A NAV készíti az adóbevallást

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Czenki Péter, 2017/03/07

Tény, hogy annak a lehetőségét, hogy nem kell az éves jövedelemadó-bevallással vesződni, hanem azt szinte teljes körűen a NAV készíti el a rendelkezésére álló adatok alapján, nagy várakozás előzi meg. Ezt az új lehetőséget nem vehetik azonban igénybe az egyéni vállalkozók, az őstermelők és az áfafizetésre kötelezettek sem, így számukra az idei év február 27. – mivel a 25. szombatra esik – továbbra is bevallási határidő marad, és legkésőbb eddig az időpontig kell az jövedelemadó-bevallásukat az új elnevezésű 16SZJA nyomtatványon benyújtaniuk.

Ki kap és ki készít bevallást?

Elsőként fontos tisztában lenni azzal, ki minősül őstermelőnek ezen bevallási tervezetre szóló jogosultság tekintetében, amire a pontos definíciót az SZJA-törvény adja. Így az köteles a jövedelemadó-bevallását maga elkészíteni, aki őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, vagy családi gazdálkodóként1 bejegyzett magánszemély, vagy e magánszemély nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja, abban az esetben, ha az SZJA-törvény 6. számú mellékletében meghatározott termékek előállítására vonatkozó tevékenységből jövedelmet szerzett. Ennek megfelelően, akinek nincs őstermelői igazolványa, csak a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfélnyilvántartásban szerepel őstermelő magánszemélyként, annak a NAV el fogja készíteni a bevallást, ha egyébként más tevékenysége kapcsán nem minősül egyéni vállalkozónak, vagy áfafizetésre kötelezett. Ugyanígy készül bevallási tervezet annak a családi gazdálkodásban részt vevő személynek, aki ezt foglalkoztatottként, például munkaviszonyban vagy egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzi. Ilyen szempontból értelemszerűen a mezőgazdasági kistermelő egy tekintet alá esik az őstermelővel, vagyis a fenti feltételek befolyásolják, hogy a bevallását magának kell elkészítenie vagy sem.

Azt is tudni kell, hogy ezen feltételeket a 2016-os évre vetítve és nem a jelenlegi állapot szerint kell vizsgálni, oly módon, hogy ha 2016 akár egyetlen napján is őstermelőnek minősült, akkor nem fogja a NAV elkészíteni a bevallás tervezetet részére. Ez azt is jelenti, hogy nem zárja ki a bevallási tervezet alól azt, aki ugyan jelenleg őstermelőnek minősül, azonban 2016-ban nem felelt meg a feltételeknek. Ezzel esik egy megítélés alá, ha ugyan 2016-ban őstermelőnek minősült, azonban a teljes évben szüneteltette a tevékenységét. Itt kell megjegyezni azt is, hogy a tevékenységéből származó bevétele – a támogatások összege nélkül – nem haladja meg a 600 000 Ft-ot, akkor ezen bevétel után nem kell az általános szabályok szerint egyébként sem kell bevallást benyújtani.

A jövedelem meghatározása

Korábbi cikkünkben már részletesen is foglalkoztunk a jövedelem meghatározására rendelkezésre álló három számítási módról. Az őstermelő, amennyiben nem átalányadózást választja, tételes költségelszámolással állapíthatja meg a jövedelmet az adóévben a tevékenység folytatása érdekében ténylegesen felmerült költségek elszámolásával, vagy a 10%-os költséghányad alkalmazásával a bevétel 90%-a fog jövedelemnek minősülni, míg a költségek igazolására nincs szükség.

A bevételek között figyelembe kell venni a gázolaj-felhasználásra tekintettel visszatérített adó összegét, ráadásul támogatásnak is minősül, így az adózási feltételül megjelölt értékhatárokat is megemeli.

Az őstermelői tevékenységet kezdő vagy újra kezdő magánszemély a tevékenységének kezdése előtt maximum 3 évvel korábban beszerzett anyag és árukészlet beszerzésére fordított, még el nem számolt költségeit, valamint a kezdéshez szükséges egyéb költségeit a kezdés évében elszámolhatja költségként.

Gyakran előfordul olyan eset, hogy az őstermelői státuszon felül más vállalkozási tevékenységet egyéni vállalkozóként folytatunk. Erre természetesen van lehetőség, azonban abban az esetben, ha a végzett tevékenységek eltérőek, vagyis nem lehet az egyéni vállalkozóként végzett tevékenységet, mint például növénytermesztést, őstermelőként is végezni. Arra van lehetőség, hogy amíg a növénytermesztést vagy gyümölcsszedést őstermelőként végezzük, addig ezek feldolgozását követő értékesítés már az egyéni vállalkozás keretében történik. Ezt a bevallás elkészítése során is megfelelően külön kell választani, és figyelembe venni, hogy mely tevékenység bevételeit, jövedelmeit mely soron tüntetjük fel.

Ehhez tartozik, hogy az őstermelői tevékenységből származó bevétel része az összevont adóalapnak, míg egyéni vállalkozók esetében csak a vállalkozói kivét része az összevont adóalapnak.

Adóelőleg

Főszabály szerint az összevont adóalap adója után személyi jövedelemadó-előleget kell fizetni. Ez őstermelők esetében nem igaz, amennyiben a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, vagy ha a családi gazdálkodó az e jogállását igazoló okiratát. Ha ezeket nem tudja igazolni, akkor a kifizetőnek legalább a bevétel 50%-át jövedelemként kell figyelembe venni, még akkor is, ha az értékesítő 50%-nál magasabb költségről nyilatkozott.

Nem kell adóelőleg-alapot megállapítani, amíg az őstermelői tevékenységből származó bevétel az adóévben nem haladja meg a nemleges nyilatkozat megtételére jogosító 4 millió forintos értékhatárt. Ennek elérését követően az adóelőlegalapot az adóévi összes őstermelői tevékenységből származó bevétel és költség alapján kell megállapítani, mely szabály egyébként az átalányadózást választókra is igaz.

Közös őstermelői igazolvány

Közösen gazdálkodó családtagok esetében a tevékenységet folytató családtagoknak természetesen külön-külön kell bevallást tenniük. Ennek kapcsán figyelni kell arra, hogy a bevételeket és a költségeket egymás között egyenlő arányban osszák fel. Ettől eltérően, ha korábban egyénileg gazdálkodó őstermelő veszteséget határolt el, akkor a közös tevékenység időszakában ez nem osztható meg, és csak az számolhatja el, aki korábban elhatárolta.

A közös tevékenység év közbeni felbontása, vagyis kiválás esetén a kiválás időpontjáig megszerzett bevételt és a költséget – ha tételes elszámolást választottak – fel kell osztani a családtagok között. Az ezt követően szerzett bevételt és költséget a tevékenységet folytató tagok között kell már csak felosztani.

Ha a tagok rendelkeznek adószámmal is és eltérő adózási módot választottak áfa adónemben, akkor a bevétel és a költségek egyenlő felosztására nincs mód. Ilyenkor az teljesíti a bevételek utáni adókötelezettséget, aki azt kézhez kapta, és csak a névre szóló költségeket számolhatja el.

A tevékenységüket közös igazolvány alapján folytató őstermelők, valamint a családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagok élhetnek nemleges nyilatkozattételi jogukkal, de csak külön-külön, és csak akkor, ha mindannyian ezt a módszert választják.

Speciális szabályok

A saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények – kivéve a 0602 40 vámtarifa számú rózsa oltva is – értékesítéséből származó bevételt akkor lehet őstermelői bevételként figyelembe venni, ha az az évi 250 ezer forintot nem haladja meg. Amennyiben ennél több, akkor a bevétel egésze nem tekinthető őstermelésből származó bevételnek, e bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályokat lehet alkalmazni.

A saját gazdaságban termelt szőlőből saját gazdaságban készített szőlőmust, sűrített szőlőmust, szőlőbor értékesítése akkor számít őstermelői tevékenység bevételének, ha a magánszemély ezeket a termékeket 0,5 litert meghaladó kiszerelésben az adott évben kifizetőnek és/vagy termelői borkimérésben végső fogyasztónak értékesíti, és az értékesítésükből származó bevétel együttvéve az évi 7 millió forintot nem haladja meg. Amennyiben a bevétel meghaladja a 7 millió forintot, vagy ha az értékesítés nem az előzőek szerint történik, akkor az egész bevétel nem számít az őstermelői tevékenység bevételének, e bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályokat lehet alkalmazni.

Speciális szabály vonatkozik a vetőmagbérlés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartásra, mivel ezek esetében a bevétel a termék vagy állat teljes átvételi ára, azzal, hogy a kihelyezési értéke költségként érvényesíthető.

Termőföld értékesítésekor, ha az üzemi célú tárgyi eszközként van nyilvántartva, a kapott ellenérték bevételnek minősül, de a beszerzési ár, mely a megszerzésre fordított összeget jelenti, költségként elszámolható.

Kedvezmények

Az igazolt költségeken felül a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő a korrigált bevételének 40 százalékát – igazolás nélkül – kistermelői költségátalány címén elszámolhatja költségként. Ebben az esetben a tárgyévi veszteség elhatárolására nincs lehetőség.

A tételes költségelszámolást vagy a 10 százalék költséghányadot választó mezőgazdasági őstermelőt e tevékenységéből származó jövedelme utáni adó összegéből legfeljebb 100 ezer forint adókedvezmény illeti meg, amely mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Az adókedvezmény akkor érvényesíthető, ha az őstermelő a regisztrációs számát is feltünteti az adóbevallásában.

Közösen folytatott tevékenység esetén a tagoknak külön-külön kell rendelkezniük regisztrációs számmal. Amennyiben az őstermelői tevékenységre tekintettel érvényesíthető adókedvezmény összege nem éri el a 100 ezer forintot, és e jövedelme mellett más összevonás alá eső jövedelme is van a magánszemélynek, úgy a könyvelőnek szabályszerű bizonylattal kifizetett díj őstermelői jövedelemmel arányos részével az őstermelői adókedvezmény 100 ezer forintra kiegészíthető.

Aki az őstermelésből származó jövedelme megállapítására a tételes költségelszámolást választja, és a támogatások összege nélküli bevétele az adómentesség értékhatárát meghaladja, de az nem több 4 millió forintnál, és legalább a (támogatásokkal együtt számított összes) bevételének a 20 százalékát kitevő összegű, az őstermelői tevékenységével kapcsolatosan felmerült, költségként elismert kiadásait számlával (számlákkal) tudja igazolni, annak nem kötelező jövedelmet számolnia, élhet nemleges nyilatkozatételi jogával is. Ebben az esetben a jármű használatával kapcsolatos, számlával igazolt költségek csak útnyilvántartás vezetése mellett vehetők figyelembe a nyilatkozattételkor. Nyilatkozattétel esetén a tárgyi eszközök és a nem anyagi javak értékcsökkenési leírását, valamint a korábban elhatárolt veszteség 20 százalékát az adóévre elszámoltnak kell tekinteni.

Őstermelő és KATA

Az az őstermelő, aki ezen tevékenysége mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is végez, választhatja a tételes adóelszámolást az egyéni vállalkozói tevékenysége tekintetében. Ez esetben a KATA általános szabályai szerint kell eljárnia, azzal, hogy mindkét tevékenységgel összefüggésben felmerülő költségeit, a bevételek arányában kell megosztania. Akinek az őstermelői tevékenysége mezőgazdasági kistermelői tevékenységnek minősül, az az őstermelői tevékenysége tekintetében választhatja az átalányadózást.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai