2017 a Furmint éve

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: VB, 2017/03/14

"A Furmint olyan helyi szőlőfajta, amely méltó arra, hogy a magyar borágazatot képviselje a nemzetközi és a hazai piacon egyaránt” – mondta Budapesten, a Furmint Február programsorozat nyitórendezvényén a Földművelésügyi Minisztérium kiemelt borágazati ügyekért felelős miniszteri biztosa. Kiss Eliza hozzátette, azért éppen a Furmintra esett a választás, mert Tokaj már a nemzetközi piacon is sikeres brand, és ott a Furmint a vezető fajta.

Magyarországon jelenleg 3951 hektáron terem Furmint, ebből 3800 hektáron Tokaj-Hegyalján, de a fajta már szinte mindegyik magyar borvidéken megtalálható. Kiss Eliza hangsúlyozta, hogy a kormányzat a többi helyi szőlőfajtáról sem feledkezik meg, a hazai és a nemzetközi piacon azonban a fehérborok vannak túlsúlyban. Magyarországon mintegy 2,7 millió hektoliter bor termett 2016-ban, és 75–80 milliárd forint értékben érékesítettek magyar bort a hazai és a nemzetközi piacokon.

Magyar Enikő, a Wines of Excellence nemzetközi borpromóciós program projektigazgatója: A „2017 – Year of Furmint” kampányt szerdán indították el az észak-amerikai piacon, ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott a magyar Kormány is. Beszámolója szerint azonban már a kampány indulása előtt, 2016 ősze óta 50 ezer palack mádi Furmintot sikerült értékesíteni.

Balla Attila, a Vinum Tokaj International importőr, márka- és piacépítő cég elnöke: Három éven át a Magyar Turisztikai Ügynökséggel és az agrártárcával együttműködésben népszerűsítik a magyar borokat, kiemelten pedig a Furmintot az Egyesült Államokban és Kanadában. A helyi kizárólagos forgalmazó szerint évi 36 millió palack száraz Furmintra lenne igény az észak-amerikai piacon, ennek Magyarország jelenleg 10 százalékát, három év múlva mintegy 30 százalékát képes teljesíteni.

Számolni kell jégkárral

Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) elnöke elmondta: –A hegyközségektől érkezett visszajelzések alapján a tartós fagy,– amely jelen esetben akár –20 fok alatti hőmérsékletet is jelentett, –elsősorban a mély fekvésű, fagyzugos szőlőterületeken okozott kárt. A szőlészeti kutatóintézetek jelzése alapján azokban az ültetvényekben is kárt okozhatott a fagy, amelyek a 2016-os évben elemi kárt szenvedtek. Noha e helyeken a hőmérő higanyszála nem érte el a kritikus –20 fokot, a jégkár miatt be nem ért szőlővesszőkön lévő rügyképletek így sem tudták elviselni a tél okozta károsodásokat.
A HNT arra számít, hogy 2017-ben mind a szőlő felvásárlási ára, mind a borok ára emelkedik. Frittmann János, a HNT Szakmaközi Bizottságának elnöke szerint a károsodás mértékét jelentősen befolyásolja az adott szőlőfajta hideggel szembeni ellenálló képessége, a szőlőültetvény kondíciója és földrajzi kitettsége. Egyes fajták esetében néhány területen a termőrügyek 90%-a is áldozatául esett a fagynak. A terméscsökkenés nagyságára nézve az lesz a döntő, hogy a mellékrügyek milyen mértékben károsodtak, és azok mennyi termőképletet tartalmaznak, ettől függ a szőlő regenerálódóképessége. A károsodás a gazdák számára mennyiségi kárt jelent, a 2017-es bor minőségét nem veszélyezteti. (MTI)

Tokaji-Hétszőlő Szőlőbirtok

Az eseményen neves borászatok mutatták be kóstoltatták Furmint boraikat. Különösen sokan vették körbe a Tokaji-Hétszőlő Szőlőbirtok standját, így Oroszlán Tamást a cég kereskedelmi igazgatóját csak többszöri próbálkozásra sikerült mikrofon elé kérnünk.

Mint lapunknak elmondta, az által képviselt szőlőbirtok 55 hektáros, egybefüggő terület, és évi átlagban 150–200 ezer palack bor készül náluk. Az áru 80 százaléka külföldre megy. A birtok nagyságát nem kívánják növelni, részben az egyre inkább érezhetővé váló munkaerőhiány miatt sem.

– A 2015-ös és ’16-os szüret idején tapasztaltuk, hogy egyre nehezebb szakértő kezeket találni, ezért be kellett érni olyanokkal, akik adott esetben először szüreteltek. Betanításuk sok energiánkat emésztette fel, és gondot okozott az ellenőrzésük is – magyarázta az igazgató.

– Mit jelent az Önök számára, hogy 2017 Magyarországon is a Furmint éve lett?

– Nézze, a telepített szőlőinknek 75 százaléka Furmint. Nemcsak a száraz miatt, de az aszú is sokkal jobb, ha Furmintból készül. Ezek a borok tartósabbak, a sav szerkezete is kedvezőbb. A Szőlőbirtoknál egyre komolyabban vesszük a száraz Furmintot, és komolyabb mennyiséget is készítünk belőle, tehát számunkra is nagyon fontos, hogy eljött a Furmint éve.

– Fejlesztések?

– A technológiánk egészen magas szinten van, főleg ilyen francia háttérrel*, tehát inkább a borturizmusban kívánunk fejlődni.

– Hogy viszonyulnak a franciák a maguk termelte tokajihoz?

– Nagyon büszkék rá, és ugyanúgy kezelik, mint a saját vörösboros franciaországi birtokaikról származó boraikat. A kettő kiegészíti egymást.

– Nagy a sürgés-forgás a stand körül, kínaiak is érdeklődnek?

– Akit itt most Ön látott, budapesti, ő az egyik legjobb, legértőbb vásárlónk itthonra és kínai területre is.

– Vélhetően eredményes a cég?

– A fagy, ami márciusban volt, minket nem bántott, de július végén jött jégeső sokat elvitt. A mostani nagy hidegek nem okoztak komoly károkat. Vannak persze nehezebb évek. Az aszúkkal való dolgozás nem ugyanaz, mint a fehér- vagy rozé borokkal, nem lehet őket egy év alatt kipörgetni. Utóbbiakból komoly készletünk van, ezeknek a boroknak érniük kell, ezekben a borokban sok pénz áll. Előfordul, hogy egy-egy év nem alakul elég derűsen, de mindent megteszünk, hogy így legyen. Van, amikor nem jön ki az év olyan jól, de próbáljuk kihozni. Most a száraz Furmintot könnyebben és gyorsabban el tudjuk adni, és igyekszünk mellé híres borokkal épülni.

* A Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok 2009-ben csatlakozik a Michel Reybier tulajdonában álló Cos d’Estournel (Saint-Estèphe), Château-Marbuzet és Goulée (Médoc) birtokokhoz.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiSzárnyra kelhet a hazai húsgalamb-tenyésztésDinamikusan bővül a piac, de ellenszélben az uniós baromfiágazatA paradicsom kórokozói - A paradicsomvész