Mit vessünk ilyen árak mellett?

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: SZB, 2017/03/18

A január végi AGROmashEXPO kiállításon a Gabonatermsztők Országos Szövetsége (GOSZ) idén is megrendezte hagyományosnak számító Szántóföldi Szakmai Nap Konferenciáját. A III. panelbeszélgetés a 2017. év gabonapiaci lehetőségeiről szólt.

Petőházi Tamás, a GOSZ elnökhelyettese bevezetőjében összefoglalta, hogy míg 2016-ban év közben a száraz és nedves időjárás váltogatta egymást, épp aratás idejére bejött egy tartósabb nedves időszak, amelynek következtében mind az áru minősége, mind a mennyisége megváltozott. Végül is jó lett a termés, de ehhez alacsony árak kapcsolódtak, amelyek nem akartak felfelé mozdulni, annak ellenére, hogy az Európai Unióban 12 millió tonna búzával kevesebb termett, mint 2015-ben.

A panelbeszélgetés első előadója Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatója volt, aki a tőle megszokott kíméletlen őszinteséggel vázolta a nemzetközi és benne a hazai gabonapiaci helyzetet. Első bemutatott diája egy 1967-től napjainkig futó élelmiszer-árindex volt, amelyen 2007-től egy jelentős áremelkedés látható. Az ok: a világ ebben az évben olyan helyzetbe került, amikor a kereslet meghaladta a kínálatot (1. ábra).

1. ábra. Thomson Reuters/Jefferies CRB élelmiszer-alindex (1967. január– 2017. január)
Forrás: Barchart

„Akkor azt gondoltuk, hogy ez a folyamat nagy valószínűséggel ugyanígy fog folytatódni, azonban a következő években, különösen 2011–12 után egyre több és több agrártermék áll a fogyasztók rendelkezésére, és megint a korábbi időszakra jellemző helyzettel találtuk magunkat szemben, amikor újra a kínálat haladja meg a keresletet. Most tehát ennek a folyamatnak az ereszkedő periódusában vagyunk, de hogy merre tovább, pillanatnyilag nem túl kedvezőek a kilátások” – mondta Potori Norbert.

A gabonafélék globális termelésének és készleteinek grafikonjait elemezve rámutatott, hogy mind kukoricából, mind búzából a folyó, 2016–17-es gazdasági évben a világon a mindenkori rekordtermést takarították be, és az átmenő készletek is a mindenkori rekordmennyiségre fognak ugrani. Ez a helyzet pedig alapvetően meghatározza a piaci helyzetet a gabonafélék esetében.

Kukoricából a 2016–17-es gazdasági évben az Európai Unióban valamivel kevesebb, mint 60 millió tonna termett. Ukrajnában jelentősen, 13 százalékkal visszaesett a termelés, de még így is nagy mennyiségű exportárualappal rendelkeznek. Oroszország évek óta mindenkori rekordterméseket produkál, így ott is megvan az árualap. USA: mindenkori rekordtermés, 390 millió tonna, +12% az előző évihez képest. Brazília, amely korábban kisöpörte a készleteit, most ugyancsak jó termést takarít majd be, és újra megjelenik a világpiacon. Magyarország: mindenkori rekordtermés 2016-ban!

Hogy ez mit jelent az EU kukoricatermesztői számára? Hogy mindenféleképpen nyomott árakkal kell számolni.

Ezt a tendenciát még tovább erősítheti, hogy Kína antidömping vámot kíván bevezetni az amerikai DDGS-re, ami az ottani felpörgött bioetanol-feldolgozás miatt bőségesen rendelkezésre áll, így viszont ez a helyzet is nyomni fogja a piacot, tehát a kukoricaárakra lefelé irányuló nyomást gyakorol.

A kukorica takarmány célú felhasználását elemezve az látszik, hogy az utolsó két gazdasági évben jelentős a visszaesés. Valószínűleg egyrészt azért, mert kevesebb kukoricát takarítottak be ekkor, másrészt viszont mert van egy nagyon komoly vetélytársa a kukoricának, a szójadara, amely olcsón elérhető volt ezekben az években, ezért az európai takarmánykeverők előszeretettel vásárolják.

Az olajnövényekkel kapcsolatban Potori Norbert emlékeztetett, hogy tavaly az El Nino miatt a Távol-Keleten jelentősen csökkent a pálmaolaj-termelés, így most több szójára, repcére és napraforgóra van szükség, hogy a hiányt pótolja.

Az Unióban a dízelüzemanyag, ezzel párhuzamosan a biodízel felhasználása az utóbbi években egyre csökken. Ha ez így folytatódik, a repce piaca várhatóan el fog válni a kőolajétól, és a jövőben a pálmaolaj piacához fog igazodni. Nyugat-Európában egyre inkább visszaszorul a napraforgó termelése is, és áttevődik Közép- és Kelet-Európába. Itt pedig egyre komolyabb verseny várható az orosz, ukrán és délkelet-európai termelőkkel – zárta előadását Potori Norbert.

Párkányi Gábor, az SGS Hungaria üzletágvezetője a gabonafélék minőségi követelményeiről beszélt. Fontosnak tartotta kiemelni az új, néhány éve érvényben lévő európai elvárásoknak való megfelelést. Búzában kiemelte a szigorúbb törött szem értéket, amely 4%, sok szerződésben már ez van kikötve. Fontos, hogy az új szabályozás szerint minden szem, ami mechanikai sérülést szenvedett, tört szemnek minősül, tehát nem csak a valóban kettétört szemek számítanak.

A kukoricában a por- és szintén a törtszem-tartalom szokott problémát okozni. A manipulálások, szárítás, tisztítás, raktározás során sokszor olyan állapotba kerül az áru, hogy nem is lehet vele a szállítási feltételeket teljesíteni. Tavaly ősszel sok kukorica várakozni kényszerült a szárításra, ez idő alatt tovább nedvesedett és a toxintartalma nőtt. A kirívó esetek miatt fel kell hívni a termelők figyelmét a tételek előzetes szűrésére.

Napraforgóban is a tisztasággal volt a legtöbb gond, Vagy elmaradtak a tisztítási eljárások, vagy eleve gyomosabb táblákon történt a termelés, esetleg rossz lehetett a betakarítógépek beállítása. Az EU-ban a parlagfűmag javasolt határértéke napraforgóban 50 mg/1 kg. Ez mindössze 10-12, maximum 15 mag kilogrammonként! Itthon gyakran több száz, akár több ezer magot is lehet találni egyes tételekben kilónként.

Kiss Péter igazgató, ADM Agrár Kft. elmondta, hogy 2016 nem volt éppen rekordév a gabonakereskedésben. Egyrészt nem voltak olyan nagy mozgások a piacon, amelyeket ki lehetett volna használni. Máskor a januári időszakra a felfelé való ármozgás a jellemző, aminek most nyoma sincs. Nagy a kínálat és kicsi a kereslet. Lassú, elnyújtott piac várható, alacsony árakkal. Ráadásul a piacon az olcsó búzát (11-es) keresik, a magas minőségű búzákat (13-14) egyre nehezebb eladni.

Emellé jönnek sajnos az általa is kiemelt minőségi problémák, amelyekből az idén több is volt. Az EU-s előírások miatt a vásárlók egyre magasabb igényekkel lépnek fel, a minőségi előírások egyre szigorodnak, ugyanakkor azt nem látjuk, hogy ezeket a minimum előírásokat a termelői oldalon maradéktalanul betartanák. Rengeteg költség megy arra, hogy az árut az EU piacra való szállításra előkészítsék. Nagyon úgy fest, hogy betároláskor az árualapok nincsenek lerostálva, ez pedig előbb-utóbb oda fog vezetni, hogy azt vagy árcsökkentéssel, vagy egyáltalán nem is fogják átvenni.

Reng Zoltán vezérigazgató, Hungrana Kft.: 2016 jó év volt, volt árualap, és az értékesítési piacaink is stabilak voltak. Bár a bioetanol az év első felében nagyon leszakadt, estek az árak, de a cukor stabil volt, a takarmány pedig párhuzamosan mozog az alapanyaggal, ha az jó, a takarmány is jó. Nagyon jó volt a nedves szezon is, több mint 260 tonna nedves kukoricát dolgoztunk fel, ami Hungrana-rekord.

Az EU Bizottság 2016. őszi javaslata, hogy a közlekedésben használt bioüzemanyag mennyiségét 2030-ra meg kívánják felezni. Ez már csak 3,5%, ami fele a 2020-ra most érvényben lévő, korábban egyszer már szintén megfelezett 7%-nak. Ez leginkább a repcetermesztőket fogja érinteni, mert ők fogják elveszíteni így a piacuk kb. 80%-át. Márpedig szerintem a bioüzemanyag-gyártói kör, ha nem is óriási, de jelentős piac, ha ez nincs, az legjobban a gazdákat fogja érinteni. Mert ha hirtelen megszűnik egy több millió tonnás piac, azt a mennyiséget nem lehet csak úgy máshol eladni.

Ráadásul Európában nincs elég fehérje, óriási mennyiség szóját importálunk, amit a CGF és DDGS ki tud váltani. Ha ezt is megfelezzük, ez sem lesz, pedig ezek jól bevált termékek a takarmánypiacon. De nincs azért veszve minden, elindult egy lobbizás az EU Parlamentben, ami alapján remélem, hogy jövő év elejére ki tudunk egy köztes állapotot harcolni, mert ez az agrárium érdeke.

A szakértők véleménye szerint

Végezetül a gabona és ipari növények legfrissebb piaci tendenciáit, azok kiváltó okait a teljesebb körű tájékozódás kedvéért az Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárpiaci jelentésekből (2017. február 16.) is áttekintjük.

Kukorica: Az USDA, az USA Mezőgazdasági Minisztériuma felfelé módosította a kukorica 2016–2017. gazdasági évben várható globális termelését februári gabonapiaci kitekintésében: 1,04 milliárd tonnát várnak, ami 8 százalékkal múlná felül az egy évvel korábbi kibocsátást. Tekintve, hogy a világtermelés 10–20 százalékát a déli félteke adja, a végső adatok a tavaszi/nyári hónapok betakarítását követően még módosulhatnak. A jelenlegi biztató kilátások alapján a globális rekordtermés bőven fedezi az USDA által 1,033 milliárd tonnára jelzett rekordfelhasználást (+8 százalék), és 218 millió tonna tartalék is maradhat a szezon végére (+3 százalék, rekord!).

Az északi féltekén igen jó eredménnyel zárult a 2016–2017. gazdasági évi betakarítási kampány és bőséges a kínálat, a déli félteke kibocsátása azonban még igen bizonytalan, ami az árakon is érezteti hatását. A chicagói árutőzsdén 2 százalékkal 147 dollár/tonnáig erősödött a kukorica fronthavi jegyzése február első dekádjában. Ez az európai piacra is begyűrűzött, és a párizsi árutőzsdén szintén 2 százalékkal 173 euró/tonnára nőtt a kukorica legközelebbi lejáratra szóló jegyzése. A kukorica ára a fizikai piacon is erősödött január folyamán, ám Magyarországon 40 000 forint/tonna környékén hullámzott a termény áfa és szállítási költség nélküli ára az AKI PÁIR adatai szerint az év eddig eltelt időszakában. A BÉT-en sem történt elmozdulás a korábbi 42 500 forint/tonna szintről a márciusi jegyzést illetően.

Bár az északi féltekén a kukorica vetése csak hetek múlva kezdődik, az Európai Unió várható területére vonatkozó adatok már megjelentek. A Tallage szakértői a termőterület mérsékelt növekedését várják, eszerint 8,8 millió hektárról takaríthatnak be a gazdák kukoricát ősszel, szemben a 2016. őszi 8,7 millió hektárral. Francia szakértők szerint Magyarországon 1,05 millió hektáron (+2 százalék) teremhet kukorica az idén.

Szójabab: Az USDA februári előrejelzésében 337 millió tonna szójabab betakarítását jelzi a világon a 2016–2017. gazdasági évben. Noha az előző jelentés óta kissé lefelé módosították a szakértők a várható kibocsátást, ez még mindig jócskán felülmúlná az egy évvel korábbi mennyiséget, és minden-kori rekord lehet. A változékony időjárás terméscsökkentő hatása miatt lefelé korrigálták a déli félteke egyik legnagyobb termelője, Argentína kibocsátását, ahol 55,5 millió tonna szójababot takaríthatnak be a gazdák néhány hónap múlva. Brazíliában ugyanakkor igen ígéretesek a kilátások, a dél-amerikai ország szójababtermelése most először meghaladhatja a 100 millió tonnát (2015–2016: 96,5 millió tonna).

Ezzel egy időben az északi féltekén már az idei vetési szándék áll a figyelem középpontjában. A Reuters hírügynökség 2016 decemberében a terület növekedését vetítette előre az USA-ban a 2017. évben. Ennek előrejelzéséhez jó támpontot ad a szójabab és a kukorica árának egymáshoz viszonyított aránya. Megfigyelték ugyanis, hogy amennyiben ez a viszonyszám meghaladja a 2,5-et, akkor a gazdák inkább a szójabab termesztése felé fordulnak a kukorica rovására. A területre vonatkozó első hivatalos adatokat várhatóan február végén teszi közzé az USDA.

A Tallage már közölte az Unió idei szójatermő területére vonatkozó várakozásait. A francia szakértők az egy évvel korábbinál 8 százalékkal nagyobb, 910 ezer hektár termőterületet jeleznek a 2017. évre. Magyarországon 68 ezer hektárról (+11 százalék) takaríthatnak be szójababot a gazdák.

Az északi féltekén a vetés előtti, a délin a betakarítás előtti bizonytalanságok hatása tükröződött a tőzsdei jegyzésekben február első két hetében is. A szójabab fronthavi jegyzése ekkor 390 dollár (USD)/tonna közelébe emelkedett a chicagói árutőzsdén (CME/CBOT).

Napraforgómag: Az Oil World és az USDA szakértői egyaránt rekordtermést jeleznek napraforgómagból a 2016–2017. gazdasági évben. A 45–48 millió tonnára rúgó kibocsátás 4–5 millió tonnával haladná meg az egy évvel korábbit, és várhatóan fedezi a teljes felhasználást (sajtolás és egyéb), így a globális zárókészlet kismértékű emelkedése valószínűsíthető.

A világ legnagyobb napraforgóolaj-exportőreiként számon tartott Oroszországban és Ukrajnában rekordvolumenű, 24–25 millió tonna napraforgómagot takarítottak be 2016 őszén. A szovjet utódállamok a termést szinte teljes egészében a belpiacon dolgozzák fel, és inkább a magasabb hozzáadott értékű növényi olajat exportálják, amelyből a belföldi felhasználást jócskán meghaladó mennyiséget termelnek. Az Európai Unióban ugyanakkor a 8,3 millió tonna belpiaci napraforgómag-termés mellé a szükséglet fedezéséhez további 680 ezer tonna importra van szükség a 2016–2017. gazdasági évben a Tallage adatai szerint.

Néhány héten belül kezdetét veszi a napraforgómag vetése az Európai Unióban. A Tallage szakértői február eleji prognózisukban már figyelembe vették az őszi vetések fagykár miatti pusztulását. Véleményük szerint az így „felszabaduló” területet a gazdák a magasabb jövedelmet biztosító napraforgóval vetik be újra, mintsem a kukoricával. Ebből kiindulva a 2016–2017. gazdasági évben közel 4,2 millió hektáron teremhet napraforgómag (+2 százalék) az EU-ban. A legnagyobb termőterülettel rendelkező tagországokban többségében 1–3 százalékkal nőhet a növény által elfoglalt terület. Magyarországon 669 ezer (+1 százalék) hektárról takaríthatnak be a gazdák napraforgómagot az idén.

A napraforgómag piaci ára eltérő irányba mozdult el az egyes térségekben 2016. november vége és 2017. január vége között. Magyarországon, a Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában 107,5 ezer forint/tonnáig gyengült a napraforgómag legközelebbi lejáratra szóló jegyzése február első dekádjában. Az AKI PÁIR adatai szerint a fizikai piacon átlagosan 103–104 ezer forint/tonnáért cserélt gazdát az olajmag február első hetében, az egy évvel korábbinál 12 százalékkal olcsóbban.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai