2020-ig marad a SAPS

Kategória: Agrártámogatások | Szerző: Cser Tibor
Címkék: termeléshez kötött támogatás, SAPS, agrártámogatás, zöldítés, Közös Agrárpolitika, KAP

A termeléshez kötött támogatások szintje a közvetlen uniós támogatási keret jelenlegi 3,5 százaléka helyett 13 százalékra fog nőni – jelentette be Czerván György február végén. A Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára fontos elemként említette, hogy a társadalom által is elfogadott, a valós teljesítményeken nyugvó, termeléshez kötött jogcímek révén a munkaintenzív, úgynevezett érzékeny ágazatok (pl. zöldség, gyümölcs, szarvasmarha) támogatására a jelenleginél nagyobb összeg lesz fordítható. Az államtitkár bemutatta az új támogatási rendszer kötelező érvényű és önkéntesen alkalmazandó elemeit, majd hangsúlyozta, hogy az Európai Unió nagy hangsúlyt fektetett a tagállamok számára önkéntesen bevezethető, termeléshez kötött támogatási rendszerre, amelyet Magyarország is tervez alkalmazni. A jelenlegi rendszerben a termeléshez kötött támogatások igen szűk alkalmazására nyílt lehetőség. 2015-től ezen a területen gyökeres változásra számíthatnak a gazdák. Ennek keretében például a már említett szektorok – a rizs, tej és tejtermékek, juh- és kecskehús, marha- és borjúhús, cukorrépa, valamint a zöldség-gyümölcs ágazatok – juthatnak a termelés mértékétől függő forráshoz. Ezen felül 2015 után a fehérjenövények esetében is lehetővé válik a tagállami keretünk további 2 százalékát termeléshez kapcsolt támogatás formájában a gazdáknak juttatni. Magyarország célja a keret teljes felhasználása, elsősorban a munkaintenzív ágazatok támogatása. Ezzel együtt fontos megjegyezni, hogy a termeléshez/teljesítményhez kötött támogatások társadalmi elfogadottsága hazánkban kedvezőbb, és foglalkoztatást megőrző szerepe is van. A konstrukció keretében a zöldség-gyümölcs, rizs, cukorrépa esetében a területi minimum küszöb 1 hektár. Czerván György előadásában hangsúlyozta, hogy a kormány a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával történt egyeztetetését követően tavaly év végén azt a döntést hozta, hogy az egyszerűsített területalapú támogatási (SAPS) rendszer 2021-ig érvényben marad. A jelenleg is működő SAPS-rendszer továbbviteléről elmondta, hogy a magyar gazdák által már jól ismert konstrukcióról van szó, amely lehetővé teszi a közvetlen támogatások széles körű igénybevételét és a költségvetési keretösszegek teljes felhasználását is.

belépés reFormIdőszAkbAn

A Közös agrárpolitika (KaP) szinte közvetlenül a belépésünk előtt, 2003-ban élte meg egyik legnagyobb jelentőségű reformját. addig a közvetlen mezőgazdasági támogatások termeléshez kötötten jutottak el a gazdálkodókhoz, a támogatás feltétele a mezőgazdasági termékek előállítása volt. a termelőket döntésükben nem a piac, hanem a támogatás lehívása motiválta, s ez egyben azt is meghatározta számukra, hogy mit milyen mennyiségben célszerű előállítaniuk.
2003-ban azonban a régi tagállamokban alkalmazott ún. standard rendszert az összevont gazdaságtámogatás (sPs) váltotta fel, míg az új tagállamok számára az egyszerűsített területalapú támogatás (saPs) jelenti a közvetlen kifizetések elosztási rendszerét. mindkét rendszer olyan jövedelemtámogatást jelent, ami nem befolyásolja túlzottan a termelési döntéseket, hanem a jövedelembiztonság garantálása mellett egy a piaci kereslethez igazodó racionális magatartásra ösztönöz.

SzIgorÚ szAbályok

A bejelentés hosszú agrárdiplomáciai vita végére tett pontot. Az európai uniós Mezőgazdasági és Halászati Tanács december 16–17-i ülésén már jóváhagyta az elkövetkezendő évek Közös Agrárpolitikájának kereteit meghatározó négy alaprendeletet (közvetlen támogatások, az egységes piacszervezés, a vidékfejlesztés, illetve a horizontális rendelet), illetve a 2014. évre vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló jogszabályt.

A jogszabálycsomag elfogadása mind Magyarország, mind a tagállamok számára fontos lépés, hiszen a gazdák az új szabályok ismerete alapján tudják meghatározni, hogy milyen irányba tervezhetik gazdaságuk fejlesztését.

Magyarország jelentős mozgásteret kapott az új támogatási rendszer bevezetéséhez a közvetlen támogatási rendeletben. Ennek értelmében akár 2020-ig is továbbvihető az egyszerűsített területalapú kifizetési rendszer (SAPS). De 2015-től bevezethető lenne az alaptámogatási (BPS) rendszer is, amelyben alaptámogatási jogosultságot kaphat minden olyan termelő, aki aktív gazdálkodónak számít, 2013-ban már nyújtott be egységes kérelmet, vagy fiatal gazda, esetleg új mezőgazdasági termelő. Nagy eredmény, hogy a kiegészítő nemzeti támogatás (top up) utódjaként alkalmazott átmeneti nemzeti támogatás fokozatosan csökkenő keretekkel 2020-ig továbbvihető. Magyarország ehhez a tételhez egyébként külön is ragaszkodott.

A reform szigorú szabályokat ír elő az aktív mezőgazdasági termelőkre azért, hogy azok részesülhessenek támogatásban, akik fő tevékenysége mezőgazdasági jellegű. A tagállamoknak kötelezően kell alkalmazni egy új negatív listát, amely azokat az üzleti tevékenységeket tartalmazza, amelyek ki vannak zárva a közvetlen kifizetések köréből.

A zöldítés keretében további hektáralapú támogatásra lesznek jogosultak az éghajlat és a környezetvédelem szempontjából kedvező, meghatározott mezőgazdasági gyakorlatot folytató gazdaságok az alaptámogatási (BPS) vagy az egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS) forrásain felül. A tagállami pénzügyi keret 30%-át kell erre a valamennyi tagállam számára kötelező intézkedésre fordítani. A követelmények be nem tartása szankciót von maga után. A zöldítés keretében számos részben vagy egészben mentesülő üzemtípus elismertethető (pl. biogazdaságok).

A zöldítés keretében az alábbi három feltételt kell teljesíteni:
• az állandó legelők fenntartása: 5 százalékkal lehetne megváltoztatni a nagyságát 7 év alatt, és nemcsak termelői, hanem nemzeti szinten is teljesíthető;
• a terménydiverzifikáció keretében 10 ha alatt 1 növényt, 10 és 30 ha szántó között minimum 2 különböző növényt, 30 ha felett pedig minimum 3 növényt kell termeszteni;
• ökológiai célterületet (EFA) csak azoknak a gazdálkodóknak kell kijelölni, akiknek a szántóterülete meghaladja a 15 hektárt; az első évben 5 százalék, majd bizottsági felülvizsgálattól függően akár 7 százalékra emelkedhet a kijelölendő EFA mértéke.

Önkéntesen

A termeléshez kötött támogatások szintje emelkedni fog. Ennek megfelelően – Czerván György bejelentése szerint – a közvetlen EU-s támogatási keret jelenlegi 3,5 százaléka helyett, 13 százalékot lehet erre a célra fordítani, valamint további 2 százalékot pedig fehérjenövényekre.

A generációváltás elősegítése érdekében a mezőgazdasági tevékenységet megkezdő vagy bizonyos feltételekkel folyató fiatal (40 évnél nem idősebb) gazdák a tevékenység megkezdését követő első öt évben az alaptámogatáson felül kiegészítő támogatást kaphatnak, amire a tagállami keret maximum 2 százalékát lehet fordítani.

A kisgazdaságok támogatási rendszerét a tagállamok önkéntesen vezethetik be, amelyre az adható átalányösszeg legfeljebb 1250 euró lehet. A rendszerhez csatlakozó termelők mentesülnek a zöldítés követelménye alól.

A 150 ezer eurónál magasabb alaptámogatási vagy SAPS-összegekre a tagállamnak legalább 5%-os elvonást kell alkalmazni, de a támogatási összegből a munkabérek és bérjellegű járulékok is levonhatóak.

Lesz-e felső határ?

Több ezer magyar céget érinthet majd az Európai Bizottság levitatottabb, de még el nem döntött őszi javaslata, miszerint az egy üzem által kapható direkt támogatásoknak felső határt szabna (capping). A tervezet szerint a támogatás felső plafonja 300 ezer euróra módosulna, és a degresszió már 150 ezer euró felett megjelenik. (Ez a mai árfolyamon 94, illetve 47 millió forintot jelent.) Az elvonás mértéke 250 és 300 ezer euró közt a 250 ezer feletti rész 70 százaléka, míg 200 és 250 ezer euró közt a 200 ezer feletti rész 40 százaléka. 150 és 200 ezer euró közt pedig a 150 ezer feletti rész 20 százaléka lesz. Egyetlen, bár nem jelentéktelen könnyítésként a bér- és járulékterhekkel csökkenthető lenne a támogatás összege, ezáltal a nagyobb munkaerőt felszívni képes gazdaságok alacsonyabb sávba kerülnének.

Zöld intézkedések

Az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet esetében kiemelkedő eredmény, hogy egyedüli tagállamként Magyarországnak sikerült elérnie, hogy izoglükóz kvótája 30 ezer tonnával emelkedjen. Szintén fontos eredmény a cukorkvóták 2017-es megszűnése, amely Magyarországon is elvi lehetőséget biztosít új cukorgyárak megnyitására.

Vidékfejlesztési szempontból fontos eredmény, hogy a következő hét év vidékfejlesztési programjainak prioritásai, illetve fókuszterületei közé bekerült a fenntartható erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar. Jól mutatja az ágazat környezetvédelmi elkötelezettségét, hogy a program forrásainak 30 százalékát zöld intézkedésekre kell fordítani, illetve hogy a környezet- és klímavédelmi intézkedések egységesen magasabb EU-hozzájárulással finanszírozhatók.

Az átmeneti rendelkezések esetében jelentősen növeli mozgásterünket, hogy 2014-ben a jelenleg futó intézkedések szinte teljes palettája kifizethető lesz a következő keret terhére.

A következő néhány hónapban a hangsúly az alaprendeletekhez kapcsolódó másodlagos jogszabályok véglegesítésén és jóváhagyásán lesz.

Összességében megállapítható, hogy a tárgyalásokon sikerült jól érvényesíteni a magyar érdekeket, egyértelműen a KAP nyertesei vagyunk. Olyan jogszabályokat sikerült megalkotni, amelyek lehetővé teszik a következő hétéves uniós költségvetés agrárfejezetéből Magyarországnak jutó 12,3 milliárd euró hatékony felhasználását.

Ajánlott kiadványokDr. Böő István :
Juhegészségügy gazdáknakDr. Radics László:
Növénytermesztő mester könyveKapronczai István:
Információs rendszerek a közös agrárpolitika szolgálatábanDr. Sutus Imre:
Mezőgazdasági számvitel és gazdasági elemzés

Ez is érdekelhetiA NÉBIH 2018–2019. évi kisparcellás őszi káposztarepce fajtakísérleteiMegjelentek az agrár- és élelmiszeripari vállalkozások által igénybe vehető átmeneti támogatásokról szóló miniszteri rendeletekAz uniós agrártámogatások és az átmeneti nemzeti támogatások is biztosítottak a 2021-től kezdődő átmeneti időszakban