkenteni az áfát

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: V.B., 2017/02/16

Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint az ágazati szereplőknek jelentős költségmegtakarítást eredményez az áfamérséklés, azonban a fogyasztás erősítése érdekében fontos, hogy ágazatot érintő további adómérséklés is jöjjön. Az elnök szerint a fogyasztási tejek teljes körű, 5 százalékos áfakulcsra csökkentése lenne a megoldás, a tejföllel és a túróval együtt, erre a Terméktanács már novemberben a kormány elé terjesztett egy csomagot. A szakember emlékeztetett, a 2015–2016-ban jellemző tejágazati válságból már elkezdtünk kilábalni, mivel a felvásárlási árak emelkednek, az áfacsalások pedig visszaszorulóban vannak. Ugyanakkor a feldolgozóipar erősítése, valamint a hazai minőségi termékek előállítása terén még van mit tenni. Mélykuti Tibort az Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatóját Székesfehérváron, a cég központjában kérdeztük az adócsökkentésről és a tej piaci helyzetéről.

– Az áfakulcs csökkentése az UHT tejjel kapcsolatban a polci arányokban is sokat számít. 2011-ben az UHT tej még 90 százalékban importból származott és csak 10 százalékban volt magyar eredetű. A Tej Terméktanács eddigi mérései szerint 2016 második felében a Magyarországon előállított UHT tej aránya körülbelül 80 százalék körüli lesz. A hazai termék arányának növekedésében szerepet játszott az a körülmény is, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 2–3 év óta folyamatosan ellenőrzi az UHT-importot, és e tekintetben 2016-ban különösen aktív volt. Itt jegyzem meg, hogy a Tej Terméktanács tavaly februárban írt alá egy együttműködési megállapodást a NÉBIH-hel, de szoros együttműködést alakítottunk a NAV-val is – indítja a beszélgetést Mélykuti Tibor.

– Ez utóbbi esetében mire kell gondolnunk?

– A 2016 októberében aláírt együttműködési és stratégiai megállapodás keretében létrehoztunk a NAV-nál egy tej munkacsoportot, amelynek az a célja, hogy a NAV-os szakembereket tájékoztassuk a különböző kereskedelmi irányokról. Honnan jönnek be netán áfacsalás gyanújával a termékek, amire a polci árak egyértelműen utalhatnak. Az együttműködés haszna, hogy elkezdtünk foglalkozni a Magyarországról kiszállításra kerülő nyers tejjel. Ezzel korábban senki sem törődött, pedig óriási mennyiségről volt szó. 2016-ban azt láttuk, hogy Szlovákiába például az EKÁER rendszer alapján 80 forint feletti árat jeleztek vissza a kivitelnél, míg a valóságban ezek az AKI által is kimutatott árak 50 forint körül mozogtak.

– Miként érinti a tejtermelőket a nyerstej áfacsökkentése?

– Szeretnénk itthon tartani és itthon feldolgozni ezt a jó minőségű tejet. Ami viszont problémát okoz ma a termelők körében az az, hogy a feldolgozóipar most már 5 százalékos áfával fizeti ki a tejet, amit felvásárol, ugyanakkor a tejtermelők a szarvasmarhatelepükön a beszerzett anyagokhoz 27 százalékos áfával jutnak hozzá. Ez nyilván likviditási problémát okoz, főleg annak tükrében, hogy az elmúlt két évben – 2014. második félévétől, amikor augusztusban az orosz embargó elindult – erősen negatív hatás érvényesült a tejpiacon.

2014-hez képest 2016-ra 40 százalékkal csökkent a tej felvásárlási ára. 2016 nyári hónapjaiban 65–67 forint volt egy kiló tej felvásárlási ára Magyarországon. Hál’ istennek 2016. júniusban elindult főként a nyerstej azonnali (spot) piacán egy intenzív árnövekedés. A nyári időszakban 90 és 100 forint között, szeptembertől pedig 110 forint fölé ment ennek a terméknek a piaci ára. Ez annak volt köszönhető, hogy az alacsony tejárak miatt főként Németországban, Franciaországban nagyon sokan abbahagyták a tejtermelést, amiben szerepe volt az EU 150 millió eurós termeléscsökkentő támogatási csomagjának is. Az uniós pályázatot érdekes módon először októbertől hirdették meg, majd novemberre-decemberre, amikor a legintenzívebb a tejtermék-feldolgozás és -értékesítés, és amikor a biológiai ciklus miatt egyébként is a legkevesebb a tejtermelés. Így komoly tejhiány alakult ki Európában. Azon túl, hogy a spot tejeket 110 forint felett vették, a tejtermékek ára is nagyon komolyan emelkedett. A vaj tonnája május hónapban még 2600 euró volt, most pedig 4400 euró. A tejport 1400–1500-ért vették, majd 2200 euróért. A 40 százalékos tejszín kilóját április hónapban Magyarországon 0,95 euróért lehetett eladni, és a téli hónapokban 2–2,5 euró között volt az ára. Hasonló dolog történt a sajttal is. Én úgy gondoltam, hogy ezt ki kell használni, és nem szabad a tejtermelőket a 65–67-forintos árszinten hagyni, mert tönkre fognak menni, ezért következetesen azt szorgalmaztam, hogy Magyarországon nem csökkenteni, hanem növelni kell a tejtermelést. Hogy így alakultak a dolgok, az a kereskedelmi láncoknak is köszönhető, akik az ügy mellé álltak.

– S persze nemcsak ők…

– Igen. Volt egy megbeszélésünk Györffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével, és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterrel, aminek az eredményeként tavaly októberben, novemberben és decemberben is volt késztermékátadói áremelés. A decemberi árat még nem tudom, de abban bízom, hogy a 86–87 forint körüli kilogrammonkénti árat már el tudtunk érni országos átlagban. A mi esetünkben az Alföldi tejnél ez meghaladta a 93 forintot az év utolsó hónapjában.

Az áfacsökkentéssel kapcsolatban még annyit, hogy a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács 2014 novemberében adott be egy csomagot a kormánynak, amelyben a teljes fogyasztói tej körben, tehát a friss tejnél, az UHT-nál és az ESL-nél is szerettek volna 5 százalékos áfacsökkentést elérni. Abból kiindulva, hogy Magyarországon az egy főre eső tejtermékfogyasztás tejliterre vetítve 150–160 liter/fő/év, és ennek a felét a magyarok megisszák. Tehát nagy a fogyasztói tejfogyasztás.

– Ehhez képest a döntés úgy született meg, hogy a tej áfacsökkentése ugyan megtörtént, de az anyatej, az ESL és az UHT kimaradt.

– Az UHT tej a magyarországi fogyasztásban mintegy 50 százalékos arányt képvisel, az ELS 30–35 százalékot. A friss tej részaránya nagyon minimális, mintegy 15 százalék körüli. Ugyanis a hűtési lánc sem a feldolgozóiparban, sem a kereskedelemben, sem a fogyasztónál nincs meg arra, hogy csak friss tej legyen a polcokon. Arról nem is beszélve, hogy a közétkeztetésben is az UHT tejet kedvelik.

2016 novemberében aztán beadtunk még egy csomagot, amit a Fazekas miniszter úrral egyeztettünk, ez pedig azt tartalmazta, hogy a tejföl és a túró áfájának 18-ról 5 százalékra csökkentését is javasoltuk a kormánynak, ami azért fontos, mert a tejfölből több mint 58 ezer tonna az éves fogyasztás, túróból pedig meghaladja a 16 ezer tonnát, és ezek a termékek 99 százalékban magyarországi alapanyagból és magyar feldolgozóknál készülnek. Az élelmiszer-hamísítást leginkább úgy lehet kiszűrni, ha a magyarországi feldolgozók magyarországi alapanyagból készítik el terméküket, ehhez pedig leginkább az áfacsökkentés segít hozzá.

Nagyon sok gazdasági szakember véleménye az volt év végén és év elején, hogy ezeket az árakat be fogják nyelni a kereskedők. Amikor a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács beadta ezeket a javaslatokat, akkor mi hét kiskereskedelmi lánctól, akik tagjai a terméktanácsnak és a piac több mint 70 százalékát lefedik, bekértünk egy nyilatkozatot, hogy ezt az áfacsökkentési mértéket továbbadják a fogyasztóknak. Ezt mindenki vállalta.

Az, hogy emelkedni fog a tej ára, az teljesen egyértelmű, mert 65-67 forintos nyerstejárból nem tudnak megélni a termelők. Nyilván, ha 18-ról 5 százalékra lemegy a tej ára, ez 13 százalékos költséget jelent. Úgy gondolom, nagyjából majdnem ennyivel kell 2017-ben is emelni a nyerstej felvásárlási árát, mert legalább a 100 forintot el kell érni ebben az évben.

A Kormány sokat segített a támogatásokkal, de hosszú távon nem a támogatás oldja meg a problémákat. Az a legjobb támogatás, ha fejleszteni tudják a telepeket, költséghatékonyabban tudnak dolgozni és profitot tudnak termelni.

– Az uniós pénzt már megkapták a hazai termelők?

– Még nem. Összesen 134 termelő van Magyarországon, aki vállalta a termeléscsökkentést. Most 2017. évben fognak kapni egy támogatási csomagot a magyar tejtermelők. Az EU 350 millió eurót osztott szét különböző szempontrendszer alapján az uniós tagállamoknak. Magyarország 9 milliót kapott, ez durván 3 milliárd forint, ezt 3 milliárddal kiegészíti az FM, tehát egy 6 milliárdos csomag kerül majd szétosztásra. Ennek a kifizetése valószínűleg 2017. július–augusztusban fog megtörténni. Ennek feltétele, hogy a 2017. április 30-i tehénállomány nagyságrendileg nem lehet magasabb a 2016. április 30-i tehénlétszámnál. A támogatás 4–4,5 forint többletet jelent majd tejkilogrammonként. Úgy gondolom, ez jelentős segítség.

– Tavaly még felvetődött, hogy jelentős számú tehenet vágnak ki…

– Ez szerencsére nem történt meg. Ami viszont érdekes, hogy Szlovákiában több mint 80 ezer tehenet kivágtak, és az év végén is 24–25 cent körüli tejárakat fizettek északi szomszédunknál. Ha az átlagárat nézem az Alföldi Tej vonatkozásában, az 30 és fél cent, és december hónapban az EU-s átlagos felvásárlási ár nagyjából 30,5 cent volt. Tehát próbáltuk Magyarországon intenzíven emelni a nyerstej-felvásárlási árakat. A szlovák árcsökkenés hatására remélhetőleg kevesebb sajt és UHT tej fog bejönni.

– Mi a helyzet a kamat nélküli kölcsönökkel?

– Erre vonatkozóan december 31-ig lehetett beadni a tejtermelőknek igényt az Agrár Széchenyi Kártya alapján. A kamatot, illetve a hitellel kapcsolatos összes költséget az FM átvállalta, és a hitel nem számít bele a de minimis támogatásba. A maximális összeg 50 millió gazdaságonként.

– A baloldali pártok igyekeznek megkérdőjelezni az áfacsökkentés ked­ve­ző hatásátés próbálják azt el­je­len­ték­teleníteni.

– Én a politikai véleménynyilvánítá­sokba nem szívesen kapcsolódok bele. A terméktanácsnak szoros együttműködése van a Kamarával és az FM-mel, és ezt jónak tartom. Azt látom, hogy az elmúlt 3–5 évben nagyon sokat sikerült fejlődni, főként abban a tekintetben, hogy egyre több a Magyarországon előállított tejtermék a polcokon, a kereskedelmi láncoknál, létrejött egyfajta piacvédelem, illetve sikerült meggyőzni a fogyasztókat, hogy hazai termékeket vásároljanak.

– Szakértők szerint tejiparnak koncentrációra lenne szüksége

– A legnagyobb hiány ma Magyarországon a vertikális integráció. Hazánkban volt tíz termelői csoport a tejágazatban. De ezek a hazai összes nyerstej-termelésnek mindössze 30 százalékát fedték le úgy, hogy ebből az Alföldi Tej önmagában 30 százalék volt. 2016-ban megalakult az MTT (Magyar Tej Termelői Szervezet). Ebbe a szövetkezésbe, ami kft. formában működik, és négy termelői csoport alapította, mintegy 240–250 millió liter tejet előállító termelői kör lépett be.

– Ez mind szép, de Nyugat-Európában és Lengyelországban a feldolgozóipar 70 százaléka is szövetkezeti formában működik. És ezek a szövetkezetek óriásiak, amelyekhez képest a magyar feldolgozóüzemek kisvállalkozások.

– Ez valóban problémát jelent Magyarország számára. Ráadásul Lengyelországból és több európai országból már jelentős exportot bonyolítanak Kínával, mi meg alig. Az összeállás, a vertikális integráció megkerülhetetlen. Magyarországon még bőven van lehetőség a tejtermelés, a tejfeldolgozás mennyiségi növelésére. Sajtokból a nyugat-európai országokhoz képest csak egyharmadát fogyasztjuk, vajból az egynyolcadát. Finnországban több mint 400 liter az egy főre eső tejfogyasztás, aminek zömét legnagyobb tejipari szövetkezetük, a Valio biztosítja, s amely feldolgozóipari szövetkezetben a termelők a tulajdonosok.

– Hogyan zárta az elmúlt évet az Alföldi Tej?

– 2015-ben 2014-hez képest 107 százalékkal, vagyis 42,7 milliárd forintra sikerült növelnünk a nettó árbevételünket, miközben a többi feldolgozóipari cég csökkentette termelését. Mi a kapacitásainkat folyamatosan fejlesztettük, és úgy számoljuk, 2016-ban megközelítjük a 45 milliárdot. Tavaly a Nemzetgazdasági Minisztérium által meghirdetett projekt keretében egy 740 millió forintos beruházást hajtottunk végre, amihez az NMG 260 millió forinttal járult hozzá. Idén a korábban megvásárolt debreceni üzemünket szeretnénk fejleszteni, de erről majd egy későbbi időpontban tudok bővebben tájékoztatni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai