Tavaszi vetőmagválasztás

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: H.Gy., 2017/03/19

Egy gondos gazdának már az őszi betakarításkor el kell döntenie, hogy mit vet a következő évben, kezdte mondandóját a szakember. A döntést az AKG program is kikényszeríti. Ha kiválasztják a növény fajtáját, akkor a vetőmagot – mindig javasolt a fémzárolt termék! – már ki-ki a maga tapasztalata alapján vásárolja meg. Zala megye mezőgazdasága sok tekintetben eltér az országos átlagtól, elsősorban a földrajzi adottságok miatt. Horváth Tamás azt hangsúlyozta, hogy 3–4 évvel ezelőtt a szója és a napraforgó csak kis területen jelent meg a vetésszerkezetükben. A meghatározó növények között van a repce, a kalászosok és a kukorica. Ám, amikor az AKG programban másodvetésként a szója is megjelent, akkor Zala megyében is elkezdtek ezzel a növénnyel foglalkozni.

Horváth Tamás, növényvédelmi szakember

Lehetőségek és választások

A szója – valljuk be – nem Zala megye sikernövénye, hiszen itt jóval kevesebb a napsütötte órák száma, mint Baranya vagy Tolna megyékben. Zala megye talaja eléggé savanyú, a barna erdőtalajok 4,5–5 pH értékűek. A szója pozícióját az is rontja, hogy igen nagy a vadkár mértéke, mivel dombos-völgyes a vidék. Völgyben jó, dombon nem jó szóját termeszteni, mindezzel együtt mára már meghonosították a szóját Zala megyében is. A szója termesztése összességében sikeres, hiszen a baki Agrocentrum szójatermesztési integrációja keretében a tavalyi termésátlag 25–27 mázsa/hektár volt, ami nem sokkal maradt el az országos átlagtól. A jó szójatermést a tavalyi kedvező időjárás is támogatta, de a meghonosított technológia is sokat segített a nagy hozam elérésében.

Az őszi vetéssel már a téli hónapokra készül a gazdálkodó. Zala megyében – mint már említettük – jelentős a vadállomány, a gímszarvas populáció, amely a hó mentes időszakokban szívesen megy a repce- és a búzatáblákra. Ezt néhány tábla megsínylette az elmúlt télen is. Az őszi kalászosokat a fagy is veszélyeztette, de ezt a kárt csak tavasszal lehet majd megállapítani. Ha a tavaszi vetésről beszélünk, akkor a gazdának – legalábbis Zala megyében – a vadkár lehetőségeit kell elsősorban felmérnie. Ha nincs ilyen veszély, akkor a kapás növények termesztése és vetése kerül előtérbe, ha van, akkor a tavaszi kalászosokkal érdemes foglalkozni. De itt, Zala megyében kicsi a tavaszi kalászosok vetési aránya, sokan csak kényszerből vetik el a tavaszi búzát, árpát.

Napraforgó, kukorica, szója adja még a választási palettát, ebből leginkább a kukorica a kedvenc, mert ezt a technológiát már jól ismerik, a gépesítésük is megfelelő a kukorica termesztéséhez. Viszont egy probléma azért akad itt is, ez pedig a jövedelmezőség. A tavalyi betakarításkor igen alacsony volt a kukorica felvásárlási ára, ami 9,5–10,5 tonna/hektár átlagterméshez sem kedvező. Egy kis matematika alapján elmondható, hogy a 400 ezer forint/hektár bevételből 300 ezer forintot elvisz a termesztés önköltsége, amihez a szárítási költség (70 ezer forint) is hozzáadódik. Magyarán, 30 ezer forint haszon marad a kukoricán, és ekkor nem volt vadkár. Ezért egyre többen folyamodnak a szója és a napraforgó termesztéshez.

A napraforgót könnyebb termeszteni, szerényebb önköltségű növény, mint a szója, s a vad sem bántja annyira. Viszont gépesítés szempontjából már sok a hiány, hiszen hidas traktorral kell legalább kétszer bemenni a táblákra, s ebből a gépből gyengén állnak a megyében. Amikor deszikkálni vagy gombaölő szerrel kell a növényt kezelni, akkor sincs elegendő hidas traktor. Ezzel együtt nő a napraforgó vetésterülete a megyében.

Új szelek fújnak

Horváth Tamásnak az a tapasztalata, hogy a gazdák tavaszi vetőmag választását alapvetően a jövedelmezőségi szint határozza meg. Ha egy növény jó eredményt hozott, akkor a következő évben is hajlamosak a vetőszerkezetükben benne hagyni. Pedig lehetséges, hogy a növénynek nem jó a talaj, ilyenkor nagy a csalódás.

A megye gazdálkodói között épp úgy jelen vannak a nagyobb birtokkal rendelkező cégek, mint a többséget adó 150–200–500 hektáros családi birtokosok. A kisebb, 30–50 hektárral rendelkező gazdálkodók száma csökken, mert ezek a tulajdonosok kiöregedtek. Ők odaadják a földjüket a nagyobbaknak bérben, vagy el is adják. Zala megyében is nő a földkoncentráció. A szakember hangsúlyozta, hogy itt, a megyében is zajlik a generációváltás. Akik anno a privatizációt megnyerték, azok mára nyugdíjba mentek és átadják a stafétabotot, ha lehet, akkor családon belül oldják meg a gazdaság továbbvitelét. Eléggé népszerű a megyében a fiatal gazdák támogatása, és a családi dinasztiák száma is gyarapszik. Kevés a cégeladás, leginkább csak kényszerből adják el a gazdaságot.

Beszerzési dömping

Visszatérve a tavaszi munkálatokhoz, Horváth Tamás elmondta, hogy a vetőmag vásárlása, az inputanyagok beszerzése szűk időintervallumban történik, hiszen dömpingszerűen, egy-két hét alatt lezáródó folyamat. A műtrágya, a vetőmag, a növényvédő szer beszerzése csak ősszel szükséges ismét, amikor az őszi vetésre készülnek fel. Év közben a növényvédő szert már zömmel szaktanácsadással egybekötve szerzik be a gazdák. A növényvédő szakorvosi diplomával rendelkező szakembert egész nyáron hívják a gazdák, mivel táblaszinten adja a szaktanácsot.

De vajon hogyan áll, terjed-e a megyében a precíziós gazdálkodás szemlélete? Horváth Tamás szerint messze vannak még ettől a gazdálkodók, elsősorban azért, mert a precíziós műszerek, gépek drágák. De az is gátja az új technológia elterjedésének, hogy a megyében a táblák összetétele rendkívül vegyes, a talaj tápanyag összetételének felmérése, a hozamtérképek elkészítése ma még drága mulatság (öthektáros felbontásra 4000 forint). Zalában a talajokat még fel kell „turbózni” ahhoz, hogy a precíziós gazdálkodás mindennapivá váljon. S anyagi szempontból is meg kell erősödniük a gazdáknak a precíziós műszerek, gépek beszerzéséhez.

Horváth Tamás azt hangsúlyozta, hogy nem lehet általános javaslatokat tenni a tavaszi vetőmagok kiválasztásához, az ország minden településén figyelembe kell venni a speciális körülményeket, a helyi adottságokat. Az azonban általánosan elmondható, hogy a technológiai fegyelem betartása mindenütt kötelező. A fémzárolt vetőmag használata az országos átlaghoz hasonlítható a megyében, ami azt jelenti, hogy az őszi kalászosoknál nagyobb a visszavetési arány. A szaktanácsadó azonban nem szól bele abba, hogy a gazda milyen növényt választ a tavaszi vetéshez. S ha már megtörtént a választás, akkor a szaktanácsadó segít a technológia kiválasztásában, a növényvédelem megvalósításában. Ha ugyanis a technológia egy lépését kihagyják, akkor „az egész vár összeomlik”, fogalmaz a szakember.

A búza jó minőségben vár az eladásra

A cég több mint félezer gazdát integrál, ami több tízezer hektár termőföld művelését foglalja magába. Az integrátori szerepkörbe tartozik a vetőmag-, a műtrágya-, a növényvédőszer-ellátás, a szaktanácsadás, valamint a termény felvásárlása is, ezzel ugyanis teljessé válik a szolgáltatási kör. A termények értékesítésével már az Agrocentrum Kft. külön erre a tevékenységre szakosodott kereskedelmi cége foglalkozik, s mind a hazai, mind a nemzetközi piacon jelen vannak. Ehhez jelentős terménytároló kapacitással is rendelkeznek. Több mint tíz éve minden évben fajtasorokat állítanak be őszi búzából (40–50 fajtáról van szó), repcéből (30–40 fajtát), kukoricából (szintén 40–50 fajtát), és a Magyar Szója Nonprofit szójasorát is beállítják. A fajtabemutatókon szakmai konferenciákra is sort kerítenek.

A szakember, összegzésképpen, azt hangsúlyozta, hogy a gazdálkodónak mindenképpen alaposan ismernie kell a saját földjét, amihez a vetőmagot is megválasztja. Tudnia kell, hogy milyen gépi technológiai rendszere van és az mire képes. Ha mindezen tudás birtokában van a gazda, akkor is érdemes szaktanácsadást igénybe vennie, mert a technológia betartásához akadnak még buktatók. Horváth Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdálkodónak fontos meghatároznia, hogy mekkora önköltséggel akar dolgozni, mert előre nem határozható meg, hogy az adott évben milyen termést takarítanak be, és mekkora nyereségre számíthatnak.

Zalaiak együttműködése

Négy Zala megyei szervezet együttműködési megállapodása értelmében létrejött a Zala Helyi Termék Charta. Olyan megyei kezdeményezéseket kívánnak támogatni, amelyek széles társadalmi támogatottságra építenek és segítik a helyi termékek, szolgáltatások piacra jutását. Tavaly decemberben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében Süle Katalin Zala megyei elnök írta alá azt a Zala megyében megvalósuló együttműködést, ami a megtermelt áruk és szolgáltatások piacra jutásának elősegítésére jött létre. A „Zala Helyi Termék Charta” című megállapodást a NAK mellett a megyében működő hét LEADER Helyi Akciócsoport elnökei, a Zala Megyei Önkormányzat és a Zalai Hírlap képviselője írta alá. (A megyében 2015 novembere óta minden hónapban vidékfejlesztési műhelytalálkozóra került sor ezen szervezetek részvételével.) A chartában foglaltak szerint az együttműködő partnerek a következőket tekintik küldetésüknek: a helyi termékek és szolgáltatások népszerűsítése, piacra jutásának segítése, ezáltal a belső fogyasztás élénkítése, valamint a megye kohéziójának, gazdaságának erősítése a helyi szintek összekapcsolásával. A chartát alapítók közös tevékenysége négy pillérre épül, ezek: helyi termék és szolgáltatás; oktatás–képzés, szemléletformálás, helyi gazdálkodók–mentorálás; pillérintegráció.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai