Takarékos megoldások

Kategória: Agrártámogatások | Szerző: H.Gy., 2017/03/05

Növekvő hiteligény

Az első negyedévhez képest, a második negyedévben akár 20 milliárd forinttal is több hitelre lehet szükségük a gazdálkodóknak, ami azzal magyarázható, hogy a tavaszi munkálatok elvégzéséhez többletforrásra van szükségük. A hitelfelvételi kedvet növelheti az is, ha a Vidékfejlesztési Program (VP) támogatásaival kapcsolatos döntések kedvezőek lesznek, mondta az agrárszakértő.

Minthogy a mezőgazdaságban az esztendő második negyede a tavaszi vetési munkák időszaka, így ilyenkor jelentkezik a termelési költségekhez kapcsolódó finanszírozási igények jelentős része. Ezért ebben az időszakban idén 4–5 százalékkal növekedhet a hazai agrárhitel-állomány a január–márciushoz képest, mondta Fórián Zoltán. A Takarék Agrár Központ várakozásai szerint az első negyedév végére 450 milliárd forint körül alakuló hitelállomány körülbelül 20 milliárd forinttal emelkedhet tovább. Az év hátralévő részében a hitelpiac további élénküléséhez az is hozzájárulhat, hogy ebben az évben március végéig várhatóan az összes VP-pályázatot kiírják. Ez 400 milliárd forint feletti támogatási összeget jelent az eddig lezárult, és 266 milliárd forint keretösszeget jelent a felfüggesztett felhívások formájában. A gazdák a pozitív döntéseket követően gyors megvalósítási kényszerben lesznek – főként építési beruházások esetén –, hiszen jellemzően 6 hónapon belül már részkifizetési kérelmet kell benyújtaniuk, ami a támogatási összegen felüli forrás mielőbbi bevonását teszi szükségessé.

Fontos lesz ezek szerint az előfinanszírozás és faktorálás, ami szintén az ágazati hitelállomány növekedéséhez vezet, hangsúlyozta a szakértő.

Az év eleji agrárhitel-állomány bővülése az elmúlt esztendőkben is jellemző volt. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint tavaly az első negyedéves hitelállomány 460,9 milliárd forintról három hónap alatt 477,3 milliárdra nőtt, ami 16,4 milliárd forintos emelkedés. Egy évvel korábban, 2015-ben pedig a 440 milliárd forintos első háromhavi adat emelkedett meg 22,7 milliárddal 467,2 milliárdra. Ennek ellenére a 2017-es második negyedéves adat felemás képet festhet, mert ugyan az év elejéhez képest növekedést fog mutatni, de a 2016-os hasonló időszak 477,3 milliárd forintját várhatóan nem éri el. A mögött, hogy a tavalyi második negyedévben a mezőgazdasági hitelállomány jelentősen megugrott, az egyéni gazdaságok 12,5 százalékos állománynövekedése állt. A bővülésnek elsősorban a Növekedési Hitelprogram (NHP) III. szakaszában felvehető hitelek (beruházási hitel), az MFB Földhitel Hitelprogram, az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel, a Piaci Hitelprogram adtak különleges lökést, s eredményezték a magas bázist, jelentette ki Fórián Zoltán.

A gazdálkodók bankja

A Takarékok a mezőgazdasági hitelpiac meghatározó szereplői. Erősségük a kis üzemméretekben a leglátványosabb: az őstermelők, egyéni gazdálkodók hitelpiacán mintegy kétharmados a részesedésük. Ez az ügyfélkör egyre nagyobb arányban vesz részt a mezőgazdasági kibocsátás előállításában annak ellenére is, hogy létszámuk lassan, de tartósan csökken. Ők a hazai és az EU Közös Agrárpolitika egyaránt legnagyobb kedvezményezettjei. A Takarék Csoport agrárhitel-állománya 2016 második negyedévében a piacinál nagyobb mértékben bővült, s a Takarék Agrár Központ hasonló eredményre számít idén is.

Ennek hátterében nemcsak a tavasszal várható értékesítési kampány, illetve a takarékok hagyományosan erős vidéki jelenléte áll, hanem az is, hogy az ügyfelek között magas az egyéni gazdaságok aránya. Ezek száma országosan ugyan csökkent, de összességében egyre több földet művelnek, ami a versenyképesség fenntartásához szükséges koncentrációs folyamat velejárója.

A KSH adatai szerint a 2013-as mintegy 2,5 millió hektárhoz képest a tavalyi év közepén már 190 ezer hektárral (7,7 százalékkal) nagyobb területen gazdálkodtak – a tendencia várhatóan a jövőben is folytatódik –, így a gazdálkodóknak egyre több hitelre van szükségük. A termelési szerkezet eltolódott továbbá – az előzetes jelentés alapján – a növénytermesztés irányába, ami a forgóeszköz finanszírozás erősödését vetheti előre, ismerve az ágazat költség-előfinanszírozó létét, hangsúlyozta a szakértő.

Forrásmegosztás: támogatás, önerő, hitel

A Takarék Agrárhangulati Index (TAHI) negyedéves rendszerességgel ad képet a magyar mezőgazdaságban tevékenykedők gazdálkodással, beruházással, finanszírozással, támogatásokkal kapcsolatos aktuális hangulatáról, elképzeléseiről, illetve azok változásáról. A legfrissebb felmérés eredményei alapján az agráriumban a tervezett beruházások jelentős hányada támogatási forrás igénybevételére épül, és hitelfelvételi szándék is párosul hozzá. A beruházásban gondolkodó agrárvállalkozások 55 százaléka tervez önerőt, 31 százaléka támogatást, 48 százaléka pedig hitelt igénybe venni. Közel egynegyedük (24%) három forrásból (önerő, támogatás, hitel) tervezi a finanszírozást. A válaszadók 25 százaléka csak önerőből, 1 százaléka csak támogatásból, és mindössze 0,4 százaléka csak hitelből tervezi finanszírozni a beruházást. 32 százalékuk a háromból két forrás felhasználását tervezi (19% önerő + támogatás, 10% önerő + hitel, 2% hitel + támogatás). A támogatás igénylését tervezők aránya még nagyobb az összes megkérdezett körében, ugyanis a válaszadók 58 százaléka venne igénybe pályázati úton agrártámogatást a következő egy évben, míg 39 százalékuk vissza nem térítendő támogatás igénybevételét tervezi.

Összességében továbbra is mérsékelt ugyanakkor a mezőgazdasági vállalkozások hitelfelvételi kedve annak ellenére, hogy a fejlesztőbarát környezet adta lehetőségek kiaknázásának a saját forrás korlátozottsága a legnagyobb akadálya. A válaszadók 37 százaléka venne fel hitelt gazdasága számára a következő egy évben.

„Mind az AKI, mint pedig a TAHI értékei alapján az a véleményünk, hogy finanszírozási szempontból kiemelkedő év lesz a 2017-es év, ahol azok a finanszírozásban részt vevő szereplők tudnak versenyelőnyhöz jutni, akik megfelelő agrárszakmai háttérrel erősítik az egyes ügyleteket, melynek egyik élenjáró példája a Takarék Agrár Központ” – mondta végezetül Fórián Zoltán.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai