2016 a madárinfluenza éve lett – sajnos van folytatás

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Kállay Béla, 2017/02/17

Dirk Mulder, a Rabobank ismert gazdasági elemzője már a múlt év májusában egyértelműen kijelentette, hogy a baromfiinfluenza ma a legnagyobb kihívás és ez komoly aggodalomra ad okot.

A bajok 2016 közepén Amerikában kezdődtek, majd a fertőzések lassan átterjedtek a világnak arra a felére, ahol intenzív baromfitermelést folytatnak. A vírus Magyarországra is eljutott és jelenleg is komoly károkat okoz. Jelen cikkünkben igyekszünk összefoglalni a vírus legújabb megjelenésének és működésének eseményeit, kitérve néhány szakmai és járványtani részletre. Jackie Linden nemzetközi baromfiágazati szakíró december közepén bejelentette, hogy az utóbbi hetekben újabb eseteket jelentettek az Állategészségügyi Világszervezet tagországaiból, beleértve Magyarországot, Franciaországot, Németországot és Oroszországot, valamint Hollandiából, ahol csirkében találtak fertőzéseket.

A madárinfluenza újabb előfordulása Európában és Ázsiában

Sajnos a magas patogenitású (HPAI) csoportba tartozó vírusnak egy újabb variánsa, a H5N8 szerotípus Magyarországra is bekerült, és ez agresszívabbnak bizonyult a korábbi H5N1 típusnál. A fertőzések főleg Csongrád, Bács-Kiskun, Békés és kisebb részben Hajdú-Bihar megyékben fordultak elő. Természetesen nagy veszélyt jelentettek a fertőzések a háztáji baromfinál, ahonnan annak szétszórása könnyebben történik, a nagyüzemi állományok közül zömében a kacsa- és libaállományokat érintette.

A szakmai közönség és az általános tájékoztatás érdekében érdemes megemlíteni, hogy az állományok százezreit érintő súlyos problémák jelentkezésekor az illetékes hatóságok az üzemek vezetésével és a termelőkkel együttműködve igen hathatós és szigorú intézkedéseket hoztak, melyekkel megfékezték a vírus terjedését, lokalizálták a fertőzött területeket, csökkentették a betegség klinikai értelemben vett kártételét. De emellett sajnos nagy állományokat kellett kivágni és megsemmisíteni, természetesen azoknak a tulajdonosoknak az állami kártalanításával, akik/amelyek az előírt higiéniai feltételeknek megfelelően üzemeltették telepeiket, illetve tartották állományaikat.

Európa más országaiban, így Franciaországban például 13 helyről jelentettek fertőzéseket, ezek zömmel a nagyobb „baromfi-sűrűségű” délnyugati országrészeket érintették, főleg kacsa- és kisebb részben csirkeállományoknál. Oroszországban nagyüzemi tojóállományok váltak a vírus áldozatává mintegy 600 ezer állatot érintve. Hollandiában a H5N8 vírus okozta fertőzések következtében több nagyüzemi tojó- és csirkeállományt kellett megsemmisíteni. Németországban a korábban megismert H5N1 típus és néhány alacsonyabb patogenitású (LPAI) típus okozott megbetegedéseket, keleten Brandenburg, nyugaton Schleswieg-Holstein tartományokban.
Ázsiában Taiwan szigetén kellett vágóhídi termékeket megsemmisíteni. Hong Kongban a HPAI csoport H5N6 típusát mutatták ki fekáliamintákból vadkacsától származóan.
(Forrás: WATTAgNet com 2016.12 16. Jackie Linden)

A 2016-os események, tanulságok és intézkedések

A legfőbb amerikai szakmai web-hírforrás, a WATTAgNet.com ez év január 2-án leközölt egy lényegében összefoglaló anyagot a 2016-os évről, amely tartalmazza mind Amerikában, mind Amerikán kívül a legfontosabb baromfiinfluenzával kapcsolatos eseményeket, történéseket, intézkedéseket, és nem utolsósorban az ezekből következő prevenciós és védekezési lehetőségeket, valamint a levonható következtetéseket. Az alábbiakban ezek lényeges részleteit ismertetjük.

1. Előzetesen a 2015-ben Minnesota államban kitört influenza alapján tett intézkedéseket sorolják fel mint megszívlelendő tanácsokat, ebből néhány:

• a telepet a betegség észlelésétől számított 24 órán belül ki kell üríteni;
• a teendőkről tervet kell készíteni;
• az üzleti ügyeket is rendezni kell (állománybeszerzés, értékesítés stb.);
• az illetékes hatósági állatorvossal az együttműködést azonnal létrehozni;
• a szélirányt figyelembe kell venni a vírus terjedése miatt.

2. Felsorolják az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) által az utóbbi hetekben közölt, a fentiekben már leírt európai és másutt előforduló újabb H5N8 vírus okozta eseteket, az ezeken a helyeken okozott károk nagyságrendjével és az intézkedésekkel együtt.

3. A vadmadarak kiemelkedő szerepet játszanak a behurcolásnál, Észak-Amerikában főleg a téli költözési szezonban, alacsony hőmérsékleten indulnak dél felé, az egy-egy helyen való tartózkodási idejük meghatározó a fertőzés erőssége szempontjából, bár repülés közben is szórják a vírust.

4. A baromfitelepek biológiai biztonságának alapelveit Penn­sylvania államban Dr. Gregory Martin kutató professzor (Pennsylvania State University) dolgozta ki és ajánlja. A szakember hangsúlyozta, hogy ez a stratégiának nevezhető program mindenekelőtt a telepek tulajdonosai és vezetői számára a saját helyzetük elbírálásához segít, miszerint e pontok alapján meggyőződhetnek arról, hogy helyesen és kielégítő mértékben hajtják-e végre azok előírásait (forrás: WATTAgNet.com 2016.08.16.A. Alonzo).

A pontok a következők:

a) A telepen ki kell jelölni a biológiai biztonságért felelős személyt, aki a program koordinátora lesz. A dolgozók oktatását ez a személy szervezetten és rendszeresen végezze.

b) Az épületek között és azokon belül egészségügyi elhatárolás szükséges a tiszta „termelési” terület és a „piszkos” külső terület között. Ez a személyek és az eszközök mozgására vonatkozik, amihez természetesen biztosítani kell a megfelelő védőruházatot és a mosható lábbelit. A telepen az „egyirányú utca” elvét kell alkalmazni (tisztától a piszkos irányába).

c) Az épületeken kívüli területeken hasonló felosztást kell alkalmazni „forró” (veszélyeztetett) és „hideg” (kevésbé veszélyes) területekkel.

d) Meg kell tervezni a sokféle kártevő (rovarok, rágcsálók és más) telepről való kiirtásához, illetve bejutásának megakadályozásához szükséges teendőket.

e) Az ún. elhullási management, vagyis az állati hullák állományból való kiemelése és további kezelése normál és katasztrófa (pl. tömeges elhullás) helyzetekben. Ez a művelet a telep istállóinak gondos bejárásával történjék.

f) A trágyát és egyéb hulladékokat úgy kell kezelni, hogy azzal ne valósuljon meg a betegség szétszórása.

g) Új állomány betelepítésére csak az erre külön szabályok által előírt módon történt takarítás-mosatás-fertőtlenítés stb. előkészítés után kerülhet sor. Fontos itt a tenyésztelepek, a keltető- és a fogadótelep közötti szigorú higiénés viszonyok betartása.

h) Rendkívül fontos a telepeken az ún. vízkezelési management előírásainak betartása. A vizet állandóan kémiai és mikrobiológiai vizsgálatokkal kell ellenőrizni, az ún. felületi vizek (pl. saját kút) esetén ennek gyakorisága nagyobb legyen.

i) A takarmány és más anyagok telepre szállításánál biztosítani kell, hogy a takarmány és az új alom szállításának az útja a lehető legrövidebb legyen, itt a fertőzések behurcolásának kockázatát a minimálisra kell csökkenteni.

5) A felsorolt program szerinti szabályok mellett még ki kell térni az alábbi szempon­tokra:

• hol vannak a belépési és kilépési pontok, közöttük az „egyirányú utca” kötelező;
• a személyi forgalmat a minimálisra kell csökkenteni, és tiltani az illetéktelen személyek belépését;
• minden járművet le kell mosni, indokolt saját járművek használata;
• fertőtlenítő helyek megfelelő kialakítása, különösen a lábbelik számára;
• rágcsálók és egyéb apró kártevők bejutása miatt területen ne legyen gaz magas fű.

Az AI elleni vakcinázás kérdése

Míg az USA-ban hivatalosan nem ismerik el az AI elleni vakcinázási programokat, addig a világ 14 országában a 2002 és 2010 közötti időszakban alkalmazták már ezeket. Dr. David Sweyne, az USDA Dél-nyugati Kutató Laboratóriumának igazgatója az Atlantában rendezett IPPE (International Poultry Production Exhibition) kiállításon adott információt arról, hogy bizonyos országokban alkalmazzák a vakcinázást részben preventív módon, de 6 országban a szükség vitte rá a szakembereket. Ezek 99%-a nemzeti rutinvakcinázásként történik (Kína, Egyiptom, Indonézia és Vietnám).

A vakcinázás engedélyezése és végrehajtása szükségalapon a következő országokban folyik: Elefántcsontpart, Szudán, Észak-Korea, Izrael, Oroszország és Pakisztán.

Az USDA még 2015. januárban azt jelentette, hogy nincs szándékában a magas patogenitású (HPAI) influenza vírusok ellen vakcinázási programot indítani, mindazonáltal két gyártó céggel kötött szerződést egyelőre a vakcina hazai tárolása céljából.

Magyarország: járvány­helyzet lapzártánk idején

Jelen cikk aktuális befejezése céljából január 11-én tájékoztatást kaptunk a Dr. Csorbai Attilától, a Baromfi Termék Tanács igazgatójától, amely röviden a következőkben foglalható össze.

Sajnos az elmúlt napokban is fordultak elő betegségkitörési esetek – a fentebb felsorolt megyéken kívüli területeken is –, ezért az országos járványhelyzet nem zárható le. A szükséges intézkedéseket a hatóságok a szakmai vezetéssel összefogva azonnal hatályba léptették. Azokon a telepeken, ahol az állományokat fel kellett számolni és zárlatot rendeltek el, nem tudni, hogy mikor lehet szó új állományok betelepítéséről. Mindenesetre annyit lehet tudni ennek feltételeiről, hogy ez a takarítás utáni másodlagos fertőtlenítést követő 30 nap elteltével történhet meg, ha a zárlatot feloldják.

A kivágott baromfiállományok nagysága eddig összesen közel 3 millió darab. Az állami kártalanítás az élő baromfit előállító termelők részére már megkezdődött, ennek alapja ezek mindenkori (aktuális) forgalmi értéke.

A vágóüzemek kártalanítása még nem kezdődött meg, annyit lehet tudni, hogy az üzemek egyelőre az alapanyaghiány miatt kiesett műszakok munkabér- és köztehervonzatának megfelelő kártalanítást kérték. Természetesen ezen kívül nagy veszteséget jelent számukra a tervezett termékértékesítés (belföldi és export) bevételének elmaradása is.

Az élő állatot előállító termelők nagyobb biztonságban érezhetik magukat ilyen szempontból, mert számukra a kifizetések már megkezdődtek.

A terméktanács vezetői az illetékes állami szervek részéről történt intézkedésekről és a velük folytatott tárgyalásokról igen kedvezően nyilatkoztak. A BTT jelenleg egy komplex, az egész termékpályát magába foglaló programot készít a járványhelyzetből következő feladatok kijelölésével azok rendszerszerű megoldására és a teendők végrehajtására. A program több szakmai és hivatalos fórumon kerül egyeztetésre, ami egyébként a részfeladatok és a napi intézkedések tekintetében folyamatos.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai