Milyen lesz az új LAEDER?

Kategória: Vidékfejlesztés | Szerző: SZB, 2014/01/10
Címkék: LEADER, vidékfejlesztés, támogatás, akciócsoportok, Európai Bizottság, EMVA

Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtása kapcsán pályázat benyújtására a 2008 óta három alkalommal, 2009-ben, 2011-ben és 2013-ban nyílt lehetőség. 2009-ben mintegy 7,5 milliárd forint, 2011-ben több mint 10 milliárd forint, 2013-ban több mint 30 milliárd forint pályázati forrás állt rendelkezésre. Az egyes LEADER Helyi Akciócsoportok (a továbbiakban: HACS) illetékességi területén igen eltérőek voltak a rendelkezésre álló fejlesztési források: 160 millió forinttól 850 millió forintig. Mindkét pályázási kört a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata előzte meg, amelyet az Irányító Hatóság (IH) jóváhagyott – tájékoztatták lapunkat a Vidékfejlesztési Minisztériumban.

A 2011-es körben a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiából levezethető célterület katalógus állt az ügyfelek rendelkezésére, és Helyi Bíráló Bizottság (HBB) került felállításra. A HBB kizárólag az általa előre meghatározott LEADER kritériumokat, alapelveket vizsgálta, és annak alapján hozta meg döntését. A 2013-as pályázati körben a HACS-ok helyi döntéshozatalát erősítő, a helyi igényeknek megfelelően megfogalmazott Helyi Vidékfejlesztési Stratégián alapuló feltételrendszer került kialakításra, melynek hatására minden eddiginél nagyobb szabadságot kaptak a HACS-ok a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájukhoz illeszkedő Intézkedési Tervük kialakítására, illetve a döntéshozatalban (Helyi Bíráló Bizottság). Ügyfél lehetett települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, nonprofit szervezet, egyház, mikro-, kis- és középvállalkozás, természetes személy, mezőgazdasági őstermelő. Projektenként legfeljebb 50 millió forint volt a támogatás felső határa, de ez HACSonként eltérhetett a rendelkezésre álló fejlesztési forrástól függően.

A jogcímen a benyújtás 2013. június 17-től szeptember 30-ig folyamatos volt. 2013. november 15-ig több mint 6300 támogató döntés született 38,9 milliárd forint értékben.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégián alapuló feltételrendszer került kialakításra

Nemzetközi LEADER együttműködések

A legutóbbi időszak történéseihez tartozik, hogy Az Európai Unión belüli és harmadik országbeli területekkel való nemzetközi együttműködéseket támogató jogcím keretein belül folyamatosan 2012. október 30-tól 2013. november 29-ig lehetett támogatási kérelmet benyújtani legalább egy hazai együttműködő partner és legalább egy európai uniós tagállamban működő LEADER HACS vagy egy EU-n kívüli LEADER-megközelítés szerint szerveződött, jogi személyiséggel rendelkező csoport között megvalósuló együttműködésre. A jogcímrendelet célja a nemzetközi együttműködés elősegítése és megvalósítása, a tapasztalatok, a know-how, a legjobb gyakorlatok megosztásának, a közös akciók, projektek kidolgozásának, közös szerveződések kialakításának ösztönzése.

A pályázati rendszer két szakaszban valósul meg. Első körben az IH-hoz szükséges benyújtani a Megvalósíthatósági Tanulmányt (a továbbiakban: MT). Amennyiben az IH által létrehozott Szakmai Bizottság az MT-t támogathatónak ítéli meg, abban az esetben az IH kiállítja hozzájáruló nyilatkozatát. Eddig összesen 76 db IH hozzájáruló nyilatkozat került kiállításra és a forrásigény ezen Megvalósíthatósági Tanulmányok kapcsán 2,4 milliárd forint volt. Várhatóan 2014. I. félévére esik a támogatási határozatok kiadása.

A rendelet keretében egy együttműködési projekt kapcsán a megítélhető maximális támogatási összeg az együttműködési projektre vonatkozóan nem haladhatja meg az 50 millió forintot. Egy ügyfél párhuzamosan több együttműködési projekt megvalósításában is részt vehetett. Az együttműködési projekt kapcsán az alábbi ügyfelek voltak jogosultak támogatási kérelem benyújtására: a LEADER HACS területén székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező, működő és induló mikro-, kis- és középvállalkozás; működő települési önkormányzat; települési nemzetiségi önkormányzat; önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás; székhellyel vagy telephellyel rendelkező nonprofit szervezet (ide értve a LEADER HACS-ot is); székhellyel vagy telephellyel rendelkező egyház; valamint lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy.

LEADER térségek közötti együttműködések

A LEADER térségek közötti együttműködéseket támogató jogcím keretein belül legalább két magyarországi LEADER HACS illetékességi területe között, legalább két ügyfél – amely ügyfelek közül legalább az egyik LEADER HACS – által együttesen megvalósított intézkedésekre vehető igénybe támogatás. A támogatási kérelmet folyamatosan, 2013. április 2-től 2013. november 29-ig lehetett benyújtani. A pályázati rendszer két szakaszban valósul meg. Első körben az IH-hoz szükséges benyújtani a Megvalósíthatósági Tanulmányt (a továbbiakban: MT). Amennyiben az IH által létrehozott Szakmai Bizottság az MT-t támogathatónak ítéli meg, abban az esetben az IH kiállítja hozzájáruló nyilatkozatát. A határidő lejártáig összesen 1192 kérelem érkezett be és a forrásigény ezen Megvalósíthatósági Tanulmányok kapcsán 14,1 milliárd forint volt. A korábbi jogcímhez hasonlóan, itt is 2014 I. félévére várható a támogatási határozatok kibocsájtása.

Szintén a LEADER nemzetközi együttműködésekhez hasonlóan egy együttműködési projekt kapcsán a megítélhető maximális támogatási összeg az együttműködési projektre vonatkozóan nem haladhatja meg az 50 millió forintot. Egy ügyfél párhuzamosan több együttműködési projekt megvalósításában is részt vehet. Az együttműködési projekt kapcsán az alábbi ügyfelek jogosultak támogatási kérelem benyújtására: a LEADER HACS területén székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező, működő és induló mikro-, kis- és középvállalkozás; működő települési önkormányzat; települési nemzetiségi önkormányzat; önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás; székhellyel vagy telephellyel rendelkező nonprofit szervezet (ide értve a LEADER HACS-ot is); székhellyel vagy telephellyel rendelkező egyház; valamint lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy.

Több mint 6300 támogató döntés született 38.9 milliárd forint értékben

A 2014–2020 közötti programozási időszak

A jövőt illetően megtudtuk, hogy hosszú egyeztetés után 2013. december 17-én megjelent az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU Rendelete, mely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szól. Ez a jogszabály határozza meg a 2014–2020 közötti európai uniós társfinanszírozással megvalósuló LEADER program folytatásának alapjait. A helyi fejlesztés tekintetében alkalmazott LEADERmegközelítés éveken át eredményesnek bizonyult a vidéki térségek fejlődésének előmozdítása terén azáltal, hogy alulról felfelé építkező megközelítést alkalmazva teljes mértékben figyelembe vette a helyi kezdeményezésen alapuló vidékfejlesztés iránti multiszektorális igényeket. Ezért az új EMVA-rendelet kimondja, hogy a LEADER-t a jövőben is fenn kell tartani és alkalmazását továbbra is kötelezővé kell tenni a nemzeti és/vagy regionális szintű vidékfejlesztési programok esetében.

A LEADER keretében megvalósuló helyi fejlesztéshez az EMVA-ból nyújtott támogatásnak ki kell terjednie az egy adott tagállam csoportjai közötti területek közötti együttműködési projektekre, vagy a több tagállam csoportjai közötti transznacionális együttműködési projektekre, illetve a tagállamok csoportjai és harmadik országok csoportjai közötti együttműködési projektekre is.

Az EMVA-rendeleten kívül két dokumentumot érdemes a LEADER Helyi Akciócsoportokkal kapcsolatban még megemlíteni, az első a Közös Stratégiai Keretről szóló 1303/2013/EU rendelet, mely közös megközelítést határoz meg a kohéziós politika, a vidékfejlesztési politika, valamint a tengerügyi és halászati politika teljesítményközpontúságának megerősítése érdekében, ezért a feltételrendszerrel és a teljesítés felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá a figyelemmel kísérésre, jelentéstételre és értékelésre vonatkozó intézkedéseket is magába foglal. A rendelet emellett közös rendelkezéseket fogalmaz meg a közös stratégiai kerethez tartozó alapok bevezetésének szabályozására, valamint külön intézkedéseket határoz meg a pénzügyi eszközökre és a közösségi szinten irányított helyi fejlesztésekre vonatkozóan.

A második pedig a Partnerségi megállapodás amely meghatározza a 2014–2020 közötti uniós társfinanszírozású fejlesztési programokat, melyet az EU Bizottsága hagy jóvá a Magyarország Kormányával folytatott egyeztetések után. A dokumentum kitér a Közösségvezérelt Helyi Fejlesztésekre (CLLD) mely támogatási módszer a LEADER program alapján született, és melynek célja, hogy az egyes források felhasználását helyi döntés alapján a helyi társadalmi, gazdasági prioritások figyelembevételével bíráljanak el. Ennek érdekében az egyes Akciócsoportok nemcsak a vidékfejlesztési Program által biztosított forrásokat vehetik igénybe a fejlesztésekhez, hanem ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap), ESZA (Európai Szociális Alap) és ETHA (Európai Tengerügyi és Halászati Alap) források bevonására is lehetőségük nyílik.

Ennek értelmében 2014-re tervezzük a már létező LEADER Helyi Akciócsoportok szakmai felkészítését a következő programozási időszakra; az ország területét lefedve a korábban említett dokumentumoknak megfelelően szervezeti, és ahol szükséges területi újraszerveződési folyamatok mennek végbe. A jelenlegi LEADER Helyi Akciócsoportok bázisán, de kisebb, homogén, gazdaságilag együvé tartozó, de a megyehatárokat át nem lépő akciócsoportok kialakulását biztatja a tárca a pályázati lehetőségek hatékonyabb kihasználásának érdekében. A területi lehatárolások kialakításával a szervezetek jogosulttá válnak az előkészítő támogatásra, valamint a részükre biztosított felkészítő képzés segítségével elkészíthetik a Helyi Fejlesztési Stratégiájukat, mely figyelembe veszi a többi uniós fejlesztési forrást is.

A korábbi LEADER tapasztalatokra építve, valamint az Európai Bizottság javaslata alapján, a jövőben az állampolgárok helyi szintű bevonásának eszköze lehet a CLLD, amely a 2014-2020-as Vidékfejlesztési Program 6. prioritásként jelenik meg. A CLLD keretei között nagyobb szerepet kap a vidéki szegénység kezelése.

Ajánlott kiadványokLukács Gergely Sándor:
Magyar kertészeti stratégia és vidékfejlesztésSzékelyhidi Tamás:
Alternatív vidéki vállalkozások szervezéseLukács Gergely Sándor:
Sikeres vidékLukács Gergely Sándor:
Kisvállalkozások a vidékfejlesztésért

Ez is érdekelheti1,8 milliárd forintos támogatási csomag borászatok számáraÁtmeneti támogatás érhető el a Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program részekéntMegjelentek az agrár- és élelmiszeripari vállalkozások által igénybe vehető átmeneti támogatásokról szóló miniszteri rendeletek