Fagy, belvíz, kárbejelentés

Kategória: Növényvédelem | Forrás: FM, 2017/03/03

A rendszerben való tagságot és termelői hozzájárulási összeget az egységes kérelemben feltüntetett területek és növénykultúrák határozzák meg. Bizonyos területméretek felett kötelező a tagság, viszont önkéntesen is taggá lehet válni az egységes kérelem felületén hároméves időtartamra tett nyilatkozattal.

A Földművelésügyi Minisztériumtól kapott tájékoztatóból kiderül, hogy az agrárkár-enyhítési rendszer lehetőséget teremt a gazdáknak a kárenyhítő juttatás igénybevételére a kedvezőtlen időjárási jelenség okozta téli fagykár és belvízkár esetében is. A rendszerben elszámolható kárnak tekinthető az üzemi szinten a növénykultúrában téli fagy és belvíz miatt bekövetkezett, 30 százalékot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó kár. Az őszi vetésű növények belvíz miatti kipusztulását vagy ki nem kelését 100 százalékos hozamcsökkenésként lehet figyelembe venni. A téli fagy és belvíz következtében kipusztult, kárbejelentéssel érintett őszi vetésű növények helyére tavasszal vetett növények kár esetén szintén részesülhetnek kárenyhítő juttatásban a Kárenyhítési Alapból.

A gazdák a károkat a MÁK honlapján elérhető elektronikus felületen jelenthetik be a káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül, téli fagykár esetében legkésőbb a tárgyév április 15-ig. Téli fagy és belvíz szempontjából a káresemény bekövetkezése időpontjának azt kell tekinteni, amikor a növénykultúrán a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik. A www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon a felület az „Elektronikus ügyintézés” menüpont alatt érhető el az „MKR – Mezőgazdasági Kockázatkezelő Rendszer” elnevezésű alkalmazáson keresztül. Az elektronikus felület használatához szükség esetén a falugazdászok nyújtanak segítséget.

A kárenyhítő juttatás igénybevételének feltételei a következők:

• a termelő a használatában levő termőföldön bekövetkezett, az érintett területen várhatóan 30 százalékot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó mezőgazdasági káreseményt, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az agrárkár-megállapító szerv részére bejelentette;
• a termőföld az egységes kérelem benyújtásakor, a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor is a termelő használatában volt;
• a termelő a kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-ig maradéktalanul megfizette;
• adott kárenyhítési év vonatkozásában üzemi szinten a téli fagy vagy a belvíz a növénykultúrában 30 százalékot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okoz;
• a termelő az adott kárenyhítési évben üzemi szinten 15 százalékot meghaladó mértékű hozamérték-csökkenést (bevételkiesést) szenved el, amelyet az agrárkár-megállapító szerv igazol,
• a kárenyhítő juttatás megállapítása iránti kérelmét a termelő tárgyév november 30-ig az elektronikus felületen benyújtotta.

A fenti támogatási feltételeknek való megfelelésen túl a belvízkárok után kárenyhítő juttatás öt egymást követő éven belül legfeljebb három alkalommal vehető igénybe.

Amennyiben a támogatási feltételek adott károsult esetén fennállnak, úgy a termelési érték csökkenésének legfeljebb 80 százalékáig kárenyhítő juttatásban részesülhet a termelő, ha megfelelő mezőgazdasági biztosítással is rendelkezik. Ez utóbbihoz a Vidékfejlesztési Program keretében legfeljebb 65 százalékos támogatási intenzitással díjtámogatás is igénybe vehető. Biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatás fele nyújtható.

új kárenyhítési rendszer a járványkárok kezelésére

Tájékoztató fórumot rendezett a madárinfluenza-járvánnyal kapcsolatos kérdésekről, feladatokról a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a víziszárnyas-tenyésztésben érdekelt tagjai számára 2017. február 14-én Budapesten.
Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár, országos főállatorvos az eseményen elmondta: a madárinfluenza vírus H5N8-as törzsének 2016. november 3-i megjelenése óta Magyarországon hét megye összesen 231 gazdaságában mutatták ki a kórokozót, ebből 192 nagy létszámú (több mint 500 szárnyast tartó) telep volt. A járvány miatt 3,2 millió baromfi leölését kellett elrendelni, ezek mintegy 80 százaléka víziszárnyas (kacsa, liba) volt. 2017. január vége óta házi szárnyasokban nem mutatták ki a fertőzést, ha ez így marad, március elején valamennyi védő- és megfigyelési körzetet feloldhatnak – hangsúlyozta Bognár Lajos.
Az országos főállatorvos hozzátette: az Európai Unióban (EU) egyedülálló módon 100 százalékban kártalanítják azokat az állattartókat, akiknek szárnyasait a járvány miatt el kellett pusztítani, ez kiegészül a víziszárnyast tartók számára rövidesen elérhető, 1,5 milliárd forintos keretösszegű de minimis jövedelempótló támogatással. Emellett folyamatos az egyeztetés az EU illetékes szerveivel arról, hogy milyen további támogatás nyújtható az állattartóknak és a feldolgozóknak a közvetett károk részbeni kompenzációjára.
Bognár Lajos elmondta: a napokban megjelenik az az országos főállatorvosi határozat, amely járvány esetén a baromfiállományok madárinfluenza vírussal történő fertőződésének kockázatát hivatott csökkenteni.
Az országos főállatorvosi határozathoz a Baromfi Termék Tanács (BTT) mellett a NAK is megfogalmazta javaslatait, amelyeket az érintett tagok számára korábban rendezett fórumon elhangzott észrevételek alapján állított össze. Így – a NAK közvetítésével – a kamarai tagok véleményét is figyelembe vették a határozat elkészítése során.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke hozzátette: a madárinfluenza-járvány tapasztalataiból kiindulva a Kamara stratégiai partnerével, a BTT-vel közösen – részben sikeresen működő külföldi példák alapján – egy új kárenyhítési rendszer létrehozására tesz javaslatot. Ez lehetne az első eleme egy, az állattenyésztési ágazatokra hosszabb távon elképzelt, és a termékpálya szereplőinek – termelők, feldolgozók – önkéntes részvételével és bizonyos mértékű állami hozzájárulással megvalósított rendszernek.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai