2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A hazai rizstermesztés talajhasználati sajátosságok miatt is fontos

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: FM Sajtóiroda, 2017/03/08
Címkék: rizstermesztés, hazai rizstermesztés, környezetvédelem, talajvédelem, vidéki munkalehetőség, vízháztartás

Az európai, így a magyar rizstermesztés fennmaradása is csak akkor biztosított, ha a harmadik országokból származó importra ugyanolyan feltételek vonatkoznak, mint az unión belüli termelésre – értékelte az EU Mezőgazdasági és Halászati Tanácsülésen elhangzottakat Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.

Az európai rizságazatnak komoly nehézséget okoz, hogy az Európai Unió által folytatott szabadkereskedelmi megállapodások kedvezményes importvámmal veszélyeztetik az európai termelés gazdaságosságát. A megnövekedett import nyomán átalakulóban van a rizstermelés, egyes Európai régiókban akár 50 százalékkal is csökkent a termőterület. Ez komoly gazdasági, környezeti és szociális következményekkel is jár.
A rizstermesztéssel kapcsolatos témát most először tárgyalta az unió illetékes tanácsa. A nyilatkozatot jegyző tagállamok az Európai Bizottság fokozott figyelmét kérték a rizságazati folyamatokra, és a lehetséges intézkedések meghozatalára.

Az Olasz Mezőgazdasági Minisztérium szervezésében az elmúlt hónapban, Milánóban került sor a rizstermesztő országok első fórumára, amelyen a rizstermesztéssel és feldolgozással érintett tagállamok az európai rizspiac aktuális kihívásait vitatták meg. A fórumon az olasz, a spanyol, a görög, a portugál, a bolgár résztvevők mellett Magyarország is képviseltette magát. Az itt elfogadott közös nyilatkozat kiemeli, hogy az európai rizstermesztés - más szántóföldi növények termesztéséhez képest - speciális körülmények között folyik, nagy az élőmunka igénye, hozzájárul a környezet védelméhez, emellett a rizstermesztés több régióban történelmi, kulturális értéket is képvisel.

A magyarországi rizstermesztés a vidéki munkalehetőségek megőrzése miatt, valamint környezetvédelmi és talajhasználati szempontból is fontos. Magyarország földrajzilag a rizstermesztés északi határán található, itt a legnagyobb a kitettség az időjárási viszonyoknak. Jelenleg Magyarországon rizst 3000 hektár területen termesztenek. Kézimunka-igénye miatt fontos szerepe van a vidéki munkahelyteremtésben. A termesztés olyan szikes területeken folyik, ahol más növény termesztése nem reális alternatíva. A rizstermesztés környezetvédelmi szempontból is fontos, mert a régió vízháztartásához előnyösen járul hozzá.

Ajánlott kiadványokDr. Pájer József:
Természetvédelem az ezredfordulón
Bozsik András, Hartman Mátyás, Percze Attila:
Környezetvédelem - Mit tehet a mezőgazda?
Székelyhidi Tamás:
Alternatív vidéki vállalkozások szervezése
Dr. Kocsis István:
Komposztálás

Ez is érdekelhetiA talaj megfelelő védelme elengedhetetlenKomposztálható műanyagtermékeket gyártó üzem épül FaddonOrszágos természetvédelmi program indul

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza