2024. 12. 30., hétfő
Dávid
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Új EU-s promóciós kampányok - Brüsszelből jelentjük

Kategória: Európai Unió | Forrás: Forrás: EU, 2017/03/09

A január közepén közzétett 2017-es pályázati felhívások új fejezetet nyitnak a társfinanszírozásban megvalósuló többéves kampányok terén mind a belső, mind pedig a harmadik országok piacán

Közzétettek 128,5 M EUR-nyi pályázatot, 70–85%-os társfinanszírozási aránnyal. Tavaly az agrár-élelmiszeripari promóciós programokhoz kapcsolódó támogatási igények a rendelkezésre álló keret négyszeresére rúgtak.

Phil Hogan mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos január közepi beszédében azt mondta: „A 2016-os pályázati felhívások megmutatták, hogy a megreformált támogatási politika sok új jelentkező előtt kinyitotta az ajtókat, a támogatott programok közel 50%-a olyan pályázóké lett, akik azelőtt soha nem kaptak támogatást. Kiemelkedően magas volt az érintett harmadik országok diverzifikációja is. Az idei felhívások továbbra is az EU-n kívüli országokban történő promóciók támogatásán tartják a hangsúlyt, miközben gondoskodnak a „multi” programok növekvő támogatásáról is.”
A pályázati felhívásokban megtalálhatók a részletek a tárgyra, feltételekre, pénzügyi rendelkezésekre, határidőkre és benyújtásra vonatkozóan.

Az ún. „egyszerű” programokra (amelyet egy vagy több szervezet nyújt be egy tagországból) a rendelkezésre álló keret 85,5 M EUR.

A felhívásban prioritást élveznek a belső és külső piacokra irányuló termékek promóciós kampányai. A külső piacok esetében felsorolja azokat a preferált országokat, ahol a legnagyobb a növekedési potenciál.

A „multi” programokra (amelyekre több tagállam, illetve egy vagy több európai szervezet együtt pályázhat) 43 M EUR van elkülönítve.

Ez a felhívás három prioritást sorol fel a belső, illetve harmadik országok piacaira vonatkozó promóciós kampányokkal kapcsolatosan. Az első prioritás a tudatosság növelése a fenntartható mezőgazdaság és a mezőgazdaság éghajlatváltozás elleni szerepének vonatkozásában, a másik kettő pedig az EU-s minőségrendszerek megismertetése a belső piaccal és a harmadik országokkal.

A promóciós támogatások pályázati felhívása itt található: http://ec.europa.eu/research/participants/portal/doc/call/agrip/multi-a-2017/1752635-agriprod-call-document-multi-17_hu.pdf

Konzultáció a KAP jövőjéről

Az Európai Bizottság február 2-án sajtóközleményben jelentette be, hogy nyilvános konzultációt indít a Közös Agrárpolitika (KAP) korszerűsítésének és egyszerűsítésének témájában. A konzultáció 12 hétig (május 2-ig) tart. A beérkező válaszok segíteni fogják a Bizottságot abban, hogy meghatározza az Agrárpolitika jövőjére vonatkozó céljait. A korszerűsítés és egyszerűsítés célja, hogy a KAP képes legyen megbirkózni a mezőgazdaságban és vidéki térségekben jelentkező legfontosabb kihívásokkal, hozzájáruljon a Bizottság szakpolitikai prioritásainak megvalósításához, a fenntartható fejlődéshez, a szabályozás egyszerűsítéséhez, a szubszidiaritás elvének érvényre juttatásához és az eredményorientált költségvetési gazdálkodáshoz.

Phil Hogan, a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős uniós biztos a következő szavakkal hirdette meg a konzultációt: „…Azért indítunk nyilvános konzultációt, hogy felkérjük az érdekelt feleket és azokat, akik érdeklődéssel viseltetnek az Európában folyó élelmiszer-termelés és gazdálkodás jövője iránt, vegyenek részt a szakpolitika alakításában, hogy az a jövőben minden európai polgárnak a javát tudja szolgálni. A nyilvános konzultáció eredményét közvetlenül fel fogjuk használni a jövőbeli Közös Agrárpolitika kialakítására vonatkozó ütemtervnek a kidolgozása során, melyet Juncker elnök úr jelentett be decemberben A Közös Agrárpolitika már most is óriási előnyöket biztosít minden európai polgár számára az élelmezésbiztonság, a vidéki térségek életképessége, a vidéki környezet megőrzése és az éghajlatváltozás elleni küzdelem előmozdítása tekintetében. Bízom abban, hogy az ütemterv kidolgozása megsokszorozza majd a jövőben ezeket az előnyöket. Ehhez azonban elengedhetetlenül fontos, hogy a Közös Agrárpolitikát áramvonalasítsuk, fejlődésének új lendületet adjunk, és – természetesen – működését megfelelően finanszírozzuk.”

A konzultáció ideje alatt a mezőgazdasági termelők és más polgárok, az érdekelt szervezetek és más érdekelt felek megoszthatják a Bizottsággal a Közös Agrárpolitika jövőjére vonatkozó elképzeléseiket és javaslataikat. A konzultáció során beérkező válaszokat a Bizottság fel fogja használni a témában 2017 végén kiadni tervezett közleménye megírásakor. A közleményben következtetéseket fog megfogalmazni a Közös Agrárpolitika jelenlegi teljesítményét illetően, és a rendelkezésére álló megbízható és megalapozott tények alapján lehetséges szakpolitikai megoldásokat vázol majd fel a jövőre vonatkozóan.

2017 júliusában Phil Hogan biztos egy brüsszeli konferencián ismerteti majd a konzultáció eredményét, amit a Bizottság az interneten is közzé fog tenni.

Az EU 1962-ben hívta életre a Közös Agrárpolitikát, mely az egyik leghosszabb ideje működő uniós szakpolitika. A KAP az évek folyamán továbbfejlődött, hogy meg tudjon birkózni az agrárpiacokon jelentkező új kihívásokkal. Noha legutóbb, alig néhány éve, 2013-ban került sor reformokra, az azóta eltelt időszakban több területen is olyan alapvető változások mentek végbe, amelyekre válaszul a Közös Agrárpolitikának hathatósabb intézkedéseket kell hoznia. Példaként említhető a bizonytalan piaci helyzet és az árcsökkenés, de kihívást jelentenek az éghajlatvédelemmel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban vállalt új kötelezettségek is.

Ezek és más fejlemények is szükségessé teszik, hogy a Közös Agrárpolitikát modernizáljuk, a járulékos adminisztratív terhek további csökkentése érdekében egyszerűsítsük, illetve hogy még jobban összehangoljuk más uniós szakpolitikákkal. Mindez azt szolgálja, hogy a KAP maximálisan hozzá tudjon járulni a Bizottság 10 politikai prioritásának, a fenntartható fejlesztési céloknak, valamint az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodásban foglaltaknak a megvalósításához.

A kérdőív internetes elérhetősége (angol nyelven): https://ec.europa.eu/eusurvey/runner/FutureCAP

Javaslat a gazdaságok statisztikai adatainak gyűjtésére

Az Európa Tanács december elején új szabályokat javasolt az on-farm statisztikák új, integrált módon történő gyűjtésére és felhasználására annak érdekében, hogy jobban tudják támogatni a szakpolitikákat, különösen a mezőgazdasági politikát.

Az integrált statisztikákra vonatkozó keretszabályozás javítani fogja az európai agrárium állapotának és trendjeinek elemzését, és hozzásegít ahhoz, hogy az EU helyes válaszokat adjon a klímaváltozás, a környezetvédelem, a vidékfejlesztés és az élelmiszer-biztonság területein felmerülő kérdésekre. A javasolt változtatások javítani fogják az EU-statisztikák összehasonlíthatóságát és koherenciáját a gazdaságok szerkezetével kapcsolatban, felgyorsítják az adatátvitelt és gyorsabb, elegánsabb adatgyűjtést tesznek lehetővé, ily módon csökkentve a gazdaságok vállára nehezedő terheket.

Ez fontos lépés az európai agrárstatisztikák jelenlegi és jövőbeni igényeinek kielégítése felé, egyúttal csökkenti az adatgyűjtés költségeit. Az EU földterületeinek közel felét mezőgazdasági célra használják. A mezőgazdaság nagy hatással van a klímaváltozásra és a környezetre, és sok vidéki közösség függ tőle.

Az EU-nak a legpontosabb információkra van szüksége ezen a területen, hogy olyan szakpolitikát alkosson, amelyből minden EU-polgár profitál. Az Európa Tanács elkötelezett a fenntartható fejlődés támogatása mellett és a klímaváltozás elleni harcban. A december eleji javaslat segít elérni ezeket a célokat.

Befektetési javaslat a vidéki gazdaság élénkítésére

Az új javaslat célja, hogy kombinálja az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) származó EU-s költségvetési összegeket az Európai Stratégiai Befektetési Alapból (EFSI) származókkal. Ez a lényege Juncker elnök európai befektetési tervének, amely jelenleg kidolgozás alatt áll.

A terv mögött meghúzódó szándék a gazdaság jelentős élénkítése és az, hogy az európai gazdálkodók és a vidék gazdasági előnyre tegyenek szert azáltal, hogy jelentős magántőke áramlik a KAP további modernizálására és javítására, valamint az európai mezőgazdasági ágazatba. Az Európa Tanács által javasolt rendeletcsomag elfogadása kritikus eleme a javaslat sikerének, mivel az teremti meg a szükséges törvényes alapot.

A kezdeményezés öt próbavállalkozással indul és az igények növekedése alapján fog bővülni 2017–2018-ban. Nagy előnyt jelent, hogy a tagállamok vidékfejlesztési programjaiban jól meghatározottak az igények, ami biztosítja azt, hogy az összes megcélzott gazdaság tőkéhez jusson.

A területi programokkal rendelkező országoknak csoportosítaniuk kell majd a forrásokat, hogy biztosítsák a szükséges kritikus mennyiséget és az akadálytalan pénzáramlást a jogosultak felé.

A földrajzi lefedettség szempontjából az a cél, hogy bővüljenek az EMVA pénzügyi alapjaiból már támogatott területek, kiegyensúlyozott támogatást biztosítva ezáltal a gazdálkodóknak az EU egész területén. Ugyanakkor az új, kombinált eszközspeciális nemzeti helyzetek esetében is használható lesz.

A kezdeményezés két különböző, de egymáshoz kapcsolódó fázisból fog állni: 
Az Európa Tanács támogatásával az EIB (Európai Befektetési Bank) által készített megvalósíthatósági tanulmány, továbbá a kezdeményezésben résztvevő kísérleti tagállamok által vállalt erőfeszítések. 
Az Európai Befektetési Alap (EIF) által nyújtott pénzügyi eszközök eredményes befektetésének megtervezése és megvalósítása.

Mindkét fázis szakértők bevonásával zajlik majd, és 2017–2018 folyamán fog megvalósulni.

Pier Luigi Gilibert, az EIF vezérigazgatója kifejezte afeletti örömét, hogy az EIF vezető szerepet tölthet be a kulcsfontosságú mezőgazdasági ágazatnak nyújtott pénzügyi eszközök fejlesztésében és kialakításában. Véleménye szerint ez az új lehetőség az EMVA és az EFSI kombinálására áttörést hozhat a mezőgazdasági ágazatban.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokban

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Eredmények és kudarcok az uniós csatlakozástól napjainkig
„Húsz év az Európai Unióban és a jövő” címmel január elején szervezett online szakmai kerekasztal beszélgetést a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztálya. Az EU-csatlakozás várakozásairól, a magyar agrárium reményeiről és csalódásairól Kapronczai Istvánt, az Agrárgazdasági Kutatóintézet nyugalmazott főigazgatóját, az MKT mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztályának elnökségi tagját kérdeztük.
Két évtized tanulságai
Húsz éve, hogy beléptünk az Európai Unióba. Napjainkban sok vita zajlik arról, hogy mit adott Magyarországnak a tagság, milyen eredményeket értünk el, és milyen problémákkal szembesültünk? Font Sándorral, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának az elnökével végeztünk el egy időutazást.
Állandóan igazolnia kell a létét az Európai Uniónak
Idén május elsejével töltjük be az Európai Unióban a húszéves tagságunkat. A belépéssel új perspektívát, lehetőséget kapott Magyarország arra, hogy a gazdaság, benne az agrárágazat felzárkózzon a nyugati színvonalhoz. Persze, már a kezdeti időszak sem volt zökkenőmentes, de az elmúlt két évtized jelentős fejlődésről tanúskodik. Dr. Mezei Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág, agrár- és uniós kapcsolati központ vezetője az uniós csatlakozást követő években aktívan vett részt az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának a munkájában, és a FAO római központjában is képviselte Magyarországot. Vele beszélgettünk.
Zöld keresztet minden magyar szántóra!
Az Agrárium7 – a kamarai választásokra készülve - a következő hetekben a megyei kamarai elnökök szakmai véleményét igyekszik közvetíteni a gazdálkodók számára. Elsőként Hubai Imre Csaba, a NAK a Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke, Sabján Krisztián, a NAK Zala megyei elnöke, Dr. Pusztavámi Márton a NAK Vas megyei elnöke és Berek Gábor, a NAK Somogy megyei elnöke válaszoltak a kérdésekre.
Mi várható az új KAP stratégiától?
Kapronczai István agrárszakértő igen jártas az agrárstratégiák készítésében, ezért is kérdeztük az új Közös Agrárpolitikához készített, és benyújtott magyar stratégiai tervről.
A KAP zöld programja
A Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége (MTBSzSz) online konferenciát rendezett „Tápanyag-utánpótlási lehetőségek mikrobiológiai termékekkel és azok gazdaságossági előnyei” címmel. A tartalmas előadásokból Dr. Juhász Anikónak, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkárának az előadását idézzük fel.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2024 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza