Sokoldalú erdőgazdálkodás

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Hajtun György, 2017/02/22

– Helyettes államtitkár úr, ha a hazai erdőgazdálkodásról beszélünk, az első kérdés minden esetben az, hogy mekkora az ország erdősültsége?

– Ha nem is Ádám-Évától szeretnénk kezdeni, akkor is mindenképpen meg kell említsük, hogy a trianoni békeszerződéssel nemcsak az ország kétharmadát, hanem az erdőterületeink 80 százalékát is elveszítettük. Az erdőgazdálkodás kialakulása előtt az erdőket fakitermelésre és vadászatra használták, manapság azonban sokkal inkább a nem anyagi jellegű szolgáltatásokért kedveljük az erdős területeket. A természeti erőforrások között az erdő fontos helyet foglal el: jelentős szerepet tölt be a biodiverzitás, a termőtalaj, a klíma, a légkör védelmében, a vízháztartás szabályozásában, biztosítja a vadállomány életfeltételeit, szebbé, vonzóbbá teszi a környezetet. Hatással van az adott terület idegenforgalmi, turisztikai adottságaira, lehetőséget biztosít a kikapcsolódásra, a szabadidő kellemes eltöltésére. Ebből is látszik, hogy miért is mondjuk: „Nemzeti kincsünk az erdő!” A hazai erdők azonban nem tekinthetők teljes körűen önfenntartó környezeti rendszereknek, mivel jelenlegi formájuk több évezredes emberi jelenlét, beavatkozás során alakult ki. Az erdők nagyobb részének fenntartása a jelenlegi formájukban és a társadalom számára nyújtott szolgáltatásaik megszokott színvonala mellett csak szakszerű erdőgazdálkodás keretében lehetséges. Magyarországon folyamatosan emelkedik az erdőgazdálkodási célú terület nagysága, ami magába foglalja a faállománnyal borított területen kívül többek között az egyéb erdészeti célú utakat, tisztásokat, csemetekerteket. Az említett Trianon előtti időkben 12 százalékos volt a jelenlegi Magyarország erdősültsége, napjainkban 20–22 százaléknál tartunk. Hogy pontos legyek: az Országos Erdőállomány Adattár adata, amely a hatályos erdőtörvény szerint erdőnek minősülő és nyilvántartásba vett erdőket mutatja, 2 059 700 hektár erdőgazdálkodási célú terület található Magyarországon. Ebből 1,9 millió hektárt tesz ki a tényleges faállománnyal borított erdőterület nagysága.

– Mit tartalmaz a hosszú távú erdőállomány-gazdálkodási tervekben rögzített tartamos erdőgazdálkodás? Hol tartunk a megvalósításban?

– A tartamos erdőgazdálkodás egyik alapelve, hogy ha kivágok egy fát, helyette újat kell ültetnem. Ezt úgy kell érteni, hogy ha egy területen kitermelem a fát, akkor azt a területet fel kell újítanom. A tartamos erdőgazdálkodásban megfogalmaztuk az erdővel szemben állított közérdekű elvárásokat. Eszerint, ahol erdő van, ott mindig legyen erdő. Mindenki számára kötelező az erdő megújítása akár gazdálkodás, akár más biotikus, abiotikus kár vagy falopás miatt termelték ki az állományt. A faállomány záródása, az erdő „sűrűsége”, talajárnyalása nem csökkenhet az engedélyezett szint alá. Az erdő természetessége nem csökkenhet, s cél a minél természet közelibb erdők létrehozása. Az erdőknek be kell tölteniük a rendeltetésüknek megfelelő funkciókat. Napjainkban a tartamos erdőgazdálkodás az erdő hármas funkcióinak folyamatos fenntartását jelenti. Így tehát a munkánk célja alapvetően nem a fatömeg, hanem az erdő természeti rendszerének fenntartása a területen, amely létével szolgáltat mind az ott található élőlények, mind a kirándulók számára is. Az erdő felújítási kötelezettsége tehát szükséges, és ezért elégséges mértékben szabályozni kell. Fontos azonban, hogy a gazdálkodás terhein könnyítsünk a szabályozás során, betartva a szükséges-elégséges elvet.

– Hogyan alakult az erdőterület tulajdonosi összetétele?

– A rendszerváltást követően a tulajdonviszonyok jelentősen megváltoztak, az addig szövetkezeti tulajdonban lévő erdőket ismét magánkézbe adták, sőt az állami erdők egy részét is magánosították olyan helyeken, ahol a rendelkezésre álló privatizációs földalap kevésnek bizonyult. A tulajdonosi szerkezetben bekövetkezett változások ellenére továbbra is az állam szerepe a legjelentősebb. Az állami erdőterület aránya 56, a magánkézben lévő erdőterületé 43 százalék, míg a közösségi erdőterület 1 százalékot képvisel. A magán (és vegyes) tulajdonú erdők nagysága 853 000 hektár, amelyből 182 000 hektár rendezetlen gazdálkodási viszonyú. (Csak zárójelben: 500 000 tulajdonos van ezen a 853 ezer hektáron.) Az erdők élőfa készlete 373,3 millió m3, melynek az évi folyó növedéke 13,1 millió bruttó m3, amelyből az éves fakitermelés összesen 7,5 millió m3 (ebből a véghasználat 5,3 millió m3). Ez azt mutatja, hogy az erdők természetes növedékének csak egy részét vágjuk ki, így is biztosítva a tartamosságot. A kitermelt erdőterületek felújításra kerülnek, melyek évente. átlagosan 1300 hektárt jelentenek. Az ezer lakosra jutó erdőterület nagysága 196,4 hektár. Ebből jól látszik, hogy érdemes még növelni az ország erdősültségét.

– Milyen birtokrendezési ügyeket kellett megoldani?

– Az állami erdészeti társaságok tavaly február 15-én kötöttek vagyonkezelési szerződéseket az NFA-val, amely két évtizedes elmaradást igyekszik bepótolni. Vannak még rendezendő ingatlanok, de bizonyosan mondhatom, hogy az NFA folyamatosan igyekszik rendezni a tulajdonosi joggyakorlás alá tartozó vagyontömeget érintő, összes birtokügyi kérdést. A magánerdőknél a legnagyobb problémát az osztatlan közös tulajdon okozza, mivel ezeken a területeken sokhelyütt a gazdálkodási viszonyok rendezetlenek. Hiába a sok tulajdonos, a területnek nincs gazdája, mert a tulajdonosok esetenként nem is tudnak a tulajdonukról. Éppen ezért az államnak nagyobb szerepet kell vállalnia a védelmi, a közcélú feladatok megvalósításában. El kell azonban mondani, hogy a tulajdonosok egyre tudatosabban viszonyulnak a saját erdővagyonukhoz, jól látható a szemlélet szakmai javulása.

– Milyen az erdők egészségi állapota?

– Azt mondhatom, hogy nincs nagy baj ezen a téren, bár az elmúlt években tapasztalhattunk némi sorvadást. Ugyanakkor ez a tendencia hullámzó, így nincs okunk arra, hogy túlságosan aggódjunk emiatt. Sajnos, a klímaváltozás hatásai nem múlnak el nyomtalanul, s az erdőgazdálkodásban ez a hatás jelentős. Éppen ezért változtatnunk kell az eddigi eljárásainkon, és szükséges lehet olyan őshonos fafajokat ültetnünk, amelyek olyan vidékről származnak, ahol a klimatikus hatás most olyan, amilyenre itt számítunk 20–50 év múlva. A kérdés persze nem ilyen egyszerű, ezért is volt és lesz is konferencia a klímaváltozás és az erdőgazdálkodás kapcsolatáról. Összefoglalóan azt mondhatom, hogy a magyar erdők egészségi állapotára döntően az időjárási viszonyok (aszály, fagy, jég, szél) vannak befolyással, és egyes biotikus károsítók (gomba, rovarkárokozók) is okozhatnak problémát, persze nem elhanyagolható a vadállomány által okozott károk nagysága sem.

– Mi jellemzi az elsődleges fafeldolgozást?

– Vitathatatlan, hogy az állami erdőgazdaságoknak jelentős szerepük van a fafeldolgozás terén. Az egyik vezető faipari cég a Bakonyerdő Zrt., és mellette több erdőgazdaságnak van elismert minőségű terméke is akár a Zalaerdő Lenti fűrészüzemére, akár a Mátraparkettre gondolunk. Nem szabad megfeledkeznünk az egyéb fagyártmányokat, raklapot, játszótéri alapanyagot gyártó üzemeinkről sem. A magánszférában – amelyről viszonylag kevés adat áll rendelkezésemre – nagyon sok kisüzem, asztalos üzem, kisebb fafeldolgozó, fatermék-gyártó található, amelyekkel viszont – bizonyos gazdasági szempontból – egy erdőgazdaság nem tud versenyezni. Szóval vegyes a kép.

– Nagy hangsúlyt helyeznek az erdészeti-műszaki fejlesztés irányaira. Milyen eredménnyel?

– Az erdei turizmus egyik fő vonzereje az erdei kisvasutak, ezért fontos a fenntartásuk és a fejlesztésük. Ezek korábban erdőgazdálkodási célból épültek, de az utóbbi évtizedekben – ha szabad így mondanom – teljes funkcióváltás történt. Ma már szinte kizárólag személyforgalmat bonyolítanak, s igazi természet közeli élményt jelent, ha ezzel az érdekes közlekedési eszközzel barangoljuk be hazánk vidékeit. A hazánkban működő 20 kisvasút többsége (13) állami erdőgazdasági zrt. működtetésében van. Kiemelten fontos az erdei úthálózat fejlesztése. A szálaló erdőgazdálkodás elengedhetetlen feltétele a megfelelő úthálózat, a közelítő nyomokon kívül a megfelelően kiépített erdészeti utak megléte. Az úthálózatnál azonban jelenleg nincs friss felmérés a feltártságra vonatkozóan, (kb. 20 éves adatunk van: 7 fm/ha), ám a kívánt érték a jelenlegi többszöröse lenne. A jelenlegi munkaerő-hiány következtében újra fontos az erdészeti munkák bizonyos mértékű gépesítése. Itt ráadásul természet közeli technológiák fejlesztése és alkalmazása is alapvető elvárás. Vannak hazai fejlesztések is, de főként külföldi technológiákra kell alapoznunk.

– Végül: milyen támogatásokat vehettek igénybe, és mi várható az idén?

– A Vidékfejlesztési Program 2014–2020 teljes összege 1 296,17 milliárd forint, amely 70 pályázati felhívásban lesz elérhető. Ebből 12 az erdészeti intézkedés, amelyre összesen 104,35 milliárd forint jut. Tavaly 6 erdészeti jogcím jelent meg, összesen 79,45 milliárd forint értékben. Kihirdetés előtt áll újabb 6 erdészeti jogcím, összesen 24,9 milliárd forint összeggel. Az elmúlt évben lezárult „Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok helyreállítása” pályázat (6,28 milliárd forintra 207 kérelem érkezett), a „Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések” jogcím (17,26 milliárd forint, a beérkezett kérelem 3196 darab), az „Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek” pályázat (2,71 milliárd forintra 1175 kérelem érkezett). Nyitott még az erdősítés támogatása pályázat, amelyre kiemelten magas összeg áll rendelkezésre (50,32 milliárd forint), s az erdészeti genetikai erőforrások megőrzése felhívás (1,12 milliárd forint). Az erdősítés támogatása talán a legfontosabb intézkedés, mert a kitűzött 27 százalékos fával való borítottság eléréséhez az egyetlen támogatási lehetőség. A pályázati felhívás megjelenése óta több mint 2600 hektár területre érkezett be támogatási kérelem. Ugyanez a jogcím az ipari célú faültetvények létesítésének is nyújt támogatást, amellyel az a cél, hogy a fa, mint megújuló alapanyag nagyobb arányban jelenjen meg a hazai piacon. A legújabb hír, hogy megjelent a VP4-15.1.1-16 azonosító számú Erdő-környezetvédelmi kifizetések elnevezésű felhívás, amely az alábbi linken érhető el: www.palyazat.gov.hu/megjelent-az-erd-krnyezetvdelmi-kifizetsek-cm-felhvs. Nagyon reméljük, hogy minél több gazda fog fát ültetni, erdősíteni a megnövelt egységáraknak következtében, ezzel is hozzájárulva a környezeti állapotunk javításához.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai