Integrált agrár-kutatóbázis a mezőgazdaság fejlesztéséért

Kategória: Európai Unió | Szerző: G.P., 2014/01/10
Címkék: kutatás, fejlesztés, innováció, agrárium, mezőgazdaság, versenyképesség

A tavaly év végi híradások arról szóltak, hogy javult a mezőgazdaság teljesítménye, ami a növénytermesztésnek köszönhető. A KSH decemberi gyorstájékoztatója szerint 2013-ban a növénytermesztési kibocsátási volumen 22%-kal nőtt a 2012-es adatokhoz képest, míg az állattenyésztés 2013-ban 3%-kal múlta alul a tavalyelőtti értéket. Összességében a mezőgazdasági ágazat kibocsátása folyó alapáron 4 százalékkal haladta meg a 2012-es év szintjét.

Célkitűzés a versenyképesebb mezőgazdaság

Magyarország mezőgazdaságának versenyképessége és teljesítménye a jövőben többek között attól is függ, hogy a korszerű tudás, a kutatás-fejlesztés eredményei mennyire gyorsan és milyen eredményesen tudnak megjelenni a gyakorlatban.

A kutatás-fejlesztés feladata, hogy megtalálja az ágazat számára hasznos alapkutatásokat, a gyakorlat számára hasznos alkalmazott kutatások eredményeit pedig beépíthetővé tegye a mindennapok munkájába. A legújabb kutatási eredmények új lehetőséget teremtenek, akár a termelési költségek csökkentéséhez járulnak hozzá, akár egy termék piacra jutásának alapjait teszik lehetővé, mindenképpen segítik a versenyképesség fokozását. Ezért fontos volna, hogy az új költségvetési időszakban a K+F tevékenységek még inkább felértékelődjenek.

Magyarország európai uniós összehasonlításban közepes innovációs teljesítményű ország

A hatékonyabb agrárkutatás elérésért

Év elején megkezdte működését a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK). A tizenhárom agrár- és élelmiszer-gazdasághoz kapcsolódó kutatóintézet összevonásával, működésének összehangolásával létrejött központhoz további négy kutatóintézet gazdasági társaságként csatlakozott – derült ki a Vidékfejlesztési Minisztérium közleményéből.

A vidékfejlesztési miniszter a NAIK főigazgatói feladatainak ellátásával egy évre Dr. Jenes Barnabást, a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont főigazgató- helyettesét bízta meg.

Az intézményi rendszer átalakulásának célja, hogy az állami kutatóintézetek a Vidékfejlesztési Minisztérium ernyője alá vonásával az intézetek kutatási lehetőségeinek széttagoltsága csökkenjen, valamint az együttműködésnek köszönhetően hatékonyabb és még eredményesebb K+F tevékenységek jelenjenek meg egy magasabb színvonalú rendszerben.

A vidékfejlesztési stratégiában az élelmiszeriparon belül a prémium kategóriás, magasan feldolgozott termékek előállítását szeretné a szaktárca segíteni, amelyben a magas minőségű termékek előállítása lehetőségeket biztosít a középüzemek felemelkedésére. Éppen ezért a kutatásfejlesztést is ilyen irányba kívánják terelni, ahol a kiszélesedő kapacitások segítik majd a minőségi termékpályán mozgó kis- és középüzemeket is.

A kormányzat bízik benne, hogy a 2014. január elsejével létrejött, nemzetközi összehasonlításban is jelentős méretű, komplex intézmény komoly előrelépést fog jelenteni a magyar mezőgazdaság számára.

A kormány.hu internetes oldalon a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ létrehozásával kapcsolatosan a következő információt tették közzé: „Az új intézmény révén egy olyan integrált agrárkutató hálózat jött létre, amely magas színvonalon képes a magyar agrárgazdaság versenyképességének növelését és a fenntartható fejlődését elősegítő, gyakorlatorientált kutatási-fejlesztési és innovációs programok kidolgozására és végrehajtására. Csaknem 300 kutató foglalkoztatása révén az új központ immár nemzetközi szinten is jelentős méretű intézményként kapcsolódhat a világ tudományos vérkeringésébe, növelheti a hazai agrárkutatás elismertségét.”

Magyarország európai uniós összehasonlításban a közepes innovációs teljesítményű országok közé tartozik, a tizenkilencedik helyen áll az európai uniós rangsorban (IUS, 2013). Reméljük, hogy az agrárágazat kedvező irányú változása a kutatás-fejlesztés hatására segíthet majd előrelépni a rangsorban.

Ajánlott kiadványokDr. Sutus Imre:
Gyakorlati számvitel a mezőgazdaságbanPopp József:
Az EU közös agrárpolitikája 2014-tőlDr. Sabján Julianna, Dr. Sutus Imre:
Vezetői számvitel az agrártermelésbenDr. Labay Attila:
Új utak - új lehetőségek az agrártermelésben

Ez is érdekelhetiA befektetési céllal vásárolt földek tulajdonosai évente mintegy 130-150 milliárd forintot vonnak ki az ágazatból - friss adatok az Agrárminisztérium tanulmányában!Az agrárminisztérium április 20-án hirdeti meg az új ültetvénytelepítési pályázatotMezőgazdasági gépek fejlesztési irányai