Nógrádi vadparadicsom

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Hajtun György, 2017/02/21

Bár hideg van, és hó borítja a talajt – aminek a gazda nagyon is örül –, de nem lehet betelni a táj szépségével, már csak azért sem, mert a kerítésnél őzike „kíváncsiskodik” az ismeretlen látogató iránt. Villányi Péter eligazít, hogy a Vadasparkban az apróvad nem, de a nagyvad tenyésztett. Mielőtt azonban a vadállományról, a vad értékesítéséről és feldolgozásáról beszélnénk, a kezdetekről kérdezem a házigazdát.

A cégalapítás éppen 25 évvel ezelőtt, 1991. októberében történt, Villányi és Társa Bt. néven erődgazdálkodási és szolgáltató tevékenységet folytattak, ami azért nem meglepő, mert Péter és két fia is erdésztechnikusi végzettséggel rendelkezik. Tíz éven keresztül a Kemencei Erdészet erdőművelésével foglalkoztak, de miután megváltoztak az erdőgazdálkodási körülmények (nagy volt a munkanélküliség, a szakma felhígult), Villányi Péter úgy döntött, hogy váltaniuk, változtatniuk kell.

Az ezredforduló után, 2001-ben 25 hektáron gyümölcsültetvényt telepítettek, mégpedig állami támogatással. Négy-négy hektáron meggyet, körtét, 3,5 hektáron cseresznyét, 2,5 hektáron fekete szedret, 5,5 hektáron piros ribizlit és 4 hektáron málnát ültettek. Ezek intenzív, öntözött ültetvények, amelyből a málna 2011-ben az óriási esőzések következtében kipusztult. A többi gyümölcsfa jelenleg is él és hozza a termését.

Vadgazdálkodás, vadfeldolgozás

Villányi Péter azonban nem elégedett meg a gyümölcsössel, 2002-ben családi gazdaságot alapított, és vadgazdálkodással kezdett foglalkozni. Kialakítottak egy muflon-dám tenyészkertet, amit aztán 2005-ben vaddisznóval, szarvassal „bővítettek”, így az idehaza vadászható vadfajok tenyésztésével teljessé vált a paletta. A törvényi változások miatt 2009-ben át kellett alakulniuk vadasparkká, mivel ettől az évtől a törvény Magyarországon háromféle vadtartásra adott lehetőséget. Van a vadfarm, ahol az állatokat a húsáért tenyésztik; van a vadaspark, amely oktatási-kutatási, bemutatási célokat szolgál; és van a vadaskert, amely vadászati célra létesül. Ők a vadaspark kategóriába kerültek. A törvény a vad háznál tartását megszüntette, s engedély nélkül nem lehet vadat tartani. Villányi Péter a vadgazdálkodással kapcsolatban azt is elmondta, hogy a család 2007 óta ezer hektáros külső vadászterülettel is rendelkezik, ahol évente 100–120 nagyvadat lőnek.

A cég harmadik lába 2012-ben „nőtt ki”, ekkor döntöttek úgy, hogy építenek egy vadfeldolgozó üzemet. Ebbe azért is vágtak bele, mert egy jó barátjuktól megkapták a gemenci öreg jágerek (erdészek) 24-féle vadhús receptjét. Ezt aztán kipróbálták, és megtetszett a hagyományos, tartósítószer nélküli, a magyar ízvilágnak megfelelő, egészséges termékpaletta. A vadfeldolgozót már saját erőből építették meg, s azóta folyik az üzemben a vadhúsokból különböző termékek gyártása. Évente átlagosan kétezer nagyvadat (gímszarvast, dámszarvast, muflont, őzet, vaddisznót) dolgoznak fel.

Vadaspark 110 hektáron

A nógrádi az ország egyetlen olyan Vadasparkja, ahol nincsenek ketrecek, karámok, így a vad 110 hektáron természet-közeli állapotban nevelkedik. Amikor délután az etetők közelébe beviszik a látogatókat – évente 8–10 ezer fő, nagyon sok visszatérő vendég jön a Vadasparkba, köztük jelentős számban óvodások, iskolások – és megtöltik ennivalóval az etetőket, akkor nagyon sok vadat lehet megfigyelni 100 méteres körzetben. Ezt pedig nem sok helyen tudják a látogatók számára biztosítani. Az etetőknél jól megférnek a vadak, a 160 kilogrammos vaddisznó és az 5 kilogrammos muflonbárány – ahogy a természetben is – együtt eszik a változatos „takarmányt”. A négy mesterséges vaditatóban pedig egész évben biztosított az állatok részére az ivóvíz.

Megéri?

A vadgazdálkodás, a vadtenyésztés egyáltalán nem olcsó tevékenység. A vadtartásnak ugyanolyan költségei vannak, mint a háziállatok tartásának. Egész évben mindennap kell etetni, itatni. S az sem teszi olcsóbbá a vadtartást, hogy az állat-egészségügyi szabályozás ma már lehetővé teszi, hogy a multinacionális áruházakban a lejárt szavatossági idejű pékárut és gyümölcsöket megkapják a vadak etetéséhez. Ezeket a termékeket kiegészítő táplálékként veszik az etetőkbe. A vad étkezés szempontjából hasonlít a rossz gyerekre: van, amelyik a csokis fánkot, a kakaós csigát kedveli, de persze, ha ez elfogyott, akkor jó a zsömle és a rozskenyér is. Szerződést kötöttek egy áruházlánccal, ahonnan naponta egy teherautó áru érkezik. Vácról pedig a krumplit, a káposztát és más zöldség- és gyümölcsféléket hozzák. Mindemellett 200 hektáron takarmányt is termesztenek, mert e nélkül nem tudnának rentábilisan gazdálkodni. A tartástechnológiájuk bevált, hiszen igen szép eredményeket érnek el a tenyészállatokkal. A tenyészállatokat olyan helyekről vásárolták meg, amelyek vadaskertben születtek és nevelkedtek. Vadaskertben csak kerti vadat szabad tartani, mert az a vad, amelyik kertbe született, az tiszteli a kerítést. Olyan genetikai állományú vadakat telepítettek, amelyek a legjobb egyedeket, szép trófeájú példányokat hozzák világra.

Ami a vad értékesítését illeti, Magyarországon törvény tiltja, hogy tenyésztett vad szabad területre menjen. Annyi a vad a hazai erdőkben, hogy azt sem győzik lelőni, amit le kellene. Csak kertekbe értékesítik a tenyésztett vadat, s nemcsak a hazai piacokról, hanem a szomszéd országokból is széles, állandó vevőkör jár Nógrádba. Akik itt vásárolnak, azok 2–3 ezer hektáros kerttel rendelkeznek, amelyet nem lehet minden évben új vaddal „feltölteni”, ezért elkerítenek 200–300 hektárt, ahol tenyészkertet alakítanak ki. Ebbe a tenyészkertbe kerülnek a Villányi Péterék által nevelt vadak, amelyek nagy genetikai értékűek.

Vadhús termékek

A vadfeldolgozót nem a Vadasparkból látják el vadhússal, hanem a vadásztársaságoktól vásárolják fel a terítéket. Emellett a családi gazdaságban 25 Angus fajtájú szarvasmarha, 30–40 birka (köztük a Jákob birka, amely négyszarvú), 1–2 szamár, 1–2 kecske, lovacskák legelnek. Kétszáz sertés is van az állományban, duroc és mangalica fajták adják a szaporulatot. A háziállattartás olyan szinten megerősödött, hogy ezt már a nagyközönség is örömmel nézi meg. A vadfeldolgozó létesítését – mint már említettük – a 24 receptura ösztönözte. A feldolgozóüzemben a lőtt vadat dolgozzák fel. A vaddisznó mellett a fácánból, a vadkacsából is készítenek finom, különleges termékeket, amelyeket a hazai boltokban értékesítenek. Villányi Péter az egyik úttörő abból a szempontból, hogy a hazai fogyasztókat jó minőségű termékekkel lássák el. A vadhús óriási biznisz, a magyar vad viszont Európának jó üzlet, mert a vadhús több mint 90 százaléka a határon kívül talál vevőre. Péter viszont úgy gondolja, hogy a pörkölthús néven árusított vadhús nem növeli az egyébként is nagyon alacsony, egy főre jutó, éves vadhúsfogyasztást.

A feldolgozóból minőségi vadhús áru jut el a fogyasztókhoz, s ők az egyetlen gyártók, akik az Auchan áruházakba hetente szállítják a friss vadhúst. Mint elárulja, kis árréssel dolgoznak, viszont ugyanazt az árat kell fizetniük a lőtt vadért, mint amit külföldön jelentős profittal eladnak. Egy-egy vadnál alacsony a húskihozatal, átlagosan 50–60 százalék közötti az arány. Nagyon hiányzik a vadhúsnál a marketingtevékenység, jelentette ki a házigazda. Kértek ugyan reklám célra segítséget a földművelésügyi tárcától, de nem kaptak támogatást. Ugyanakkor voltak olyan elképzelések, hogy a vadhúst beviszik a közétkeztetésbe, de ennek éppen a vadhús ára szabott határt.

Villányi Péter azonban optimistán tekint a jövőbe. A kitörési pontot abban látja, ha még nagyobb hozzáadott értékű termékekkel jelenik meg a piacon. Ennek megvalósítása érdekében egy 250 millió forintos beruházásba kezdtek, s egy új feldolgozóüzemet építenek fel. A beruházás megvalósításában segíthet a GINOP pályázaton benyújtott uniós támogatás, amely 50 százalékos támogatottságot jelent. Az új üzem 500 négyzetméteren valósul meg, és a legkorszerűbb technológiai gépsorokkal kezdik meg – reményeik szerint – idén ősszel a gyártást. A termékpalettájukat jelentősen bővítik azzal, hogy a 24 recept eddig nem hasznosított darabjait is kipróbálják. Péter hisz abban, hogy a vadhús egészséges volta széles társadalmi körben elterjed, s ezáltal a fogyasztása is növelhető. A házigazda végül elárulja, hogy a gazdaság 10 éve együttműködési megállapodást kötött a gödöllői Szent István Egyetemmel, így minden évben fogad nyári gyakorlaton vadmérnök hallgatókat. E kapcsolat révén, saját költségen, húsvizsgálatokat is végeznek, s azt is bevizsgálták, hogy mikor kell a vadat optimálisan feldolgozni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai